NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az Európai Bizottság csökkenti az EU növekedési előrejelzését és további inflációcsökkenésre számít

Európai zászlók az Európai Bizottság előtt
Európai zászlók az Európai Bizottság előtt Szerzői jogok Canva
Írta: Arató LászlóPiero Cingari
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Az EU gazdasága visszafogott lendülettel lépett be 2024-be. Az Európai Bizottság 0,9%-ra rontotta növekedési előrejelzését az EU, illetve 0,8%-ra az euróövezet esetében. Az inflációs ráták várhatóan a korábban előrejelzettnél jobban csökkennek, de a kihívások továbbra is fennállnak.

HIRDETÉS

Az Európai Unió gazdasága a 2023 végi recessziótól való szűkös megmenekülést követően a vártnál kisebb lendülettel lépett be a 2024-es évbe, amint azt az Európai Bizottság legutóbbi téli gazdasági előrejelzésében megerősítette.

Az új előrejelzések szerint az idei évre vonatkozó növekedési kilátások romlottak, és az EU-ban a korábban várt 1,3%-ról 0,9%-ra, az euróövezetre vonatkozó előrejelzés pedig a korábbi 1,2%-ról 0,8%-ra módosul.

Újjáéledés a láthatáron

A Bizottság kiemeli, hogy 2024 második felére fokozatos fellendülés várható, amelyet az inflációs nyomás csökkenése, a reálbérek várható emelkedése és a fogyasztói kiadásokat ösztönző, erős munkaerőpiac támogat.

2025-ben élénkülés várható. Az őszi előrejelzéshez képest változatlanul 1,7%-os növekedéssel számolnak az EU-ban, és 1,5%-os növekedéssel az euróövezetben, ami a korábbi 1,6%-os előrejelzéshez képest csökkenést jelent.

Az infláció az előrejelzések szerint a korábban vártnál gyorsabban mérséklődik idén. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) inflációja az EU-ban a 2023-as meredek 6,3%-ról 2024-re 3,0%-ra, 2025-re pedig 2,5%-ra csökken.

Az euróövezet tükrözi ezt a tendenciát, ahol az inflációs ráta az előrejelzések szerint a 2023-as 5,4%-ról 2024-ben 2,7%-ra, 2025-ben pedig 2,2%-ra lassul. Az euróövezetre vonatkozó 2024-es inflációs előrejelzést 3,2%-ról lefelé módosították, míg a 2025-ös előrejelzést változatlanul hagyták.

Az előrejelzések szerint a beruházásoknak lendületet adnak a javuló hitelfeltételek és a gazdaságélénkítési és rugalmassági eszköz folyamatban lévő bevezetése. A külföldi partnerekkel folytatott kereskedelem, amely tavaly alulteljesített, várhatóan szintén visszatér a normális szintre.

Fennálló gazdasági kockázatok

Néhány biztató jel ellenére az Európai Bizottság továbbra is éberen figyel a fenyegető gazdasági kockázatokra, ideértve az energiatámogatási rendszerek fokozatos megszüntetését, a tartós geopolitikai súrlódásokat és a közel-keleti konfliktusok lehetséges eszkalálódását, amelyek hatással lehetnek a vörös-tengeri kereskedelmi útvonalakra.

A csökkenő infláció támogatja a monetáris politika lazítását

A 2024-es év elején egyes piaci szegmensek alacsonyabb kamatlábakról számoltak be, ami a banki hitelezési volumenekben a következő hónapokban a lassú tavalyi év után potenciális fordulatot jelez.

A piacok már most az Európai Központi Bank (EKB) lehetséges monetáris politikai váltását árazzák be, és már 2024 második negyedévében kamatcsökkentésre számítanak, a halmozott csökkentések pedig megközelítik a 200 bázispontot az előrejelzési horizonton.

