Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a 27 tagállam közötti regionális különbségek csökkentését célzó kohéziós alapok egy részét a védelemre fordítsák.
Az amerikaiak kivonulásával és az ukrajnai háborúval szembesülve az EU a közös védelmi politika finanszírozásának forrását keresi.
Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy a kohéziós alapok egy részét irányítsák át erre az új prioritásra. Az 1994-ben létrehozott alapokat környezetvédelmi projektekre és az alacsonyabb fejlettségű régiók felzárkóztatására használják a legalacsonyabb egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkező tagállamokban.
Az Európai Parlamentben a Zöldek határozottan ellenzik ezt a lehetőséget.
"A kohéziós programokban rendelkezésre álló forrásokat a gazdasági kihívásokra és a társadalmi megosztottságra fordítjuk" - mondta Rasmus Andresen, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség német európai parlamenti képviselője az Euronewsnak.
"Igen, be kell fektetnünk a biztonságba, de ezt új pénzekkel kell tennünk, nem pedig a kohéziós alapok egy részének újrahasznosításával, ahogyan azt a Bizottság javasolja" - véli.
A kohéziós alapok 392 milliárd eurót jelentenek, ami a 2021-2027-es időszakra vonatkozó európai költségvetés egyharmadát teszi ki, de eddig csak 7%-át költötték el, és 30%-át programozták. Ennek oka, hogy a hatóságok először más programokat használtak volna fel, például a NextGenerationEU tervet, amelynek célja, hogy segítse a gazdaságokat a Covid-19 világjárványból való kilábalásban.
Andrey Novakov bolgár EP-képviselő (Európai Néppárt) nem habozott, amikor április elején az Európai Parlamentben tartott vita során a kohéziós politikát "Csipkerózsikának" nevezte.
Polgári és katonai felhasználás
Jelenleg ezek az alapok nem használhatók fel hadseregek finanszírozására vagy katonai felszerelések vásárlására. Ugyanakkor felhasználhatók polgári és katonai célú termékek, például drónok vagy gépek finanszírozására.
"Általános szabályként a kohéziós politikai alapokat nem szabad a védelem megerősítésére használni, mivel ez a legnagyobb alap, amely kiegyenlíti az európai régiók fejlődési lehetőségeit. Vannak azonban kivételek, mivel kettős felhasználású beruházásokról van szó, amelyek szintén finanszírozhatók a kohéziós politikából" - mondja Jacek Protas, az Európai Néppárt (EPP) lengyel képviselője.
Véleménye szerint a kohéziós politikának ezért lehetővé kellene tennie "az Oroszországgal, Ukrajnával és Fehéroroszországgal határos hidak és bekötőutak megerősítésének", "középületek alatti óvóhelyek építésének" vagy "kórházak felkészítésének finanszírozását egy esetleges fegyveres konfliktusra".
"Ezek olyan beruházások, amelyek napi szinten szolgálják a helyi lakosságot, és háború idején a védelemre is felhasználhatók"- teszi hozzá.
Kohéziós politika
Míg egyes nemzeti és helyi hatóságok attól tartanak, hogy a kohéziós alapokat központosítják, az Európai Bizottság válasza az, hogy nagyobb mozgásteret kíván adni a védelem finanszírozására törekvő országoknak.
"Az EU legszegényebb helyei közül sokan azok, ahol az orosz fenyegetés a legnagyobb. Tehát ez nem feltétlenül árt az európai egyenlőtlenség elleni küzdelemnek" - mondta az Euronewsnak Garvan Walshe, az Európai Néppárt (EPP) egyik agytrösztjének, a Wilfried Martens Center for European Studiesnak a munkatársa.
"Ha Bulgáriában és Romániában az ipar korszerűsítésébe fektetünk be, akkor még mindig az EU kohéziójába fektetünk be" - tette hozzá.
Az akadályok azonban továbbra is fennállnak. A kohéziós alapok 37%-át például az éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre kell fordítani.
"Ha katonai laktanyákat szigetelünk, az valószínűleg beleszámít az éghajlati célkitűzésekbe (...) Ezek a dolgok nem zárják ki egymást teljesen"- érvel Garvan Walshe, mielőtt ironikusan rámutatna, hogy "itt senki sem beszél elektromos tankokról".
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a védelem mellett a szén-dioxid-mentesítésre, a lakhatásra, a vízre és az energiára is lehessen fordítani ezeket a forrásokat.