Európai Monetáris és Gazdasági Unió: merre van előre?

19 európai országban használják az eurót fizetőeszközként, a többi az Egyesült Királyság és Dánia kivételével később szándékozik bevezetni. A világ külkereskedelmi tartalékainak negyede is euróban áll, hatvan ország vagy régió fizetőeszköze így közvetlenül vagy közvetve hozzá van kötve az euróhoz. Lássuk, mi is az a Gazdasági és Monetáris Unió, ami ezt lehetővé teszi.

Egy EMU mind fölött

Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió, vagyis az EMU 1957-ben indult, azzal, hogy a gazdasági stabilitást, a növekedést és a munkahelyteremtést szolgálja majd.

Az EMU gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tagállamok egyeztetik a gazdasági és pénzügyi politikájukat.

Az Európai Központi Bank politikától független alakítja a közös monetáris politikát.

Egységes szabályok vonatkoznak a tagállami jegybankokra, az ellenőrzés is egységes.

Mindennek a célja a közös fizetőeszköz, az euró.

A tagállami kormányokon túl öt uniós intézmény irányítja a folyamatokat.

Az Európai Tanács hozza a politikai döntéseket
Az Európai unió tanácsa dönt arról, ki léphet be.
Az Eurócsoport koordinációs feladatokat lát el
A tagállamok döntenek saját költségvetésükről
A Bizottság ellenőrzi, ki nem tartja be a szabályokat
Az EKB meghatározza a közös monetáris politikát
Az Európai Parlament a Tanáccsal közösen jogszabályokat hoz és monitorozza a monetáris kormányzást.

A lajhár megnyergelése

Az eurozóna lajhárként mászó gazdasága és a 18 millió munkanélküli óriási nyomás alá helyezi az öt legfontosabb európai intézmény vezetőit, hogy mélyítsék el az együttműködést.

Az EU öt legfontosabb intézményének vezetői 2015-ben összeállítottak egy jelentést arról, hogyan lehet mélyíteni az együttműködést és elkerülni egy újabb válságot.

A megvalósítás októberben kezdődött, a folyamatot két részre osztották.

Az első fázis 2017 júniusában zárul, a hatályos egyezmények alapján próbálják növelni a versenyképességet és megvalósítani a pénzügyi uniót a fiskális politikák egységesítésével tagállami és eurozóna-szinten.

A második fázis 2025-re fejeződne be. Ehhez már változtatni kellene az alaposzerződéseken a Fiskális és Monetáris Unió megteremtéséhez, ide értve egy közös euró-kincstár létrehozását is.

Az első fázis eredményeit 2016 júniusában jelentik be, a következő lépéseket pedig 2017 tavaszán.

A politikai unió a demokratikus döntéshozatal legitimációjának erősítése

A témáról Valdis Dombrovskist, az euróért és a társadalmi párbeszédért felelős biztost, a Bizottság elnökhelyettesét kérdeztük.

Euronews: - Beszéljünk az első fázisról. Költségvetési Testület, betétgarancia, IMF-képviselő – még semmi konkrét bejelentés nem érkezett valójában.

Valdis Dombrovskis: – Ezt hadd tegyem helyre: a holland elnökség intenzíven dolgozik ezeken a javaslatokon, hiszen ez hozzátartozik a bankunióhoz, ideértve az Európai Betétbiztosítási Rendszert is. Benne van az Európai Költségvetési Testület létrehozása, ennek az előkészítése már folyik, és van egy javaslat az IMF előtt az Eurozóna külső képviseletéről, amelyet a Bizottság adott be.

better result for UK & EU as whole 4 UK to Stay says VDombrovskis</a> on <a href="https://twitter.com/hashtag/Brexit?src=hash">#Brexit</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/deepeningemu?src=hash">#deepeningemu</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/realeconomy?src=hash">#realeconomy</a> <a href="https://twitter.com/euronews">euronewspic.twitter.com/vFzSVq6N07

— Maithreyi (@maithreyi_s) 2016. április 14.

*- Hogy állunk ezek megvalósításával? Hiszen 2017. nincs olyan messze.

- Igen, a határidő ambíciózus. Tavaly decemberben az Európai Tanács megbízta a pénzügyminisztereket, hogy intenzíven dolgozzanak ezen, és idén júniusban jelentsék, hogy állnak. Ha kell, készek vagyunk módosítani a javaslatainkat, hogy konszenzusra jussunk ezekben a kérdésekben.

- A szükséges következő lépések – itt a politikai uniót is említik, de még senki nem tudta megmondani, mit értenek ez alatt?

- Nos, a politikai unió a demokratikus döntéshozatal legitimációjának erősítését jelenti, ami a gazdasági és költségvetési politikát illeti. Erről sok vita folyik, gyakori a kritika is.

- A nemzeti szuverenitás csökkentését jelenti?

- A nemzeti parlamentek erősebb bevonása inkább erősíti a szuverenitást. Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a döntéshozatal még inkább közös lesz, így a szuverenitás is megoszlik, meg kell találni az egyensúlyt a szuverenitás és a kockázatok megosztásában.