A Bizottság mégis magas kamatláb-volatilitásra figyelmeztet, ami arra utal, hogy a piacok még mindig a bizonytalansággal küzdenek, amíg az EKB nem kötelezi el magát a monetáris lazítás irányába.

Európa gazdasági erőközpontja kihívásokkal néz szembe

Németország gazdasági hangulatmutatói továbbra is nyugtalanítóak, a januári adatok a COVID-19 válság óta nem látott mélypontokat értek el, ami gyenge gazdasági aktivitásra utal 2024 első felében.

A 2023-as 0,3%-os termeléscsökkenés után a német gazdaság 2024-ben várhatóan csak szerény, 0,3%-os növekedést mutat majd, ami a korábban ősszel prognosztizált 0,8%-os növekedéshez képest jelentős lefelé történő korrekció. A 2025-re vonatkozó előrejelzés változatlanul 1,2%-os növekedést valószínűsít.

A munkaerőhiány szűk keresztmetszetet jelent a gazdasági tevékenység számára, miközben a kereskedelem által vezérelt fellendülés szintén valószínűtlen a stagnáló export- és importdinamika közepette. Az viszont némi optimizmusra ad okot, hogy a piaci finanszírozási feltételek a közelmúltban enyhültek, és a várakozások szerint a további enyhülést a könnyebben hozzáférhető banki hitelezés is elősegíti.

Eltérő pályák a tagállamokban

2024-ben várhatóan valamennyi uniós gazdaság növekedni fog, bár az eltérések jelentősek. Számos kisebb gazdaság GDP-je várhatóan 2-3%-kal fog növekedni 2024-ben, szemben a nagyobb gazdaságokkal, amelyek valószínűleg nagyobb kihívásokkal néznek majd szembe.

Franciaország növekedési kilátásait a 2024-re vonatkozó eredeti 1,2%-os előrejelzésről 0,9%-ra módosították lefelé, és a 2025-re vonatkozó előrejelzést is enyhén, 1,3%-ra csökkentették. Olaszország 2024-re vonatkozó előrejelzését 0,7%-ra csökkentették, míg a 2025-re vonatkozó előrejelzés változatlan maradt. A Spanyolországra vonatkozó 2024-es és 2025-ös gazdasági előrejelzésen nem változtattak.

Az euróövezet növekedési rangsorát Málta vezeti, 2024-re 4,6%-os, 2025-re pedig 4,3%-os robusztus növekedési előrejelzéssel, utána Ciprus és Horvátország jön. Az euróövezeten kívül Románia áll az élen 2024-re várt 2,9%-os növekedéssel, míg Magyarország a 2025-ös rangsorban vezet, 3,6%-os prognózissal.

Magyar adatok

Az elemzésben megállapítják, hogy Magyarország "különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozott az import diverzifikációja".

HIRDETÉS

Ezzel kapcsolatban Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy európai szinten az energiaárak tartósan alacsonyan maradnak.

"Mivel az európai gazdaság nettó energiaimportőr, nagyon érzékeny és sérülékeny az energiaár esetleges változásaival szemben is, de jó hír, hogy mindhárom fő energiafajtánál, a kőolajnál, a gáznál és a villamos energiánál az árak visszaálltak azokra az értékekre, ahol a háború kezdete előtt voltak és az előrejelzett piaci várakozások is azt sugallják, hogy az energiaárak alacsonyak maradnak" - foglalta össze az Euronewsnak a szakértő.

Ami a további magyar adatokat illeti: az infláció tavaly decemberben 5,5 százalék volt, erre az évre 4,5, jövőre pedig 4,1 százalékos adatok várnak. Ugyanakkor ez még mindig magasnak számít az EU-n belül.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az agrár- és a biztonságpolitika volt a két fő téma Metsola és Tusk találkozóján

Megelőzte Japánt, Németország lett a világ harmadik legnagyobb gazdasága

Nagy Márton szerint a kormány gyorsan tüntette el az inflációt