Szlovéniában és Portugáliában néztük meg, milyen készségek fejlesztésével lehet javítani a foglalkoztatást.
A vállalatok Európa-szerte munkaerőhiánnyal küzdenek, a digitális és zöld átállással a speciális készségek iránti kereslet minden eddiginél nagyobb. Hogyan lehet ezt a növekvő igényt kielégíteni?
A Real Economy új epizódjában bejárjuk Európát, hogy megvizsgáljuk, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a vállalkozásoknak, és hogyan segíthet a készségek fejlesztése a munkaerőhiány kezelésében.
Szlovénia: informatikusok kerestetnek
Szlovéniában kezdjük. Ebben a dinamikus gazdaságban az informatikához kapcsolódó állások a legkeresettebbek közé tartoznak. Rok Zajc egy digitális marketingügynökséget vezet Ljubljanában, nehezen tud felvenni embereket bizonyos állásokba, különösen tapasztaltabbakat.
"Megpróbálunk különböző profilokat találni a tervezéshez, a teljesítménymarketinghez, a szoftverfejlesztéshez és a vezető tervezéshez. De sok önmotivációra van szükséged, és különböző tanfolyamokon kell részt venned, hogy mondjuk a vezetői szintre kerülj, azokhoz a dolgokhoz, amiket mi készítünk. Úgy gondolom, hogy a verseny most nemcsak Szlovénián belül zajlik, hanem Európában és a világon is. És az általunk kínált fizetésekhez képest külföldön jobb fizetéseket kapnak, ezért úgy látom, hogy ez az egyik fő probléma."
Az Európai Unió becslése szerint ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a 20 millió információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberre vonatkozó cél, még mindig 11 millió munkavállaló hiányzik. Szlovénia számára ez valódi kihívás. A ljubljanai mérnöki karon beszélgettem a digitális átalakulásért felelős miniszterrel, Emilija Stojmenova Duhval.
– Milyen konkrét intézkedéseket tesznek a szlovéniai digitális munkaerő fejlesztése érdekében?
– Mindenképpen az oktatási rendszer átalakítása. Ez nemcsak Szlovéniát, nemcsak Európát, hanem az egész világot érinti, mert a technológia teljesen megváltozott. Ez egy hosszú távú dolog. Amit a kormányok megtehetnek, és meg is kellene tenniük, az a meglévő munkaerő átképzése, hogy biztosítsák, hogy megkapják a szükséges készségeket. A tavalyi évben körülbelül 30 000 állampolgár vehetett részt ezeken az ingyenes tanfolyamokon, ami a 2 milliós Szlovénia esetében valóban sok. Az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, teljesen megváltoztatják az életünket. A munkánk módját, az oktatás módját. Ez itt van, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell. És ha alkalmazkodunk, minél hamarabb, annál jobb.
– Meg tud osztani néhány jó gyakorlatot?
– Az IKT-szakértők mindössze 17%-a nő. Így talán a legkedvesebb projektem az a digitális projekt, amely a fiatal nők képesítéséről és továbbképzéséről szólt. Együttműködtünk az iparral, hogy az ipar megfelelő munkaerőhöz jusson.
A munkavállalók készségeinek a piaci igényekhez való igazítása része az Európai Bizottság törekvéseinek. Mit javasol tehát a munkaerőpiac kiegyensúlyozására?
A munkaerőhiány az EU számos ágazatában problémát jelent. Az iparban a munkáltatók 22%-a állítja, hogy nem találja a szükséges munkaerőt. Ugyanez a helyzet az építőiparban a munkáltatók 28%-ának, a szolgáltatási ágazatban pedig 30%-ának. A probléma tovább súlyosbodhat, ahogy az európaiak egyre idősebbek lesznek, és a munkaképes korúak száma csökken.
Ugyanakkor új munkahelyek jönnek létre. Az előrejelzések szerint az egészségügyi ágazat, az IKT-vállalatok és a zöld technológiával foglalkozó cégek több ezer új munkavállalót igényelnek majd.
A munkaerőhiány károsíthatja a gazdaságot, ezért az EU lépéseket tesz: a munkavállalók átképzésével és továbbképzésével, az EU-n belüli munkavállalás megkönnyítésével és az EU-n kívülről származó képesítések elismerésével, hogy vonzza a távolabbi országokból érkező munkavállalókat.
Portugália: nagy igény a műszaki szaktudásra
Európa másik felén, Portugáliában, egy kohászatra szakosodott vállalatot kerestem fel – egy olyan ágazatot, ahol nagy a kereslet a műszaki szaktudás iránt.
