Technológiai vezetők, köztük Yann LeCun, a Nobel-díjas Philippe Aghion, valamint az ElevenLabs és a Lovable vezérigazgatói arra szólítják fel az EU-t, hogy fektessen be a mesterséges intelligenciába a 2028–2034-es költségvetésében.
Európai technológiai cégalapítók és tudósok tucatjai figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligenciában folyó versenyben szűkül az Európa számára rendelkezésre álló idő, és az Európai Unió következő, hosszú távú költségvetése döntő lesz a kontinens jövőbeli szerepének meghatározásában.
A nyílt levelet 59 vezető írta alá, köztük Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász, az egyik úgynevezett MI-„keresztapa”, Yann LeCun, valamint a DeepL, az OVHcloud, az ElevenLabs és a Lovable vezetői. A levél szerint Európa annak kockázatával néz szembe, hogy elveszíti technológiai szuverenitását és versenyképességét.
„Osztjuk Európa potenciáljába vetett mély hitet, ugyanakkor egyre nagyobb aggodalmat érzünk: a világ technológiai forradalmon megy keresztül, és Európa úgy vesz részt ebben, hogy a tőke, a számítási kapacitás és a felskálázási lehetőségek csak töredékét birtokolja riválisaihoz képest. A szakadék minden negyedévben tovább nő” – olvasható a levélben.
Kína és az Egyesült Államok versengenek azért, hogy átvegyék a vezetést abban a technológiában, amely az ígéretek szerint átalakítja az egészségügyet, a gyártást és a világgazdaságot. Azok az országok, amelyek az MI területén élre törnek, nemcsak a globális erőviszonyokat határozzák meg, hanem gazdaságukat is növelik.
„Sürgős felhívás: Európa nem aludhat át az MI-forradalmat” címmel jelent meg szerdán a levél, amely szerint Európában már most is megvan a tehetség és az ambíció, ami hiányzik, az a politikai akarat és a megfelelő tőke.
Figyelmeztetnek, hogy már zajlanak a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló tárgyalások, és ami ezek során nem kap biztosítékot, az 2035 előtt nem fog létezni.
Az öt MI-követelés
A levél öt követelést fogalmaz meg. Az első az egyszerűsítés: a szerzők szerint Európa helyesen védi a biztonságot és az alapvető jogokat, ám ez nem vezethet oda, hogy az innovátorok a bürokráciában vesszenek el.
Üdvözlik az első Digital Omnibus jogszabálycsomagot, amelynek célja az EU digitális szabályozásának egyszerűsítése, racionalizálása és az adminisztratív terhek csökkentése. Ugyanakkor azt mondják, hogy ez nem lehet az utolsó lépés, és azt szeretnék, ha a digitális szabályrendszer jelenlegi felülvizsgálata kötelező erejű egyszerűsítést eredményezne.
Felszólítják az EU-t, hogy hozzon létre egy valódi 28. rezsimet, amelynek keretében egy vállalatot elég egyszer bejegyezni, és minden tagállamban ugyanazon szabályok szerint működhet.
Növekedés és adatok
A második követelés az európai technológiai cégek felskálázásának támogatása. A levél szerint Európa jó az ötletek megalkotásában, de gyenge azok hasznosításában, mert túl sok alapító inkább az Egyesült Államokban indít céget, vagy későbbi finanszírozási körökben oda települ.
Azt kérik, hogy Európa jelentős magánmegtakarításait a nyugdíjalapok és biztosítók irányítsák a növekedési alapokba, hogy teljessé váljon az egységes tőkepiac, és hogy a kormányok viselkedjenek „horgonyzó” ügyfélként az európai technológia számára.
A levél széles körű hozzáférést kér az adatokhoz is, amelyek szerintük legalább annyira fontosak, mint a számítási kapacitás vagy a tőke.
Befektetések
A harmadik kérés a befektetések valósághoz igazítása. Miközben az EU MI-„Gigafactories” létesítményeibe már érkeznek befektetések, a levél szerint az MI további forrásokat igényel, mivel amerikai vállalatok önmagukban is több száz milliárd dollárt fordítanak idén az MI-infrastruktúrára.
Ennek finanszírozására az európai vezetőket arra kérik, hogy a versenyképességi alapban és a következő kutatási keretprogramban biztosítsanak elkülönített, ambiciózus MI-forrást.
Tehetség
A negyedik kérés Európa tehetségeinek megtartása, valamint tehetséggel foglalkozó intézmények létrehozása.
„Ambiciózus stratégia”
Az utolsó követelés a gondolkodásmód megváltoztatása Európában. A levél szerint a kontinens nem elégedhet meg azzal, hogy mások által feltalált technológiákat szabályoz, hanem a védekezésről támadásba kell lendülnie, és tudatosan kell támogatnia azokat az európai bajnokokat, amelyek megfelelő mérettel, tőkével és piaci hozzáféréssel rendelkeznek a globális versenyhez.
„Európa nem elégedhet meg azzal, hogy pusztán mások által feltalált technológiákat szabályozza. Sokkal ambiciózusabb stratégiára van szükségünk a világgal folytatott technológiai versenyben.
„A védekező hozzáállás helyett támadó felfogásra kell áttérnünk, és végső soron győznünk kell” – olvasható a levélben.
Hogyan reagált az Európai Bizottság?
Az Európai Bizottság az Euronews Nextnek azt mondta, hogy a mesterséges intelligenciát Európa valódi gazdaságában akarja munkába állítani, jelentős beruházásokkal és enyhébb szabályozással megtámogatva.
A szóvivő öt kulcsterületet emelt ki, ahol az MI a legnagyobb hatást fejtheti ki: az egészségügyet, a közlekedést, az agrár-élelmiszeripart, a fejlett gyártást, valamint a védelmet és az űrkutatást. Mindegyik terület kap egy jövőképet és konkrét intézkedéseket, és az első rész körülbelül két héten belül várható, tette hozzá.
A Bizottság közölte, becslése szerint a tágabb technológiai szuverenitási programhoz legalább 500 milliárd euróra van szükség. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy Európa több technológiai start-upot hoz létre, mint az Egyesült Államok, ám sok cég nem tud felnőni, ezért úgy véli, hogy a Scaleup Europe alap segít ebben, és eddig sikeresnek tartják.
A szóvivő azt is elmondta, hogy az európai MI Gigafactories-projektek várhatóan 30 milliárd eurót szabadítanak fel, és segítik a start-upokat a növekedésben. A Bizottság jelenleg a Digital és AI Omnibus jogszabálycsomagokon keresztül igyekszik egyszerűsíteni a szabályokat, hogy az MI-rendelettel való megfelelés könnyebb legyen a vállalkozások számára, miközben a garanciák megmaradnak.
A Bizottság következő prioritásai a jelentős beruházások chipekbe, számítási kapacitásba és csúcstechnológiás MI-be, ami magában foglalja a Megtakarítási és Befektetési Unió kiteljesítését, a magántőke bevonzását, és mindezek tükrözését a következő uniós költségvetésben.
A cikket november 19-én frissítettük az Európai Bizottság nyilatkozatával.