Egy holland bíróság kimondta, mégsem illeti meg 50 milliárd dolláros kártérítés az egykori orosz olajipari vállalat részvényeseit. A Jukosz korábbi
Egy holland bíróság kimondta, mégsem illeti meg 50 milliárd dolláros kártérítés az egykori orosz olajipari vállalat részvényeseit.
A Jukosz korábbi tulajdonosai azért fordultak bírósághoz, mert szerintük az orosz állam jogtalanul sajátította ki eszközeiket csaknem egy évtizeddel ezelőtt.
2014-ben a hágai Állandó Választottbíróság 50 milliárd dolláros kárté rítést ítélt meg nekik, mert Oroszország is aláírta az Energia Charta Egyezményt (amely az energiaipar befektetőit hivatott védeni), de soha nem alkalmazta.
A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az orosz állam elsődleges célja nem az elmaradt adók beszedése, hanem a Jukosz csődbe vitele volt, hogy vagyonelemeit kisajátítsa, és azokat az állami Rosznyevt meg tudja szerezni.
Az összeg óriási, az orosz éves költségvetés mintegy 20 százaléka.
A bírósági döntésre hivatkozva a Jukosz korábbi tulajdonosainak érdekeit védő szervezet (GML) kezdeményezte orosz vagyonok zárolását Nyugat-Európában, mondván, hogy Moszkva nem fizette ki a megítélt 50 milliárd dollárt. Tavaly Belgiumban és Franciaországban is kértek vagyonzárolást.
Oroszország viszont azzal érvelt, hogy a kártérítést követelők homályos ügyletek révén szerezték meg a Jukoszt 1995-ben, és komoly adóelkerülést követtek el.
Az adócsalással vádolt Jukosznak összessen 27 milliárd dollárt kellett volna megfizetnie, a társaság csőd be jutott. Eszközeit 2007-ben értékesítették, azok legnagyobb része az állami kézben levő Gazpromhoz és Rosznyefthez került.
A Jukosz egykori legnagyobb részvényese, Mihail Hodorkovszkij 10 év után 2013 decemberben szabadult a börtönből, miután Putyin aláírta a megkegyelmezésről szóló rendeletet. Hodorkovszkij támogatói szerint a büntetést azért kapta, mert politikailag megpróbált szembeszállni Putyinnal.