A fémmegmunkáló gépkezelők a legkeresettebb szakmák közé tartoznak az Unióban, csakúgy mint az építőipari munkások, az egészségügyi szakemberek, a tehergépkocsi-vezetők, a szakácsok és a szoftverfejlesztők.
Lisszabonban találkozom Nuno Teixeirával, az Alsil kohászati csoport vezérigazgatójával. Folyamatosan szükségük van mérnökökre és kezelőkre kézi és digitális gépeikhez.
"Az egyik legnagyobb kihívás az ágazatunkban valóban az, hogy képzett embereket találjunk ezen a területen; az emberek egyre inkább más típusú tevékenységet választanak. Túlhaladott elképzelés, hogy ez egy nagyon nehéz ágazat, nehéz a munkaerőfeszítés szempontjából."
A digitalizációval és a robotikával ez az ágazat jelentős fejlődésen ment keresztül. Nuno igyekszik vonzani és megtartani a tehetségeket Portugáliából, valamint a portugál nyelvű országokból.
"Egyre inkább szükség van műszaki ismeretekre különböző területeken, például az informatikában, amit később magával a megmunkálással kombinálunk, ahol az alkatrészek egyre bonyolultabbá válnak. A vállalatoknak, ha vonzani akarják az embereket, lehetőséget kell biztosítaniuk számukra a fejlődésre, a szakmai előrehaladásra, és egyensúlyba hozniuk azt a magánéletükkel is."
Eduardo és Rui gépkezelők, számukra ez teljesen új karrier, amely másfél éves szakmai képzéssel kezdődött.
"Egy teljesen más területről jövök. Nem ismertem jól ezt a területet, mielőtt befejeztem a képzésemet. Nagyon szerettem. Azt hiszem, jó vagyok benne, és folytatni akarom. Ez az én szakmám" – mondja Eduardo.
"Ez egy nagyon nagy kihívást jelentő terület, ahol minden nap új és igénybe vételt jelentő dolgok merülnek fel, így ez egy igazán felkeltette az érdeklődésemet, és ígéretes jövőt látok benne" – magyarázza Rui.
Eduardo és Rui a CENFIM-ben, az Európai Szociális Alap Plusz által támogatott állami és magán képzési központban képezték magukat. A portugál export ebben az ágazatban évente mintegy 23 milliárd eurót tesz ki, így a tét nagy.
"Ami a foglalkoztatást illeti, mintegy 230 000 munkahelyet jelent, amelyek nem csak az új technológiákhoz való alkalmazkodás, hanem mindenekelőtt a munkához szükséges alkalmazkodás érdekében fejlődtek."
Cselekvési terv a munkaerőhiány kezelésére
Európa egyik végétől a másikig mindenütt megfigyelhető a digitális készségek iránti igény. Ljubljanában a digitális átalakulásért felelős miniszter külön kiemeli ezt a szempontot.
"Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a digitális készségekre nem csak az IKT-iparban van szükség, hanem minden iparágban szükség van rájuk. Nagyon fontos, hogy valóban együttműködjünk az állami és magánszervezetekkel, szükségünk van a vállalatok részvételére, nekik is be kell fektetniük a munkaerőbe. És végül, de nem utolsósorban rajtunk, minden egyes emberen múlik, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ha egyszer befejezzük a középiskolát, az egyetemet, az nem elég. A világ változik. Új készségeket kell elsajátítanunk. Tehát ez az egész életen át tartó tanulás, amit tényleg figyelembe kell vennünk."
Az Európai Bizottság becslései szerint a készségekről szóló paktumnak köszönhetően eddig csaknem 2 millió munkavállaló tudta fejleszteni vagy átképezni magát. A Bizottság, az EU Tanácsának belga elnöksége és az európai szociális partnerek megállapodtak a munkaerő- és készséghiány kezelésében.
Közleményük szerint a minőségi munkahelyek és a megfelelő készségekkel felvértezett munkaerő alapvető fontosságú az EU versenyképessége szempontjából. Jelenleg azonban a kis- és középvállalkozások közel kétharmada (63%) azt állította az Eurobarométer közelmúltban végzett felmérése szerint, hogy a munkaerő- és készséghiány hátráltatja őket általános üzleti tevékenységükben.
A Bizottság a szociális partnerekkel együttműködve 2024 tavaszán cselekvési tervet terjeszt elő a munkaerő- és készséghiány kezelésére. A négy aláíró fél továbbá kötelezettséget vállalt arra, hogy mindannyian kiveszik a részüket abból, hogy több embert juttassanak a munkaerőpiacra, javítsák a munkakörülményeket, megkönnyítsék a képesítések elismerését és integrálják a külföldről érkező munkavállalókat."