A Brent olaj hétfő reggel több mint 6%-ot esett, miután közvetítők Teheránba indultak, Trump pedig iráni megállapodást fontolgatott, a befektetők pedig feszült hétre készültek.
Hétfő reggel meredeken estek az olajárak, miközben felpörögtek a diplomáciai erőfeszítések az Iránnal vívott háború lecsillapítására, és az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azt mondta, hogy mérlegel egy megállapodást Teheránnal.
A globális referenciaolajnak számító Brent ára több mint 6 százalékkal esett, a hordónkénti mintegy 117,4 dolláros pénteki záróértékről cikkünk írásakor nagyjából 110 dollárra, míg az amerikai referenciaolaj, a West Texas Intermediate (WTI) jegyzése körülbelül 2 százalékkal 101,5 dollárra csúszott.
Pénteki záróára volt a Brent legmagasabb szintje március 19. óta, és mindössze nagyjából 2 százalékkal maradt el a március elején, az Iránnal vívott háború kezdetén elért, 119,5 dolláros csúcstól. A konfliktus előtt a Brent hordónként körülbelül 72 dolláron forgott.
Az árak múlt héten kilőttek, miután Jemenben működő, Iránhoz közel álló fegyveres csoport, a huthi lázadók támadást intéztek repülőterek és energiaipari létesítmények ellen Szaúd-Arábiában, a világ legnagyobb olajexportőrénél.
Azonban a hétvégén megváltozott a hangulat.
Beszámolók szerint katari közvetítők vasárnap Teheránba utaztak Washingtonnal egyeztetve, miközben Szaúd-Arábia védelmi minisztere, Pakisztán vezérkari főnöke és Törökország hírszerzési vezetője hétfőn érkezik az iráni fővárosba regionális biztonsági tárgyalásokra.
Trump vasárnap a Fox Newsnak adott interjúban választásként állította be a helyzetet, így fogalmazva: „Megállapodást kötök velük, vagy inkább végleg leszámolok velük?”
A kínálati kockázatok azonban nem múltak el: a hutikkal közölték, hogy a hétvégén ismét szaúdi repülőtereket és energiaipari létesítményeket ért csapás, miközben Rijád további rakéták és drónok lelövéséről számolt be.
Trump a hormuzi olajszállításokkal büszkélkedik
Az amerikai félidős választások előtt tartott kampányrendezvényén, a michigani Port Huronban Trump megvédte kormánya konfliktus megindítására adott indokait.
Hivatkozva a Wall Street Journalra azt is állította, hogy „a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj mennyisége már meghaladja a háború előtti szintet [...] a haditengerészetünk hihetetlen teljesítményt nyújtott”.
A Hormuzi-szoroson a háború előtt a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolították le.
A Perzsa-öbölből származó, Iránt nem számító nyersolajexport szeptemberre visszatért a háború előtti szintekre a hajóforgalmat követő Kpler cég adatai szerint, de ezeknek már mintegy 40 százaléka csővezetékeken kerüli el a szorost, szemben a konfliktus előtti 17 százalékkal.
Gyorsjelentések és jegybanki döntések hete
A befektetők emellett mozgalmas hétre készülnek, a világ vezető jegybankjai sorra hozzák meg kamatdöntéseiket.
Europában a paneurópai Stoxx 600 és az Euro Stoxx 50 index egyaránt több mint 0,6 százalékkal a pénteki záróérték felett kereskedett.
Az Egyesült Királyság FTSE 100-as, Németország DAX, Franciaország CAC 40, Olaszország FTSE MIB és Svájc SMI indexe egyaránt 0,3 és 1 százalék közötti pluszban állt, élükön a német mutatóval.
Spanyolország IBEX 35 és Hollandia AEX indexe gyakorlatilag stagnált.
A francia eszközök némi fellélegzést kaptak, miután a Moody’s hitelminősítő péntek este váratlanul megtartotta Franciaország Aa3-as minősítését.
Az Egyesült Államokban az S&P 500 határidős jegyzései 0,3 százalékos pluszban álltak, ugyanennyivel emelkedtek a technológiai túlsúllyal rendelkező Nasdaq 100 kontraktusai is.
A hét hátralévő része sűrűnek ígérkezik: az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdán jelenti be döntését, és széles körben azzal számolnak, hogy az irányadó kamatot 3,75 és 4 százalék között tartja, mielőtt decemberben újabb emelésre kerülhet sor.
Csütörtökön következik az Európai Központi Bank, amelynek ülésén a figyelem középpontjában Franciaország kötvénypiaci felfordulása áll, pénteken pedig a japán jegybank, a Bank of Japan hoz döntést.
A gyorsjelentési szezon is csúcsra jár, nagyjából minden harmadik S&P 500-as vállalat publikálja eredményeit, köztük az Alphabet, a Microsoft és az Amazon, miközben Európában a BP és a Shell ad helyzetjelentést a befektetőknek.