A Bizottság a teljes eurózónában idén 5%-os, jövőre pedig 4,3%-os növekedést vár. Az uniós tagállamok közül azonban több eurozónán kívüli ország is a várható növekedés szempontjából az élmezőnybe került, köztük Írország (14,6%), Horvátország (8,1%) és Magyarország is (7,4%).
HIRDETÉSEmelte az Európai Bizottság az idei növekedési előrejelzését az eurozóna mind a tizenkilenc országára vonatkozóan. Az intézmény álláspontja szerint a gazdaság már kilábalóban van a világjárvány legrosszabb időszakából, és az emberek térnek vissza a munkahelyeikre.
A Bizottság a teljes eurózónában idén 5%-os, jövőre pedig 4,3%-os GDP-növekedést vár. Az uniós tagállamok közül azonban a várható növekedés szempontjából több eurozónán kívüli ország is az élmezőnybe került, köztük Írország (14,6%), Horvátország (8,1%) és Magyarország is (7,4%).
Ez az előrejelzés erősen függ két meghatározó körülménytől: a Covid-járvány alakulásától, illetve attól, hogy milyen ütemben alkalmazkodik a kínálat a várhatóan gyors keresletváltozáshoz a gazdaság újraindulását követően.
Az EU gazdaságpolitikáért felelős biztosa a befolyásoló tényezők közül kiemelte az energiaárak emelkedését, a növekvő inflációt és a koronavírus-fertőzöttek számának közelmúltbeli növekedését is – amelyek számos iparágra rónak komoly terheket.
"A gazdaság erőteljes fellendülését a várakozásokat meghaladó mértékű infláció kísérte. Az euróövezetben az éves infláció októberben elérte a 4,1%-ot. Ez a gyors növekedés erős bázishatásokat, az energiaárak emelkedését és ellátási zavarokat okoz" - mondta Paolo Gentiloni.
Az infláció ráadásul az előrejelzésnél még magasabb lehet, ha a kínálati korlátok tartósak maradnak, és a termelékenységet meghaladó mértékű béremelések miatt növekednek a fogyasztói árak is.