A RE/MAX Europe ingatlanügynökség New Housing Trend Report 2024 című tanulmánya szerint az európaiak nagy részének nincs más módja arra, hogy fedezze növekvő lakhatási költségeit, mint visszafogni az élelmiszerfogyasztást és hitelekért folyamodni.
HIRDETÉS
Az elmúlt évben 10 európai közül több mint egynek kellett szűkebbre húzni a nadrágszíjat: elsősorban élelmiszereken és a mindennapi fogyasztási cikkeken spórolnak, hogy ki tudják fizetni a lakhatásukat - állítja RE/MAX Europe ingatlanügynökség New Housing Trend Report 2024 című jelentése.
A több ezer résztvevőt bevonó kutatás megállapította, hogy a lakhatási költségek az elmúlt 12 hónapban átlagosan 54%-kal emelkedtek Európában. Az európaiak több mint egyharmada (37%) azt mondta, hogy bár megbirkózik a problémával, és megengedheti magának, hogy hosszútávon vállalja jelenlegi lakhatási költségeit, a pénz továbbra is kevés. A megkérdezettek közel egyötöde (19%) azt mondta, hogy a megélhetésért küzd.
Az európai háztartások átlagosan jövedelmük 38%-át fordítják a lakbér- vagy jelzáloghitel-törlesztésre és a közüzemi számlákra. A legmagasabb költségarányt Szlovéniában (43%) és Portugáliában (42%) mérték. A Svájcban élők azonban valamivel alacsonyabb arányokról számoltak be (30%).
Annak érdekében, hogy fedezni tudják növekvő lakhatási költségeket, a megkérdezettek 80% kezdte el csökkenteni kiadásait.
A válaszadók 41%-a döntött úgy, hogy a társadalmi tevékenységeken spórol, míg 40%-uk csökkentette nyaralásra és luxuscikkekre fordított kiadásait.
A felmérésben részt vevők 16%-a kényszerült arra, hogy élelmiszer-kiadásait csökkentse, a legnagyobb arányban, 26%-ban Ausztriában és Finnországban döntöttek így az emberek.
Ha a megszorítás sem elég...
Eközben az európaiak 15%-a számolt be arról, hogy kénytelen volt valamilyen formában kölcsönhöz folyamodni, hogy a lakhatását fedezhesse. Ez a tendencia Törökországban (32%), Bulgáriában (22%) és Romániában (20%) a legmagasabb.
A hitelért folyamodók egyharmada hitelkártyával finanszírozta lakáskiadásait, és valamivel kevesebben, "csupán" 27%-uk fordult családjához és a barátaihoz a szükséges pénzösszeg megszerzése érdekében. A válaszadók negyede vett igénybe folyószámlahitelt, és valamivel kevesebben (23%) döntöttek úgy, hogy fedezet nélküli bankhitelt kérnek a lakhatásuk finanszírozására.
A bizonytalan jövőre való tekintettel a válaszadók közel fele (48%) Európa-szerte úgy nyilatkozott, hogy a következő 12 hónapban a lakhatási költségek további növekedésére számít.
A borús kilátások miatt sokan drasztikus változtatásokat fontolgatnak. A megfizethetőbb élet reményében sokan egy kisebb városba vagy községbe költöznének, mások ugyanebből az okból készek külföldre költözni. Ötből egy ember maradna hazájában a magas terhek és adósságok ellenére is.
A fenntarthatóság továbbra sem prioritás a háztartásokban
Az Európában megkérdezettek 18%-a mondta azt, hogy nehezen tudja kifizetni az energiaszámláit. Ez az arány különösen magas volt Görögországban. A görögök 36%-a küzd komoly nehézségekkel az energiaköltségek kezelésében.
Az otthoni környezetbarát elgondolások sok háztartásban háttérbe szorultak, részben költségvetési okok miatt.
A válaszadók több mint negyede (27%) még mindig fontolgatja napelemek felszerelését, és valamivel kevesebben (25%) telepítenének dupla üvegezést. Az esővízgyűjtő intézkedések és a hőszivattyúk kevésbé számítanak prioritásnak, csak az emberek egyötöde mondta, hogy fontolóra venné a beszerelésüket.
Van olyan hely Európában, ahol elégedettek az emberek a lakhatási költségekkel?
A lakhatási költségek miatti aggodalmak ellenére Európa több részén ez nem probléma.
A hollandok és a románok a legelégedettebbek lakhatási helyzetükkel kapcsolatban. Ezekben az országokban a megkérdezettek 84%-a mondta azt, hogy nincs ezzel komoly probléma. A kutatás szerint ezekben az országokban viszonylag magas az ingatlantulajdonosi arány és jó minőségű lakások állnak rendelkezésre. Ez lehet a magas arányszám legfőbb magyarázata.
A skála túlsó végén Málta, a Cseh Köztársaság, Szlovénia, Magyarország, Törökország, Görögország és Írország lakói állnak.
Átlagosan az európaiak 76%-a elégedett a lakhatásával.
Az elégedetlenség különböző faktorai például a helyigény problémája. Ez különösen Lengyelországban tényező, ahol a lakosok 58%-a említi ezt a lakókörnyezetével való elégedetlenség okaként, szemben a 37%-os európai átlaggal.
A bérleti költségek egy másik fontos faktor. A válaszadók egyharmada (33%) mondta azt, hogy az ingatlana túl drága. Ez az arány Máltán 53%, Írországban 48%, Finnországban pedig 48%.
A harmadik faktor a beázás vagy penészedés. Portugáliában az elégedetlen lakosok majdnem fele számolt be a nedvességgel vagy penészesedéssel kapcsolatos problémákról. De vannak más, akár ezzel összefüggő részproblémák is: Hollandiában a higiéniával és a kártevőkkel kapcsolatos problémákat nevezte meg a megkérdezettek egyötöde mint komoly kihívást.