A külső tényezők: a kamatok folyamatos emelkedése, illetve az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültség fokozódása; a belső okok a brexit, és a magasan eladósodott országok, például Olaszország.
Az eurozóna növekedése lassul az elkövetkező években – legalábbis az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint.
– Az éves növekedés 2,1%-os lesz az idén, 1,9%-os az eurozónában 2019-ben, és ugyanennyi az Európai Unió egészében – hangzott Pierre Moscovici, az EU gazdasági és pénzügyi biztosának prognózisa.
– És hogy miért lassul a növekedés? A külső tényezők közül az Európai Bizottságot az Egyesült Államok lehetséges túlgerjedése, a kamatok folyamatos emelkedése, illetve az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültség fokozódása aggasztja. A belső okok két forrása a brexit, és a magasan eladósodott országok, például Olaszország közfinanszírozásának minősége. Emiatt az Egyesült Királyság és Olaszország még az uniós átlaghoz képest is lemarad – véli Szása Vakulina, az Euronews gazdasági szerkesztője.
Az Egyesült Királyság fejlődési kilátásainak feltétele, hogy Nagy-Britannia és az unió kereskedelmi kapcsolatai nem hanyatlanak a brexit után.
Ez azonban nem szavatolt annak fényében, hogy milyen lassú a kilépési megállapodás elfogadása.
Az előrejelzés szerint Olaszország gazdasági növekedése 1,2%-os lesz, szemben a kormány 1,5%-os célkitűzésével.
– Előrejelzéseink – más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan – sokkal óvatosabbak az olasz kormánynak a fogyasztásra és a beruházásokra alapozó elvárásához képest – mondta az uniós biztos.
Az ország magas eladósodottsága 2020-ig változatlanul a GDP 130%-a körül alakul ahelyett, hogy az unió pénzügyi szabályozásával összhangban erőteljesen mérséklődne.