Az euróövezeti infláció júliusban 2,6%-ra emelkedett, meghaladva a várakozásokat, kétségessé téve az Európai Központi Bank esetleges szeptemberi kamatcsökkentését. Az energiaárak jelentősen hozzájárultak az emelkedéshez.
Júliusban ismét emelkedett az infláció az euróövezetben, dacolva a közgazdászok várakozásaival és felvetve néhány kérdést az Európai Központi Bank gyors kamatcsökkentésének megvalósíthatóságával kapcsolatban.
Az Eurostat kedden közzétett előzetes becslései szerint júliusban az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex 2,6%-kal emelkedett az előző havi 2,5%-hoz képest. Ezzel a júliusi éves inflációs ráta meghaladta a 2,4%-ra történő csökkenésre vonatkozó előrejelzéseket.
Az energiaköltségek jelentős szerepet játszottak ebben, az árak havi szinten 1,3%-kal emelkedtek, ami jelentős növekedés a júniusi 0,2%-os emelkedéshez képest. A nem energetikai ipari termékek esetében szintén gyorsabb, 0,8%-os volt az emelkedés, szemben a júniusi 0,7%-kal.
Júliusban a szolgáltatások esetében volt a legmagasabb, 4.0%-os az éves szintű árnövekedés, szemben a júniusi 4,1%-kal, ezt követte az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek ára 2,3%-kal, szemben a júniusi 2,4%-kal. Az élelmiszerek és az energia nélkül számítva a maginfláció júliusban stabilan 2,9%-on maradt éves szinten, meghaladva a 2,8%-ra való csökkenésre vonatkozó piaci várakozásokat.
Drágulás Németországban, lassuló árnyomás Spanyolországban és Portugáliában
Az euróövezeti tagországok közül júliusban továbbra is Belgiumban volt a legmagasabb az éves infláció, 5,6%, ami 2023 januárja óta a legmagasabb. Havi szinten azonban 0,6%-kal lassult az infláció Belgiumban, megfordítva a júniusi 0,5%-os emelkedést. Németországban a harmonizált fogyasztói árak 2023 júliusához képest 2,6%-kal emelkedtek, ami enyhe növekedést jelent a korábbi 2,5%-os ütemhez képest.
Havi szinten az infláció Németországban 0,5%-kal gyorsult a júniusi 0,2%-os emelkedésről. Hollandiában szintén tovább emelkedett az infláció, 3,5%-ról 3,6%-ra, elérve a legmagasabb szintet 2023 júliusa óta.
Ezzel szemben Spanyolországban és Portugáliában jelentősen csökkentek a fogyasztói árak. Spanyolország éves harmonizált inflációs rátája 3,6%-ról 2,9%-ra, míg Portugáliáé 3,1%-ról 2,7%-ra csökkent. Franciaországban az éves infláció csak kis mértékben emelkedett, 2,5%-ról 2,6%-ra.
Csökkenti-e az EKB szeptemberben a kamatlábakat?
A júliusi inflációs jelentés visszaesést jelentett az euróövezet dezinflációs törekvéseiben, az emelkedés meglepte a közgazdászokat, akik további enyhülésre számítottak.
A piacok jelenleg 90%-os valószínűséggel számolnak azzal, hogy az Európai Központi Bank a szeptember 14-i ülésén kamatcsökkentést hajt végre. A legfrissebb inflációs adatok azonban újragondolásra késztethetnek, különösen a "héja" tagok körében.
E hónap elején az EKB monetáris politikai nyilatkozatában megerősítette, hogy "nem kötelezi el magát előre egy adott kamatpálya mellett". Ezt hangsúlyozta Christine Lagarde elnök is sajtótájékoztatóján, kijelentve, hogy a döntések továbbra is az adatoktól függnek majd, és ülésenként hozzák meg őket.
Kyle Chapman, a Ballinger Group devizapiaci elemzője továbbra is arra számít, hogy szeptemberben jön a második kamatcsökkentés. "A jelenlegi szintek körül ingadozó inflációs adat pontosan az, amire az EKB az előrejelzéseit alapozza, így nincs túl sok tanulság a főszám kis mértékű volatilitásából" - kommentálta.
A piaci reakciók nem sokkal a júliusi inflációs adatok közzététele után visszafogottak voltak. Az euró stabilan 1,0820-1,0830 között maradt a dollárral szemben. A Fed kamatdöntő testületén Jerome Powell, a Fed elnöke közép-európai idő szerint 20:30-kor tart beszédet.
Az euró 1,2%-kal gyengült a japán jennel szemben, miután a Bank of Japan kamatot emelt és csökkentette kötvényvásárlási programját. Az európai állampapírhozamok általában nem változtak, a német kötvényhozamok 2,33%-on álltak.