Peking felajánlotta, hogy feloldja az európai parlamenti képviselőkkel szembeni szankciókat, miközben egyre több spekuláció kering az EU és Kína közelgő gazdasági együttműködéséről Donald Trump vámjaira válaszul.
HIRDETÉS
Az Európai Parlament és Kína "az utolsó szakaszában" van annak a folyamatnak, amelynek célja a Peking által 2021-ben egy maroknyi törvényhozó ellen bevezetett megtorló szankciók feloldása - az ellentmondásos lépés egy nagy tétekkel járó beruházási megállapodás összeomlását eredményezte.
A közeledésre a Donald Trump bomlasztó politikája által vezérelt, az EU és Kína közötti kapcsolatok közelgő újrarendeződéséről szóló, növekvő spekulációk közepette kerül sor, amelyek szövetségeseket és ellenfeleket egyaránt ellenségessé tettek, és a nemzeteket új partnerségek keresésére késztették.
"A kínai hatóságokkal folytatott megbeszélések folytatódnak és a végső szakaszukban vannak" - áll a Parlament szóvivőjének közleményében.
"Az Európai Parlamentnek mindig is az volt a szándéka, hogy a szankciókat feloldják, és rendezzék a kapcsolatokat Kínával".
A Parlament elnöke, Roberta Metsola vezeti a tárgyalásokat, és tájékoztatni fogja a képviselőcsoportok vezetőit, "amint a kínai hatóságok hivatalosan megerősítik, hogy a szankciókat feloldották" - jegyezte meg a szóvivő.
Kína uniós képviselete nem válaszolt azonnal a megkeresésre.
A politikai vita 2021 márciusára nyúlik vissza, amikor a 27 tagállam megállapodott négy kínai tisztviselő és egy szervezet szankcionálásáról, akiket azzal vádoltak, hogy emberi jogi jogsértéseket követtek el a Hszincsiang régióban élő ujgur muszlim kisebbséggel szemben.
Peking válaszcsapásként tíz európai személyt, köztük öt európai parlamenti képviselőt és négy szervezetet tett szankciós listára.
Az európai parlamenti képviselőket kifejezetten az EU és Kína közötti kapcsolatok és a külföldi beavatkozás terén végzett munkájuk miatt választották ki. Michael Gahler (Németország/EPP), Raphaël Glucksmann (Franciaország/S&D), Ilhan Kyuchyuk (Bulgária/Renew Europe) és Miriam Lexmann (Szlovákia/EPP) még mindig hivatalban vannak, míg Reinhard Butikofer (Németország/Zöldek) tavaly távozott.
A Kína által feketelistára tett szervezetek közé tartozott a Parlament Emberi Jogi Albizottsága és az EU Tanácsának Politikai és Biztonsági Bizottsága (PBB).
Nem világos, hogy a Metsola vezette megbeszélések célja az összes érvényben lévő szankció feloldása, vagy csak az hivatalban lévő EP-képviselőkkel szembeni szankciók feloldása.
Vitatott megállapodás
Az, hogy Peking demokratikusan megválasztott törvényhozók ellen lépett fel, dühös reakciókat váltott ki Brüsszelben és az egész blokkban. Néhány hónappal a megtorlás után a Parlament elsöprő többséggel megszavazta az EU és Kína által 2020 végén bejelentett átfogó beruházási megállapodás ratifikációjának befagyasztását.
A csak elvben megkötött megállapodás célja az volt, hogy megnyissa a piacra jutást az uniós befektetők előtt, és méltányosabb bánásmódot biztosítson a Kínában működő uniós vállalatok számára. A szöveg az állami tulajdonú vállalatokkal, az ipari támogatásokkal és a kényszerű technológiatranszferrel kapcsolatos, régóta fennálló súrlódási pontok enyhítésére tett kötelezettségvállalásokon alapult.
Bár kezdetben mérföldkőnek tartották, a megállapodást hamarosan bírálták a munkajogokra vonatkozó elégtelen rendelkezések miatt. Nemzetközi szervezetek és a média részletesen beszámoltak a kényszermunka és a politikai indoktrináció politikájáról a hszincsiangi fogolytáborokban. A létesítményeket kínzással, kényszersterilizálással és szexuális erőszakkal kapcsolatos vádak is sújtják.
A 2021-es vitát követően a CAI-ról Brüsszel lemondott, és soha többé nem került újra napirendre, annak ellenére, hogy Peking többször is megpróbálta újraéleszteni a szöveget.
Arra a kérdésre, hogy a diplomáciai közeledés indokolhatja-e a megállapodás megmentését, az Európai Bizottság elkerülte a találgatásokat. "Átmegyünk a hídon, ha már ott tartunk" - mondta csütörtökön a Bizottság szóvivője.
Trump büntetővámjaival szembesülve Brüsszel fokozta elkötelezettségét a világ más országaival, például Kanadával, Norvégiával, Izlanddal, Új-Zélanddal és az Egyesült Arab Emírségekkel, hogy alternatív kereskedelmi útvonalakat biztosítson az uniós exportőrök számára.
A hónap elején Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Li Csiang kínai miniszterelnökkel, ami az évek óta tartó konfrontáció után újraindította a kapcsolatok rendezéséről szóló beszélgetéseket. A Li hivatala által kiadott jelentés kifejezetten optimista volt, kiemelve a kétoldalú kapcsolatok "folyamatos növekedésének lendületét".
A Bizottság azóta megpróbálta mérsékelni a lelkesedést, arra hivatkozva, hogy Peking továbbra is támogatja Moszkvát, és fennáll annak a veszélye, hogy az EU piacát elárasztják az olcsó áruk, amelyeket Kína a túl magas vámok miatt már nem tud eladni Amerikának.
Az EU-Kína közeledés kisiklathatja a kompromisszumra irányuló reményeket a Pekinggel szemben kemény álláspontot képviselő Trump-kormányzattal. Brüsszel azonban azt is világossá tette, hogy a blokk nem törekszik a kínai gazdaságtól való elszakadásra a Trump-vámok alóli kegyelem elnyerésének feltételeként.