A delegáció tagjai azt tervezik, hogy a ENSZ-csúcson „feltérképezik az éghajlat-, energia- és gazdaságpolitikai amerikai szerepvállalás megújításának lehetőségeit”.
Egy amerikai kongresszusi delegáció Türkiye-be utazik az éves ENSZ-klímacsúcsra, közölte szerdán egy demokrata törvényhozó, egy nappal pártja elsöprő félidős választási győzelme után.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok nem vesz részt a tárgyalásokon, miután Donald Trump elnök, hivatalába való visszatérését követően, másodszor is kiléptette az országot a Párizsi Megállapodásból.
Sean Casten illinois-i képviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a 19 tagú delegációnak ennek ellenére „fontos diplomáciai szerepe” lesz az COP31 klímakonferencián, amelyet november 9. és 20. között Antalyában tartanak.
„Természetesen akkorra nem mi leszünk többségben, de úgy fognak bennünket fogadni, hogy értik, mi is történt” – mondta Casten egy sajtó-telekonferencián.
Hangsúlyozta, hogy nem szabad naivnak lenni, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvet, és hogy az ország kétszer is kilépett a Párizsi Megállapodásból Trump elnöksége alatt.
„Ugyanakkor úgy gondolom, valódi értéke van annak is, hogy a világnak elmondhatjuk, először is, hogy Amerika megszólalt, másodszor pedig, hogy a kihívások közül, amelyekkel szembesülünk, oly sok közös” – fogalmazott, példaként klímamenekülteket, az éghajlatváltozás okozta pénzügyi ingadozást és a gazdaságok dekarbonizálásának szükségességét említve, különösen az iráni háború fényében.
„Óvatos optimizmus” az Egyesült Államok megújult klímaügyi szerepvállalásával kapcsolatban
A delegációt a Sustainable Energy and Environment Coalition (SEEC) Intézet vezeti, egy pártsemleges agytröszt. Közlésük szerint a tagok döntéshozókkal, civil szervezetekkel és üzleti vezetőkkel találkoznak majd, hogy „feltérképezzék az Egyesült Államok megújult klíma-, energia- és gazdaságpolitikai szerepvállalásának lehetőségeit”.
Az amerikai tagállami és helyi vezetők szintén Türkiye-be készülnek az „America is All In” koalíció keretében.
Belföldön Trump azzal fenyegetőzött, hogy él vétójogával, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, mennyit érhetnek el a demokraták a klímapolitikában még akkor is, ha mind a képviselőházat, mind a szenátust ők irányítják.
Casten szerint azonban Trump vámtarifái, amelyek megdrágítják a napelemeket és az elektromos járműveket, valamint az iráni háború, amely felhajtja a benzinárakat, „jelenleg az infláció két legfőbb hajtóerejét jelentik”.
Mindez, a Republikánus Párt egyes környezetvédelmi politikák, köztük a kibocsátás-kereskedelem és az ózonréteg védelmének korábbi támogatásával együtt, arra készteti, hogy „óvatosan optimista legyen afelől, hogy a mozgástér némi lehetőséget nyit majd”.