Októberben emelkedett az infláció Olaszországban és Franciaországban, stagnált Spanyolországban, Németországban pedig csökkent. Mi okozza a különbséget Európa legnagyobb gazdaságai között, és emel-e ismét kamatot az Európai Központi Bank decemberben?
Az euróövezet négy legnagyobb gazdasága pénteken tette közzé legfrissebb inflációs adatait, amelyek korai képet adnak arról, hogy ismét egy erős hónap formálódik az árnyomás szempontjából egész Európában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az októberi inflációs rangsor egyértelmű volt.
Olaszország végzett az élen, az árak 5,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Spanyolországot 4,9%-kal követte, Franciaország 3,4%-on, Németország pedig 2,8%-on állt.
Beszédesebb azonban az irány.
Olaszországban és Franciaországban meredeken gyorsult az infláció, Spanyolországban változatlan maradt, Németországban pedig csökkent, noha mind a négy nagy gazdaság ugyanazzal az energiaár-sokkal küzd.
Miért okoznak ugyanazok a nyomások ennyire eltérő számlákat, és mit jelent mindez az Európai Központi Bank számára?
Olaszország: miért ugrottak meg leginkább az árak?
Az olasz infláció 5,4%-ra emelkedett októberben a szeptemberi 4,2%-ról az Istat nemzeti statisztikai hivatal előzetes adatai szerint.
Ezzel visszatért a 2023 augusztusában látott szintre, és jóval meghaladta a közgazdászok által várt 4,6%-ot.
Az EU-országok összehasonlítására használt harmonizált mutató szerint az olasz infláció 5,6% volt.
A fő drágulást az energia okozta. Az Istat szerint az energiaárak 31,4%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a korábbi 22,6% után, amit továbbra is a nemzetközi geopolitikai környezet alakít.
A szabályozott energia, vagyis a piaci alapon nem szabadon meghatározott tarifák, éves összevetésben 59,5%-kal emelkedtek, több mint kétszer akkorával, mint egy hónappal korábban. Ebben a kategóriában az árak csak októberben 18,8%-kal nőttek.
A nyomás a szupermarketek polcain is megjelenik.
Az úgynevezett „bevásárlókosár”, vagyis az olaszok által leggyakrabban vásárolt élelmiszerek, háztartási és személyes ápolási termékek kosara 2,5%-kal drágult az 1,5%-os ütem után. A feldolgozatlan élelmiszerek árai 7,5%-ra gyorsultak, a közlekedési szolgáltatásoké pedig 3,1%-ra.
A maginfláció, amely az energia- és frissélelmiszer-árakat kiszűrve mutatja az alapvető ártrendeket, 1,6%-ról 2%-ra emelkedett.
Az olasz háztartások számára kedvezőtlen az időzítés. Az Istat pénteken arról is beszámolt, hogy a gazdaság nem nőtt a harmadik negyedévben.
Melanie Debono, a Pantheon Macroeconomics vezető európai közgazdásza jegyzetében azt írta, hogy a jövő hónapban esedékes részletes bontás valószínűleg azt fogja mutatni, hogy az energiashock nagyobb mértékben nyomta rá a bélyegét a fogyasztói kiadásokra, mint azt a havi kiskereskedelmi adatok jelezték.
Spanyolország: miért állt meg az infláció emelkedése?
Spanyolország inflációs rátája októberben 4,9% maradt, megegyezve a szeptemberi szinttel a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) előzetes becslése szerint. Ez továbbra is közel van a 2023 eleje óta mért legmagasabb szinthez.
Az árak így is 0,6%-kal emelkedtek szeptemberhez képest. Az éves infláció főként azért maradt változatlan, mert az üzemanyag olcsóbb volt, mint tavaly októberben, amikor a benzin- és dízelárak emelkedtek. A magasabb gázár-tarifák részben ellensúlyozták ezt a könnyebbséget.
Az alapinfláció, amely kizárja az energiát és a feldolgozatlan élelmiszereket, 3,1%-on maradt. A harmonizált ráta enyhén, 5%-ról 4,9%-ra csökkent.
Spanyolország emellett jelenleg a blokk legerősebb nagy gazdasága.
Joe Nellis, az MHA tanácsadó cég gazdaságkutatási vezetője e-mailben küldött kommentárjában rámutatott, hogy a spanyol kibocsátás a harmadik negyedévben 0,6%-kal nőtt, amit a belföldi kereslet erősödése támogatott.
Franciaország: megjelent a stagfláció?
Franciaországban az infláció 3,1%-ról 3,4%-ra emelkedett, ami a legmagasabb 2024 januárja óta, közölte az Insee statisztikai hivatal. A közgazdászok 3,2%-ot vártak.