Csak a gond, a munka

Széttartó, stagnáló gazdaságok, munkanélküliség – mindez újabb muníciót ad a kiábrándultaknak és szkeptikusoknak. Ez áll a brit kilépésről és a migrációról szóló vita hátterében is. - A bankunión még sokat kell dolgozni – mondta a témáról az euronewsnak Christine Lagarde, az IMF igazgatója. – Kell egy koherens, a kohéziót erősítő ellenőrzési rendszer, és egy világos munkamegosztás, hogy ki mit csinál egy adott területen. Én úgy gondolom, hogy a politikai unió több erőfeszítést garantálna ezen a téren.

Ez a bonyolult folyamat még mindig tervezés alatt áll, hiszen csak úgy lehet megegyezésre jutni, ha sikerül egyensúlyt teremteni a különböző tagállamok céljai között.

- A tagállamok nem akarják feladni a szuverenitásukat – értékelt Daniel Gros, a Centre for European Political Studies igazgatója. – A politikai vezetők minél nagyobb mozgásteret akarnak megtartani, a nemzeti parlamentek sem akarnak átadni a hatalmukból az Európai Parlamentnek. Ez az európai konstrukció sajátos problémája. Sokan azt mondják, hogy legyen így, mert idén nekünk így lenne a legjobb. nem gondolnak arra, hogy húsz, harminc, ötven év múlva ennek az egész konstrukciónak más célokat kell szolgálnia. A költségvetési politikában nem történt érdemi előrelépés. A politikai unió terén elég megnézni a mostani válságot, hogy lássuk, milyen távol állnak az álláspontok. Vagyis a pénzügyi területen kívül nagyon nehéz lesz előrelépni.

Nehéz egy megegyezést tető alá hozni. Az első akadály: elfogadtatni azt tagállami szinten akár a parlamentben, akár népszavazáson.

A második : európai szinten nagyon bonyolult egy jogilag kötelező szabály megalkotása, gyakran az egyezmények módosítására lenne szükség, amihez sokszor csak népszavazásokon át vezet út. Ami a lehetetlennel egyenlő.

Sok jó dolog is történt

- Hall kritikákat? Hogy a költségvetési testület nem elég erős például, vagy a versenyjogi testületnek nincs értelme ilyen léptékben?

Valdis Dombrovskis: – Ezek tanácsadó intézmények lennének, amelyek a tagállamok fiskális teljesítményét és versenyképességét monitoroznák, tanácsokat adnának a kormányoknak. A döntést még mindig a kormányok hoznák, a törvényeket pedig a parlamentek.

- Elfogadják a tervet a tagállamok? A “több Európa” mintha riasztaná az embereket.

- Ha a Gazdasági és Monetáris Uniót nézzük, az elmúlt pár évben sok minden történt az együttműködés elmélyítéséért. Az európai stabilitási mechanizmus, a bankunió létrejötte, az európai gazdasági és fiskális ellenőrzés megerősítése… a görög válság jó példa ide. Nem is lehetett volna súlyosabb, de az eurozóna stabilitása egészében mégsem kérdőjeleződött meg. Sok minden történt az elmúlt években, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.

- A gazdaságaink közötti szakadék is akadályozza a mélyebb együttműködést. Amíg ezt nem sikerült megoldani – hogyan lépünk tovább?

- A pénzügyi és gazdasági válság miatt ez a folyamat lelassult, ez az egyik oka annak, miért kell megerősíteni a gazdasági és monetáris uniót.

- A konvergencia újra számításba veszi majd a létező pénzügyi transzfereket?

- Már van uniós költségvetés és politika, amely biztosítja a pénzügyi transzfereket a tagállamok között, az öt elnök jelentése nyíltan kimondja, hogy nem új állandó pénzügyi transzferről van szó.

- Hogyan győzné meg a műsort néző uniós polgárokat, akik egymás között a brit kilépésről agy a migrációról beszélnek, hogy a bajokra az együttműködés elmélyítése a megoldás?

*- Erős gazdasági alapokra van szükség ahhoz, hogy a különböző kihívásoknak – mint a menekültválság vagy a terrorizmus – megfeleljünk. Meg kell győzni a polgárainkat, hogy az európai projektnek megvan a haszna, hogy jobban járunk, ha összetartunk, és ha ez sikerül, akkor a gazdasági talpraállás kézzelfogható eredményeit a saját zsebükön is érezni fogják.

- Érdekli ez a briteket?

- Gazdasági értelemben az Egyesült Királyságnak és az EU-nak is jobb, ha a britek maradnak az unióban.

Hosszú búcsú

Ez volt a Real Economy harmadik évadának utolsó adása, a készítő csapat ezzel a twittel búcsúzik:

Its a wrap Tks for watching #Season3#realeconomyeuronews</a> <a href="https://twitter.com/FannyGauret">FannyGauretGuilDesjardins</a> <a href="https://twitter.com/MonsieurGirafe">MonsieurGirafe565video</a> <a href="https://t.co/gdq2893WuD">pic.twitter.com/gdq2893WuD</a></p>&mdash; Maithreyi (maithreyi_s) 2016. április 14.