Az EKB várhatóan nem változtat a kamatokon, miközben a francia kötvényeladások szigorítják a hitelezést; Lagarde szerint először Párizsnak kell kezelnie az adósságot, nem Frankfurtnak.
Amikor az Európai Központi Bank (EKB) jövő csütörtökön ülésezik, a várakozások szerint változatlanul hagyja az irányadó kamatokat, részben azért, mert a növekvő államkötvény-hozamok már most megdrágítják a hitelfelvételt az euróövezetben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Christine Lagarde EKB-elnök visszafogta a megmentéssel kapcsolatos reményeket, hangsúlyozva, hogy Franciaország adósságproblémáinak megoldása elsősorban belföldön keresendő.
Franciaország 10 éves államkötvényének hozama pénteken 5% fölött járt, miután szerdán először emelkedett erre a szintre 2002 óta. A különbség a német, 10 éves futamidejű, az euróövezet legbiztonságosabb adósságának számító kötvényekhez képest 170 bázispont fölött volt.
Eközben a 30 éves francia hozam 5,5%-on állt, a német 30 éves kötvényekhez viszonyított felár pedig még magasabb, 184 bázispont volt.
Csütörtökön Franciaország ötéves futamidejű hitel-nemteljesítési csereügyleteinek (credit default swap, CDS) költsége is 100 bázispont fölé emelkedett, először 2012 októbere óta, amikor az euróövezet éppen az államadósság-válságon ment keresztül.
A törvényhozók továbbra sem értenek egyet a jövő évi költségvetésről, amely 43 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést és többletbevételt célzó intézkedéseket tartalmaz, ám a kormány nem rendelkezik többséggel ezek keresztülviteléhez.
A friss piaci mozgások ellenére a Moody’s hitelminősítő péntek este fenntartotta Franciaország Aa3-as besorolását, bár negatív kilátással. Az S&P és a Fitch egy fokozattal alacsonyabbra sorolja az országot.
A társadalmi feszültségek tovább növelik a befektetők aggodalmait.
A hétvégére újabb tömegtüntetéseket várnak, Patrice Faure párizsi rendőrfőnök pedig levélben arra kérte a vállalkozókat, hogy béreljenek magánbiztonsági őröket.
A francia szakszervezetek, amelyek egyhangúlag csalódottak voltak a Sébastien Lecornu miniszterelnökkel tartott szerdai találkozó után, november 5-ére széles körű mozgósítást hirdettek.
Sophie Binet, a CGT, az egyik legnagyobb francia szakszervezet vezetője arra buzdította a dolgozókat, hogy „tegyék általánossá a sztrájkot”.
A kötvénypiac végzi az EKB dolgát
Elméletileg továbbra is fennáll a lehetősége egy újabb kamatemelésnek.
Az EKB az idén már két alkalommal emelt kamatot, a betéti rátát 2,5%-ra vitte fel, miközben az euróövezeti infláció szeptemberben 3,8%-ra ugrott, elsősorban az energiadrágulás miatt.
A német hozamok azonban szeptember óta olyan mértékben emelkedtek, hogy növekedésre és inflációra gyakorolt hatásuk nagyjából megfelel egy 25 bázispontos kamatlépésnek – becsülte Carsten Brzeski, az ING holland bank globális makrostratégiai vezetője csütörtöki befektetői jegyzetében.
„Franciaország esetében ez inkább egy 50 bázispontos emelésnek felel meg” – írta Brzeski, hozzátéve, hogy „a kötvénypiac átvette az EKB feladatát”.
Brzeski arra számít, hogy az EKB megvárja a decemberi új stáb-előrejelzéseket, mielőtt döntene a következő kamatemelésről.
Christine Lagarde szeptember 28-án az Európai Parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy a hosszú lejáratú kamatok „jelentősen emelkedtek, ami lassítani fogja a növekedést”.
Beavatkozhat az EKB?
