Az EU-miniszterek várhatóan megerősítik elkötelezettségüket a zöld átállás mellett a magas energiaárak és az ellátásbiztonsági aggodalmak ellenére – derül ki az Euronews által látott COP31-es állásfoglalás-tervezetből.
Az EU azt tervezi, hogy az energiabiztonságot teszi meg fő érvvé a fosszilis energiahordozóktól való gyorsabb elmozdulás mellett az ENSZ következő klímacsúcsán, miután a legutóbbi ellátási válság újra rávilágított a külföldi beszállítóktól való függőségére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Euronews birtokába jutott tanácsi dokumentum rögzíti az uniós álláspontot a törökországi COP31-re, és a tisztaenergia-átállást a biztonságosabb, megfizethetőbb ellátással, valamint a stratégiai függések csökkentésével köti össze.
Az EU egyre inkább az amerikai cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodik, miközben Washington egyre konfrontatívabb megközelítést alkalmaz az energiakapcsolatok terén.
Az unió továbbra is küzd az orosz szállítások kiesésének következményeivel, ami megemelte a háztartások és az ipar energiaszámláit. A közel-keleti háború, valamint az Öböl-államokból érkező olaj- és gázszállítások akadozása is rávilágított sebezhetőségre.
Brüsszel szerint ezek a következmények tovább erősítik a tisztaenergia-átállás mellett szóló érveket, miközben az EU a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérésére törekszik.
„Az (EU) elismeri, hogy a fosszilis energiahordozóktól való átállás igazságos, rendezett és méltányos módon, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiahordozókra, illetve az energiahatékonyságra való áttérés kulcsfontosságú az energiabiztonság, a megfizethetőség és az energia mindenki számára való rendelkezésre állása szempontjából” – áll az október 5-i keltezésű dokumentumban.
Az EU elismeri, hogy a globális felmelegedés nagy valószínűséggel meghaladja az elkövetkező évtizedekben a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 °C-os célt, ahogyan arra az ENSZ nemrég figyelmeztetett (forrás: angol), ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányoknak a túllépés mértékét és időtartamát a lehető legkisebbre kell szorítaniuk.
Érvelésének lényege, hogy az ideiglenes céltúllépés nem a cél feladását indokolja, hanem sürgetőbbé teszi az azonnali cselekvést.
„A klímapolitikát nem csak a klíma miatt csináljuk, hanem gazdasági és geopolitikai okokból is. Alapvetően gazdasági modernizációs és felszabadítási programról van szó” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő, aki névtelenséget kért.
Ám az EU csak egy bizonyos pontig tudja érvényesíteni saját klímapolitikáit, ha a többi nagy gazdaság nem követi.
Ki fizet a klímaintézkedésekért?
Az Egyesült Államok klíma-együttműködésből való visszalépése, valamint a kínai és indiai vezetők távolléte a tavalyi, brazíliai Belémben tartott COP30 csúcsról az EU-t abba a helyzetbe hozta, hogy a klímafinanszírozás terén próbálja előmozdítani a haladást.
„Belémben tanultunk a leckéből: egyre nehezebb konszenzusra jutni. Nem akarunk úgy megjelenni, hogy elvárásaink vannak, majd csalódottan térni vissza” – mondta a magas rangú bizottsági tisztviselő.
A 2024-es, bakui COP29-en az országok legalább 300 milliárd dollár (261 milliárd euró) klímafinanszírozási célban állapodtak meg a fejlődő országok számára 2035-ig, amelyben a fejlett országoknak kell élen járniuk. Emellett azt is kérték, hogy minden köz- és magánforrásból évente legalább 1,1 billió euró (1,31 billió dollár) áramoljon klímacélokra addigra.
Az uniós tisztviselők ellenállnak az újabb pénzügyi kötelezettségvállalásoknak, arra hivatkozva, hogy a blokk már most jelentős összegekkel járul hozzá, miközben a jelenlegi globális kibocsátásból viszonylag kicsi részt képvisel.
Kína (29,2%), az Egyesült Államok (11,1%) és India (8,2%) együttesen a világ kibocsátásának csaknem feléért felelősek, miközben az EU mindössze 5,9%-ot tesz ki – derül ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2024-es adataiból.
Csak 2024-ben az EU és tagállamai 42,7 milliárd eurót biztosítottak nemzetközi köz- és magánfinanszírozás formájában – közölte a Tanács.
„Szívesen teljesítjük a korábbi vállalásokat, de azon felül semmit” – tette hozzá a magas rangú bizottsági tisztviselő.
Az EU felszólítja a többi nagy kibocsátót, hogy emeljék ambícióikat, és nyújtsanak be erősebb nemzeti klímatervet.
Azt szeretné, ha az országok a 1,5 °C-os pályához igazítanák politikáikat, és a klímatervet beépítenék nemzeti beruházási stratégiáikba – ez nehezen elfogadtatható az Egyesült Államokkal, amely Kína után a második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó.
Az e heti, COP előtti fidzsi és tuvalui látogatásán Wopke Hoekstra klímaügyi biztos azt mondta, hogy az éghajlatváltozás a szigetek számára létkérdés.
„Fel kell gyorsítanunk a Párizsi Megállapodás végrehajtását, a tudományos eredmények által vezérelve, teljesíteni kell a már vállalt kötelezettségeket, és biztosítani kell a jobb hozzáférést a klímafinanszírozáshoz, különösen a legsebezhetőbbek számára” – mondta Hoekstra.
Az uniós pénzügyminiszterek várhatóan október 9-én hagyják jóvá a Tanács klímafinanszírozásról szóló álláspontját. Egy második, a Euronews által látott tanácsi dokumentum nagyobb magánberuházásokat sürget, arra hivatkozva, hogy a közpénzek önmagukban nem fedezik az átállás költségeit.
„A közpénzek – beleértve a kedvezményes finanszírozást és az exporthitel-támogatást – katalizátorszerepet játszanak abban, hogy magánfinanszírozási forrásokat szabadítsanak fel az átállásra” – olvasható a klímafinanszírozásról szóló, szeptember 30-i keltezésű tanácsi dokumentumban.
A COP31 november 9-én kezdődik és november 20-ig tart.