A minimálbérből származó jövedelem lakbérre fordított aránya Európa-szerte igen változó, a franciaországi 35%-tól a hollandiai 56%-ig. Az Euronews Business összevetette a minimálbéreket és az átlagos lakbérköltségeket az uniós országokban.
HIRDETÉS
Az EU-ban a háztartások kiadásainak legnagyobb részét a lakhatás, a víz, a villany és gáz tette ki. 2022-ben a háztartások összes kiadásának közel negyedét (24,1%) fordították ezekre az alapvető szükségletekre, ami világosan mutatja, hogy ezeknek a kiadásoknak jelentős súlyuk van az európai háztartások költségvetésében.
Ezek a költségarányok meghaladják az élelmiszerre, egészségügyre, kultúrára, sportra vagy szórakozásra fennmaradó szabad költségeket, amelyek nagy részéről a minimálbéreseknek le kell mondaniuk a magas alapköltségek miatt..
Nagy eltérések látszanak
Az arány jelentősen szórást mutat az egyes európai országok között, a belső jövedelmi szintek szerint is. Különösen a minimálbért keresőkre van súlyos hatással, mivel ők jövedelmük arányosan nagyobb részét fordítják az alapvető létszükségletekre.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) jelentése szerint 14 uniós tagállamban a legfeljebb két hálószobás ingatlanok bérleti díja a törvényes minimálbéren dolgozók jövedelmének legalább 35%-át teszi ki. 2024-ben ezek a munkavállalók átlagosan keresetük 45%-át költik csak a lakhatásra, ami jól mutatja, hogy ezek a kiadások milyen súlyos pénzügyi terhet rónak az alacsony jövedelműekre (valamint a nyugdíjasokra is) ezekben az országokban.
„A legtöbb tagállamban dolgozó emberek milliói látják, hogy bérük hatalmas része elhagyja a bankszámlájukat, amint az megérkezik, csak azért, hogy tető legyen a fejük felett” – mondja Esther Lynch, a kutatás végző szervezet főtitkára.
Mennyibe kerül egy legfeljebb két hálószobás ingatlan bérlése Európa különböző országaiban? Mennyi a minimálbért keresők havi fizetése Európa-szerte? És mely országokban költik a minimálbért keresők a jövedelmük legnagyobb részét albérletre?
A minimálbér igen eltérő, 477 eurótól 2571 euróig terjed.
A kutatásba bevont 14 országban a törvényes minimálbér a bulgáriai 477 eurótól a luxemburgi 2571 euróig terjedt. Ezen országok közül csak hatban van 1000 euró feletti minimálbér, háromban pedig 2000 euró feletti: Luxemburgban, Írországban és Hollandiában.
Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs nemzeti jogszabályban előírt minimálbér.
A 14 ország átlagos bérleti díja 600 euró
Egy legfeljebb két hálószobás ingatlan bérleti díja a bulgáriai 215 eurótól a luxemburgi 1340 euróig terjedt, míg a 14 ország átlaga 599 euró.
Hét országban az átlagos bérleti díj 400 euró alatt volt, köztük Bulgáriában (215 euró), Romániában (277 euró), Horvátországban (311 euró), Görögországban (344 euró), Szlovákiában (371 euró), Észtországban (387 euró) és Portugáliában (391 euró). A felső határon az átlagos bérleti díj meghaladta az 1000 eurót Luxemburgban, Írországban és Hollandiában, míg Franciaországban 618 euró, Spanyolországban pedig 578 euró volt.
A lakbérszámítások az Eurostat 2022-es, inflációval kiigazított adatain alapulnak.
A minimálbér lakbérre fordított része egyes helyeken szinte elviselhetetlenül magas
A minimálbérből származó jövedelem bérleti díjra fordított része betekintést nyújt abba, hogy a bérleti díj milyen pénzügyi terhet ró az alacsony keresetűekre. A 14 ország között ez az arány a franciaországi 35%-tól a hollandiai 56%-ig terjedt. A minimálbéresek ezekben az országokban átlagosan jövedelmük 45-46%-át költik lakbérre, az alkalmazott számítási módszertől függően.
Hollandián kívül, ahol ez az arány eléri az 56%-ot, Írországban (55%) és Luxemburgban (52%) is a minimálbéres jövedelem több mint 50%-át emésztette fel a lakbér.
Franciaországban a legalacsonyabb az arány, vagyis a minimálbéres munkavállalók jövedelmének nagyjából egyharmadát teszi ki a lakhatás. Horvátország (37%) és Görögország (38%) szorosan Franciaország után következik, ahol a minimálbért keresők lakbér és jövedelem aránya alacsonyabb.
Bulgáriában, ahol mind a minimálbér, mind a lakbér a legalacsonyabb, a munkavállalók még mindig jövedelmük jelentős, 45%-át költik lakbérre. Spanyolországban az arány hasonlóan magas (44%).
Az átlagos helyzet még rosszabb képet mutat a városokban és a fővárosi kerületekben, ahol a pedig legtöbb munkahely összpontosul. Ha valaki olcsóbb külvárosi vagy vidéki bérletet keres, akkor viszont a közlekedési költségek emelkedésével kell számolnia.
„Annak ellenére, hogy alacsony bérek mellett még magas bérleti díjakat is fizetnek, a lakhatásuk gyakran teljesen alkalmatlan, ami őket és családjukat egészségügyi kockázatoknak teszi ki” – mondja Esther Lynch. „Sokan kénytelenek a barátaik lakásában a kanapén aludni, vagy lehetőség szerint továbbra is a szüleiknél laknak. Sokan egyszerűen az autójukban alszanak” – tette hozzá.
Mennyit költenek az európai országok lakhatásra és számlákra?
Az Eurostat további adatait vizsgálva megállapítható hogy a háztartások teljes kiadásainak hány százalékát fordítják lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra. A kép itt is jelentősen eltér Európa-szerte.
2022-ben Szlovákia vezette a listát, ahol a háztartások kiadásainak több mint 30%-át fordították lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra. Szorosan követi ezt Finnország és Dánia, ahol a háztartások 29,6, illetve 29,1%-ot költenek lakhatásra + közüzemi szolgáltatásokra.
Ebben az összevetésben Magyarország a középarányostól 1 százalékkal lejjebb áll, ami 22,6. Jelenleg a legmagasabb a kikerülhetetlen költségek aránya Finnországban (30,3), Írországban (29,6) és Csehországban (26,4).
Ezzel szemben a máltaiak és a horvátok ilyen jellegű kiadásai 15%-nál lejjebb állnak.
Az adatok rávilágítanak arra, hogy az észak- és közép-európai országok lakosainak jelentős pénzügyi nyomással kell szembenézniük a megkerülhetetlen költségek miatt.
Összehasonlításul, az óceán túlpartján az amerikai háztartási költségek az adózott jövedelmek 33%-át tették ki 2023-ban, ami enyhén magasabb az európai csúcsnál. Az Egyesült Királyság esetében a Brexit előtti költségteher a jövedelmek 25,7%-át tette ki, ami a jelenlegi csehországi arányokkal egyenlő..