Egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy az elszabaduló lakbér- és jelzálogköltségek Európa-szerte növelik a létbizonytalanságot.
HIRDETÉS
A föld- és lakásbirtoklás biztonságának legfrissebb globális értékelése aggasztó tendenciákat mutat. A Prindex elemzőintézet 2024 jelentés szerint világszerte mintegy 1,1 milliárd felnőtt – ami a világ népességének 23%-át jelenti – érzi magát bizonytalannak a tulajdonhoz vagy földhöz való jogát illetően, ami azt mutatja, hogy ez a vélekedés az elmúlt négy évben jelentősen nőtt.
Európában és Közép-Ázsiában csaknem minden ötödik felnőtt (19%) számolt be arról, hogy létbizonytalanságot él át a pénzügyi nyomás, például a növekvő bérleti és jelzálogköltségek miatt.
De hogyan változik a lakhatás biztonságának megítélése Európa-szerte? Mely országokban érzik magukat a legbizonytalanabbnak az emberek, és milyen tényezők befolyásolják ezt a megítélést?
2024-ben a felmérésben szereplő 19 európai ország (az EU-tagok, a tagjelölt országok és az Egyesült Királyság) közül Törökország és Görögország emelkedett ki, ahol a létbizonytalansági szint 35%-os vagy annál magasabb volt. Közvetlenül utánuk következik Ukrajna 33%-kal, ahol a bizonytalanság megítélése drámaian megugrott Oroszország inváziója óta - lásd az alábbi grafikonon.
A pénzügyi instabilitás kulcsszerepet játszik
Anna Locke, a Prindex társigazgatója az Euronews Businessnek elmondta, hogy a pénzügyi instabilitás kulcsszerepet játszik a Törökországban és Görögországban megfigyelt fokozott létbizonytalanságban.
"Törökországban a lakástulajdon helyett egyre többen a bérlést választják, annak ellenére, hogy így ki vannak szolgáltatva a bérbeadóknak vagy a tulajdonosoknak" – mondta.
"Hasonlóképpen, Görögországban az elhúzódó gazdasági nehézségek és a csökkenő reálbérek miatt a családok a szélesebb körű gazdasági fellendülés ellenére is küzdenek a stabil lakhatás biztosításáért" – tette hozzá.
Cipruson a megkérdezettek negyede úgy nyilatkozott, hogy bizonytalan a föld- vagy lakásbirtoklással kapcsolatban, míg Albániában ez az arány 20%. Az Egyesült Királyságban a válaszadók 14%-a számolt be a lakhatás bizonytalanságáról, ami magasabb, mint sok más európai országban.
A legalacsonyabb bizonytalanságérzetet Litvániában tapasztalták (6%), majd Bulgária és Moldova következik 7%-kal. Magyarországon 12% ez az arány.
Drámai növekedés a lakhatás bizonytalanságában Ukrajnában és Görögországban
2020 és 2024 között nemcsak Európában, hanem globálisan is Ukrajnában nőtt a legjelentősebb mértékben a lakhatás bizonytalansága, 10-ről 33%-ra. A hirtelen növekedés az orosz invázió pusztító hatásainak tulajdonítható, amely rengeteg lakás lerombolásához, a földek szennyeződéséhez és milliók kitelepítéséhez vezetett.
Görögországban is drámai növekedés tapasztalható a lakhatás bizonytalanságának érzékelésében, amely a 2020-as 16%-ról 2024-re 35%-ra emelkedik.
Anna Locke kifejtette, hogy a lakhatás bizonytalanságának Görögországban az elmúlt két évtizedben tapasztalt jelentős növekedése rendszerszintű kihívások kombinációját tükrözi.
"2000 óta Görögországban tartós pénzügyi válságok vannak, amelyek súlyosbították a jövedelemkülönbségeket és aláásták a háztartások stabilitását. A közelmúlt kormányzati politikái, amelyek a másodlagos jelzáloghitelek keményen végrehajtását ösztönzik, valószínűleg fokozták a kilakoltatástól való félelmet, különösen a jelzáloghitelek törlesztőrészleteit fizetni képtelen ingatlantulajdonosok körében" – jegyezte meg Locke.
