„Az újság már nem létezik. Az orosz hatóságok és titkosszolgálatok arra kényszerítették a szerkesztőséget, hogy beszüntesse munkáját” - áll a „Novaja Gazeta” újságíróinak, a lap honlapján közzétett közleményében.
„Minket megöltek”, - ilyen címmel tett közzé közleményt saját honlapján a „Novaja Gazeta” szerkesztősége, bejelentve, hogy megszünteti munkáját Oroszországban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„November 9-én lekapcsoljuk a villanyt abban a házban, ahol 30 évet éltünk, leállítjuk a szervereket és elmegyünk. Az újság többé nem létezik. Az orosz hatóságok és az orosz titkosszolgálatok kényszerítették a szerkesztőséget a működés befejezésére”, - hangsúlyozzák a szövegben.
A lap dicső múltja
A Novaja Gazeta hírnevét olyan történetek alapozták meg, amelyekben az orosz hatalom által elhallgatott áldozatok kaptak nevet és arcot. Anna Politkovszkaja csecsenföldi riportjai kínzásokat, emberrablásokat és a civil lakosság elleni erőszakot dokumentáltak; 2006-os meggyilkolásakor is kínzásokról szóló feltáráson dolgozott. Jelena Milasina később folytatta ezt a munkát: a lap 2017-ben elsőként számolt be a melegnek tartott csecsen férfiak tömeges elhurcolásáról, titkos fogva tartásáról és megkínzásáról. Beszámolóit a Human Rights Watch saját vizsgálata is megerősítette.
A szerkesztőség a pénz és az erőszak kevésbé látható hálózatait is feltérképezte. A Panama-iratok nemzetközi feldolgozásában az OCCRP partnereként tárta fel a Putyin közeli barátjához, Szergej Roldugin csellóművészhez kapcsolódó offshore üzleteket. Egy jaroszlavli rab megkínzásáról közölt videóval büntetőeljárást és országos börtönellenőrzést kényszerített ki, 2019-ben pedig egy szíriai fogoly brutális kivégzéséről készült felvételen azonosította a Wagner-csoport egyik tagját.
Ezek a történetek a bankszámláktól a börtönökön át a külföldi hadszínterekig mutatták meg, mi történik ott, ahol a hatalom nem számít nyilvános ellenőrzésre. A munkatársakat érő támadások és fenyegetések miatt 2017-ben Dmitrij Muratov főszerkesztő már azt is bejelentette, hogy egyes újságírókat gumilövedékes önvédelmi fegyverekkel és használatukhoz szükséges kiképzéssel látna el. Döntését azzal indokolta, hogy nem látja biztosítottnak munkatársai állami védelmét.
Az állami pókháló elvégezte feladatát
Az újságírók azt írják, hogy egy időben azzal a levéllel, amelyben a Moszkva Potapovszkij közében lévő épületből való kilakoltatásról értesítették őket, ahol a szerkesztőség három évtizeden át dolgozott, lekapcsolták az adományrendszert is, amely lehetővé tette az olvasói támogatások fogadását: „Vagyis megfosztottak bennünket az anyagi eszközöktől. Teljesen.”
„A bankok mentegetőzése, miszerint ezt belső vállalati szabályok alapján teszik, senkit sem fog meggyőzni. Ezek külső szabályok, amelyeket az állam represszív apparátusa, az FSZB alkalmazottai állítottak fel, akik behatoltak minden egyes szervezet teteje alá”, - állítják az újságírók. A szövegben megjegyzik, hogy az orosz hatóságok régóta kampányt folytatnak az Oroszországi Föderációban működő független sajtó megsemmisítésére.
„Az [ukrajnai] harci cselekmények kezdete után minket, ahogy minden más újságírót is, megfosztottak attól a lehetőségtől, hogy a jelenkor legfontosabb és legtragikusabb eseményeiről beszéljünk. Olyan törvényeket fogadtak el, amelyek visszahozták az országba a cenzúrát”, - emlékeztetnek a „Novaja” újságírói.
A kortárs Oroszország legfontosabb független lapjának története véget ért
A „Novaja” alapításától egészen a legutolsó napig egyedülálló újság volt. A piacon nincs egyetlen más szerkesztőség sem ilyen curriculum vitae-vel: ez vonatkozik a rendkívüli oknyomozó anyagok és kiemelkedő szövegek listájára, a díjak sorára, köztük Dmitrij Muratov Nobel-díjára, valamint a meggyilkolt újságírók listájára is”, - olvasható a „Meduza” oldalán közzétett szövegben.
A szerkesztőséggel együtt bezárják Anna Politkovszkaja újságíró múzeumát is, amelyet a dolgozószobájában nyitottak meg 2021. október 7-én, meggyilkolásának 15. évfordulóján.
A „Novaja Gazeta”-t 1993-ban alapították a „Komszomolszkaja Pravda” egykori munkatársai, Szergej Kusnyerev, Pavel Voscsanov, Akram Murtazajev, Dmitrij Szabov és Dmitrij Muratov. A szerkesztőség első számítógépeinek beszerzésében a Szovjetunió volt elnöke, Mihail Gorbacsov segített.
Ezt követően a lap többé-kevésbé szabadon dolgozhatott, de a Putyin-rendszer megkeményedésével egyre súlyosabb konfliktusokat zúdítottak rájuk, egészen a gyilkosságig.
2022 márciusának végén, Oroszország Ukrajna elleni nagyszabású inváziójának kezdete után, a „Novaja” szüneteltette működését a Roszkomnadzor cenzori hivatal figyelmeztetései és fenyegetései miatt, de később újraindította tevékenységét. Az újságírók egy része a háború kitörése után elhagyta az Oroszországi Föderációt, és létrehozták a „Novaja Gazeta Európa” projektet, amelynek központi irodája Lettországban található.
A Novajának pótolhatatlan és elévülhetetlen jelentősége volt az orosz rendszerváltás éveiben, amikor rendre leleplezték a közvagyont kisajátító új oligarchákat, a korrupt pártpolitikusokat, és rámutattak arra, hogy a díszlet hiába változott, ha mögötte megmaradt a "szilovikok", az erős emberek hatalma.