Az energiaárak éves szinten 24,1%-kal nőttek, immár negyedik egymást követő hónapja gyorsulva, amit a gáz és az olajtermékek hajtottak. A szolgáltatási infláció, amely a francia fogyasztói kosár legnagyobb része, 2,7%-ra erősödött a szállodai és közlekedési árak emelkedésével.
A harmonizált mutató szerint a francia infláció 3,8% volt.
Az adatok egyúttal azt is mutatták, hogy a francia gazdaság 0,1%-kal zsugorodott a harmadik negyedévben.
„Franciaország stagflációval néz szembe” - írta jelentésében Claus Vistesen, a Pantheon Macroeconomics vezető euróövezeti közgazdásza.
A kifejezés olyan helyzetet ír le, amikor az árak emelkednek, miközben a gazdaság stagnál.
Várakozásai szerint a francia harmonizált infláció novemberre 4% fölé emelkedik.
Németország: miért csökkent az infláció?
Németország jelentette a kivételt.
Az infláció 3,3%-ról 2,8%-ra esett vissza, a közgazdászok által várt 3% alá, közölte a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis).
A fő ok az üzemanyag-adók csökkentése volt, amely október 1-jén lépett életbe és az év végéig marad hatályban. Az energia-infláció 14,9%-ról 12,2%-ra lassult. A fogyasztói árak szeptemberhez képest 0,2%-kal estek.
A maginfláció, az élelmiszer és energia nélküli mutató, 2,4%-ról 2,1%-ra enyhült.
Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy ez a könnyebbség rövid életű lehet. Vistesen azt írta, hogy az energia-infláció várhatóan az év végéig visszafogott marad, de januárban és februárban ismét megugorhat, ha az üzemanyag-adók újra emelkednek.
„A jelenlegi német maginflációs számok enyhének tűnnek, de ez a gyengeség nem fog sokáig tartani” - fogalmazott.
Mit jelent mindez az euróövezet egésze számára?
Az Eurostat jövő héten teszi közzé az egész valutaövezetre vonatkozó előzetes becslését, és a pénteki számok újabb kellemetlen adatot vetítenek előre.
Az olasz adatok megjelenése előtt a BofA Global Research 3,7%-os októberi euróövezeti inflációra számított.
Az olasz meglepetés után a Pantheon a saját előrejelzését 4%-ra emelte, a szeptemberi 3,8%-ról, ami kétszerese az EKB 2%-os céljának.
Paolo Grignani, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint a nap adatai „vegyes képet festenek az euróövezetről, stagflációs tendenciákkal”.
Szerinte az energiaköltségek még mindig viszik a prímet, de „aggasztó jelei vannak annak, hogy az energiashock gyorsan átterjed a nehezebben mozduló összetevőkre”.
Mivel az euróövezeti növekedés a harmadik negyedévben 0,4%-on maradt, az Oxford Economics arra számít, hogy az EKB még kétszer emel kamatot.
Megemeli-e ismét kamatát az EKB?
Az EKB csütörtökön a betéti kamatát 2,5%-on tartotta, miután szeptemberben emelt. Christine Lagarde elmondta, hogy a döntéshozók megvitattak egy újabb emelést, de egyhangúlag amellett döntöttek, hogy kivárnak.
Az ülést beárnyékolta bejelentése, miszerint 2026 februárjában lemond, kilenc hónappal mandátuma lejárta előtt.
Matthew Ryan, az Ebury pénzügyi szolgáltató cég piaci stratégiáért felelős vezetője e-mailben azt írta, hogy a decemberi kamatemelés lehetősége „nagyon is »élő«”.
Hozzátette, hogy ha elhúzódik Lagarde utódjának megtalálása, az „már most is törékeny pillanatban okozhat volatilitást a piacokon”.
Nellis szerint az EKB nehéz helyzetben van. Az évek óta tartó gyenge növekedés amellett szól, hogy a hitelköltségeket támogató szinten tartsák, de az erősödő árnyomás miatt a jegybank „kényszerülhet rá, hogy decemberi ülésén tovább emelje a kamatokat”.
A pénteki számok a dilemmát mindkét oldaláról megmutatják.
Németországban egy célzott adócsökkentés is elég volt az infláció letöréséhez. Olaszországban viszont az energiashock már most megjelenik abban, amit a családok az élelmiszerért és az utazásért fizetnek.
Az, hogy ez a két történet közül melyik terjed el az euróövezet többi részén, meghatározhatja, meddig kell elmennie az EKB-nak.