Hogyan igyekszik Tokió még több befektetőt és külföldi céget vonzani?
Tokiót 37 millióan lakják, a város bruttó jövedelme meghaladja Mexikóét. A japán főváros 2020-ban olimpiát rendez, de ambíciója más téren is óriási: New Yorkot, Londont, Hong-kongot és Szingapúrt megelőzve a világ első pénzügyi központjává szeretne válni.
Az elmúlt években tucatnyi gazdasági zónát jelöltek ki Tokióban. A cél az, hogy a nemzetközi cégek letelepedését még inkább ösztönző ökoszisztémát hozzanak létre. Egyszerre igyekeznek vonzani a befektetőket és a külföldi cégeket, valamint erősíteni a már ittlévők kapcsolatait a japán vállalatokkal.
A világ ötödik legnagyobb generikus gyógyszerkészítmény-gyártója, az Aspen a Shinjuku negyedben rendezte be kutatás-fejlesztési központját.
Japán a második legnagyobb egészségügyi piac a világon, és a különleges gazdasági zónák előnyeit sem lehet figyelmen kívül hagyni.
- Két hónapig nem kellett bérleti díjat fizetnünk, az összes előkészítő munka során óriási rugalmasságot tapasztaltunk – mesélte az Aspen elnöke, Philippe Auvaro. – Felépítettük ezeket a szigetszerű munkaállomás-csoportokat. A kábelezés már elő volt készítve, mindez a beköltözés költségeit nagyon kedvezően érintette.
A kereskedelmi zónákban letelepedő külföldi vállalatok további előnyökkel számolhatnak. Társasági adókedvezmény, ingyenes konzultációs lehetőségek, letelepedési és munkaerő-toborzáshoz igénybe vehető támogatások. Az adminisztrációs folyamatokat egykapus ügyintézés teszi könnyebbé.
- Korábban három hét kellett egy vállalat megalapításához Tokióban – mondta az Euronews-nak Yoichi Masuzoe, Tokió kormányzója. – Az egykapus ügyintézésnek hála ma ez nyolc napon belül lehetséges. És én ezt tovább szeretném csökkenteni, akár öt napra is.
Tokió a fejlesztésben a következő szektorokra koncentrál: egészségügy és gyógyszeripar, környezetvédelmi ipar, kommunikációs és információs technológia. David Crouch egy indiai cég vezetője, aki a gazdasági környezet és a kimagasló szolgáltatási háttér miatt választotta Japánt az iroda székhelyéül.
- Japán egyre nyitottabb a globalizációra abban az értelemben, hogy befogadóbb a külföldről érkező termékek és szolgáltatások felé – véli Crouch. – Szerintem ez nagyszerű lehetőség a Japánon kívüli vállalkozásoknak, hogy elhozzák Japánba azokat a dolgokat, amelyek helyben hiányoznak.
Számos városfejlesztési beruházás zajlik jelenleg is. A tömegközlekedés fejlesztése és a diesel járművek kiszorítása miatt Tokió az egyik legkevésbé szennyezett nagyváros a világon, de a biztonságra vonatkozó felméréseken is jól szerepel.
Japán és Tokió tehát komolyan gondolja a gazdasági nyitást – ezt pedig hamarosan egy Európával kötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel bizonyítja majd.