Hozzátette: "Ezek a tényezők együttesen a létbizonytalanság légkörét teremtik meg mind a bérlők, mind a lakástulajdonosok számára".
A 2020-as felmérési körben, amely mintegy 40 európai országot foglalt magában, Törökország vezette a listát 31%-os lakhatási bizonytalansági szintjével, csakúgy, mint 2024-ben.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Franciaországban volt a legmagasabb a lakhatás bizonytalansága, 18%, majd az Egyesült Királyság következett 11%-kal.
A lakhatás bizonytalanságának okai
A bizonytalannak érző válaszadókat arra is megkérték, hogy jelöljék meg az okokat. Az eredmények azt mutatják, hogy globálisan a pénzügyi problémák és konfliktusok a lakhatás bizonytalanságának vezető okai. A jelentés megállapította, hogy a bizonytalanság növekedése a pénzügyekkel függ össze, ami a lakosság nagy részét érinti, akik esetleg nem tudják fizetni a lakbért, a jelzáloghitelt vagy más költségeket.
Európában és Közép-Ázsiában a lakhatás bizonytalanságának két fő oka a következő: "A tulajdonos vagy bérlő megkérheti, hogy távozzon" (10%) és "a pénz vagy más, az ingatlanban való élethez szükséges források hiánya". (9%).
Törökországban a tulajdonos vagy bérlő általi távozással kapcsolatos aggodalmak különösen hangsúlyosak, a válaszadók 31%-a említette ezt az okot. A 2022 közepe és 2024 között bevezetett 25%-os lakbérplafon, valamint az infláció és a piaci árak emelkedése erőszakos bérbeadó-bérlő vitákat váltott ki, amelyek több halálos áldozatot és sérültet követeltek az országban.
Törökország vezet a "pénzhiány" miatti aggodalmak terén is, a válaszadók 25%-a említette ezt a problémát, majd Görögország következik 20%-kal.
Felhívás globális fellépésre
A jelentés azt mutatja, hogy a világ egyre távolabb kerül attól, hogy 2030-ra mindenki számára biztosítsa a földhöz és a lakhatáshoz való egyenlő jogokat, ahogyan azt az ENSZ fenntartható fejlődési céljai is megfogalmazzák.
Malcolm Childress, a jelentés vezető szerzője megjegyzi: "Ezek a megállapítások ébresztőt jelentenek a politikai döntéshozók számára világszerte. A birtoklás biztonsága nem csak az alacsony jövedelmű országok problémája - a pénzügyi instabilitás, a kilakoltatással kapcsolatos fenyegetések és a konfliktusok milliók számára teszik kevésbé biztonságossá a tulajdonjogokat, még a legfejlettebb országokban is" – tette hozzá.
Szakpolitikai ajánlások
A jelentés célzott, országspecifikus stratégiákat javasol a birtoklás bizonytalanságát okozó különböző tényezők kezelésére. Ezek a stratégiák a következők:
- Pénzügyi biztonsági hálók és szociális védelmi politikák a pénzügyi kihívásokkal küzdő bérlők és jelzáloghitelesek támogatására.
- A megfizethető lakhatási programok kiterjesztése, beleértve a szociális lakhatást és a közösségi földalapokat.
- Fokozott erőfeszítések a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésére, mivel a nők világszerte továbbra is kisebb valószínűséggel rendelkeznek biztonságos tulajdonjoggal, mint a férfiak (40% a 48%-kal szemben).
Az elmúlt 20 évben az EU-ban jelentősen nőtt a "háztartások lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadásainak" aránya. Az Euronews Business arról is beszámolt , hogy a minimálbérből származó jövedelem lakbérre fordított aránya Európa-szerte változó, a franciaországi 35%-tól a hollandiai 56%-ig.