Az orosz megszállás allatt lévő ukrajnai Oleskiben az első segélyakció törékeny reményt ad a civileknek, de súlyos aggodalmakat vet fel Moszkva szándékai és az ukrán területre evakuálást kérők sorsa miatt.
Arsenij Jacenyuk volt ukrán miniszterelnök kizárta annak lehetőségét, hogy az orosz megszállás alatt álló Oleskiben életbe lépett, ritka humanitárius tűzszünet utat nyitna egy szélesebb fegyverszünetnek, és azzal vádolta Moszkvát, hogy a műveletet arra használja fel, hogy kedvezőbb megítélést szerezzen a Fehér Házban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Arra a kérdésre, amelyet az Euronews tett fel neki, hogy a helyi tűzszünet lehet-e egy szélesebb megállapodás első lépése, Jacenyuk egyértelmű választ adott.
„Nagyon rövid lenne a válaszom. Nem.”
Arra a kérdésre, hogy Oroszország beleegyezne-e tűzszünetbe, azt válaszolta: „Semmiképpen.”
Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Ukrajna és Oroszország humanitárius segítség eljuttatására és civilek evakuálására készül Oleskiből, egy déli, a herszoni régióban fekvő városból, amely a teljes körű invázió korai szakasza óta orosz megszállás alatt áll.
A műveletre egy hatnapos, helyi tűzszünet teremtett lehetőséget, amelynek létrejöttében az Egyesült Államok first ladyje, Melania Trump is szerepet játszott. Ukrán és orosz tisztviselők csütörtökön megerősítették, hogy az evakuációs útvonalak aknamentesítése befejeződött, és a humanitárius konvoj indulásra készen áll.
Az evakuálás pénteken helyi idő szerint 14 óráig (13 óra CEST) volt ütemezve, a segélyek kiosztása ezt követően kezdődött volna.
Ugyanakkor súlyos kérdések merülnek fel azoknak a civileknek a sorsával kapcsolatban, akik távozni szeretnének, különösen azokéval, akik az ukrán ellenőrzés alatt álló területre akarnak visszatérni olyan útvonalon keresztül, amely a megszállt Krímet, Oroszországot és Fehéroroszországot érinti.
Jacenyuk azzal vádolta Moszkvát, hogy túszként kezeli az ott maradó lakosokat, és az ő helyzetüket használja fel egy propagandaakcióhoz, amelyben az orosz erőket mentőkként mutatják be.
„Ezzel próbálnak valójában valamiféle pozitív hozzáállást megvásárolni a Fehér Háztól. Én így látom” – mondta.
„Az oroszokra semmilyen módon nem lehet számítani, pont” – tette hozzá Jacenyuk, arra figyelmeztetve, hogy a humanitárius missziót propaganda célokra használhatják ki.
Azt állította, hogy Washingtonnak különös felelőssége van abban, hogy a civilek megkapják a humanitárius segítséget, és szabadon dönthessenek arról, visszatérnek-e az ukrán ellenőrzés alatt álló területre.
A volt miniszterelnök az amerikai újságírók jelenlétéről is beszélt, akik a műveletről tudósítanak, és arra kérte őket, hogy függetlenül számoljanak be az eseményekről, ne erősítsék Moszkva narratíváját.
„Udvariasan arra kérjük Önöket, hogy legyenek újságírók, és mondják el az igazságot, de ne papagáj módjára ismételjék az orosz propagandát” – fogalmazott.
„Putyin saját feltételei szerint kész befejezni a háborút”
Jacenyuk szkepszise kiterjed azokra a legújabb, amerikai vezetésű diplomáciai erőfeszítésekre is, amelyek célja, hogy Kijevet és Moszkvát visszahozzák a tárgyalóasztalhoz, és amelyek keretében novemberben további technikai szintű megbeszélések is szóba kerültek, akár Abu-Dzabiban.
Elutasította annak őszinteségét, hogy Oroszország kész lenne újrakezdeni a tárgyalásokat, ezt csupán annak kísérleteként értékelte, hogy látszólagos előrelépést mutassanak fel anélkül, hogy lényeges engedményeket tennének.
„Putyin kész saját feltételei szerint befejezni a háborút” – mondta, azzal érvelve, hogy az orosz elnök csak olyan megállapodást fogadna el, amely Ukrajna kapitulációjával ér fel.
Jacenyuk azzal vádolta Moszkvát, hogy a tárgyalásokat időhúzásra, a szankciók megkerülésére és a Washington és európai szövetségesei közötti megosztottság elmélyítésére használja.
Azt állította, hogy Putyin végső célja változatlan maradt: Ukrajna egészét orosz ellenőrzés alá vonni.
Bár pesszimista a jelentős áttörés esélyeit illetően, Jacenyuk ragaszkodott ahhoz, hogy Washingtonnak és Kijevnek továbbra is nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, hogy fogadjon el egy feltétel nélküli tűzszünetet.
Európának „az asztalnál” kell lennie, nem „az étlapon”
A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad kizárni az európai országokat Ukrajna jövőjéről folyó tárgyalásokból, és azzal vádolta Moszkvát, hogy tudatosan igyekszik háttérbe szorítani az Európai Uniót.
Jacenyuk felidézte a különbséget aközött, hogy Európának helye van a tárgyalóasztalnál, vagy hogy végül magán az étlapon találja magát, és azzal érvelt, hogy Washingtonnak ragaszkodnia kell legközelebbi európai szövetségesei bevonásához.
Elmondta, hogy az EU Ukrajna számára nyújtott pénzügyi támogatása elengedhetetlen szereplővé teszi a tárgyalásokban, míg Moszkva ellenállása az európai részvétellel szemben a Nyugat egységének gyengítésére irányuló törekvését tükrözi.
Arra a kérdésre, hogy ki képviselje az EU-t, Jacenyuk úgy válaszolt, hogy a döntés az európai kormányoké, és finn elnököt, Alexander Stubbot vagy az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent említette lehetséges jelöltekként.
Elutasította azt a felvetést, hogy az európai választást az orosz kifogásoknak kellene meghatározniuk.
„Kit érdekel?” – mondta, elismerve, hogy Moszkva bárkivel szemben kifogást emel.
Jacenyuk szkeptikusan tekintett a legutóbbi diplomáciai nyitásra is, amelyet Vlagyimir Putyin felé a finn elnök, Alexander Stubb és a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre kezdeményezett, azzal érvelve, hogy Moszkva az ilyen kezdeményezéseket az európai gyengeség és megosztottság jelének tekintheti.
„Putyin valóban örült annak, hogy ilyen telefonhívást kapott, mert ez a törések és repedések jele az Európai Unión belül” – mondta Jacenyuk.
Felidézte az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron francia elnök korábbi diplomáciai erőfeszítéseit is, akik közvetlenül próbáltak párbeszédet kezdeményezni Putyinnal, és arra figyelmeztetett, hogy az ilyen kezdeményezések megismétlése tovább bátoríthatja Moszkvát.
„Az európaiaknak összehangoltan kell cselekedniük. Egy hangon kell megszólalnunk” – mondta.