Az EKB tisztségviselői igyekeztek kisebbíteni annak valószínűségét, hogy beavatkoznak Franciaország hitelfelvételi költségeinek csökkentése érdekében, ugyanakkor nem zárták ki teljesen ezt a lehetőséget.
A jegybank az euróövezeti adósságválság idején államkötvényeket vásárolt, hogy stabilizálja a piacokat, és biztosítsa, hogy a kamatdöntések továbbra is átgyűrűzzenek a reálgazdaságba.
A múlt heti bangkoki IMF–Világbank éves ülések margóján Lagarde úgy fogalmazott, hogy „különös körülmények” miatt egyes országokat erősebben érintik a piaci mozgások, „Franciaország pedig tipikus példa erre”.
„Az első és legfontosabb megoldás Franciaországon belül rejlik. Ez a fiskális politikáról szól” – tette hozzá az EKB elnöke.
Emmanuel Moulin, a Banque de France kormányzója pénteken ennél is tovább ment, és kijelentette: az EKB-beavatkozás feltételei jelenleg nem teljesülnek, mert az euróövezetben nem tapasztalható pénzügyi széttöredezettség.
Mindkét nyilatkozat azonban még azelőtt hangzott el, hogy Franciaország 10 éves államkötvényének hozama 5% fölé emelkedett.
Ha az EKB a francia kötvénypiacra lépne, az egyik lehetséges eszköz a 2022-ben létrehozott, ám eddig még soha nem alkalmazott Transmission Protection Instrument (TPI) lenne.
A TPI lehetővé teszi az EKB számára, hogy olyan országok adósságát vásárolja, amelyek hitelfelvételi költségei a jegybank megítélése szerint gazdasági fundamentumaikkal nem indokolható módon emelkednek, és veszélyeztetik a monetáris politika átgyűrűzését az egész euróövezetben.
Ahhoz, hogy egy ország jogosult legyen a programra, több feltételt is teljesítenie kell, például követnie kell az uniós fiskális szabályokat, és adósságát fenntartható pályán kell tartania.
Franciaország adósságának GDP-hez viszonyított aránya jelenleg 119,1%, a folyamatban lévő költségvetési viták pedig kevés esélyt kínálnak a hiány gyors csökkentésére, amely szükséges lenne ahhoz, hogy az adósságpálya fenntarthatóvá váljon.
A kormány eközben arra számít, hogy az adósságszolgálat költségei 2027-ben több mint 10 milliárd euróval lesznek magasabbak, mint az idei évben.
„Az EKB kötvényvásárlási programjának aktiválási küszöbe továbbra is magas” – írta Brzeski egy külön befektetői jegyzetben múlt héten.
Hozzátette, hogy Franciaország esetében ez legalább a teljes költségvetés elfogadását jelentené. Túl korai beavatkozás „úgy is értelmezhető lenne, mint egy olyan ország adósságának monetáris finanszírozása, amely nem hajlandó betartani a szabályokat” – figyelmeztetett.
Az EKB másik rendkívüli eszköze, az Outright Monetary Transactions (OMT) 2012-ben, az euróövezeti adósságválság csúcsán jött létre, és egy bajba jutott ország rövid lejáratú kötvényeinek korlátlan vásárlását teszi lehetővé.
A mechanizmus azonban csak azoknak a kormányoknak áll rendelkezésére, amelyek előbb igénybe veszik az euróövezet mentőalapjának, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak a programját.
Brzeski ehelyett inkább azt várja, hogy az EKB csendben felfüggeszti kötvényállománya leépítését, és a lejáró papírokból származó összegeket rugalmasan, újrabefektetéssel használja fel, ahogyan a COVID–19-járvány idején is tette.
Ha a piaci feszültségek átterjednének más euróövezeti kötvénypiacokra is, Brzeski szerint a TPI jelentené a végső eszközt. Ha Franciaország továbbra sem teljesítené az uniós költségvetési szabályokat, „az EKB akár az euróövezet szinte valamennyi országának kötvényeit is megvásárolhatná, Franciaország kivételével” – fogalmazott.
Brzeski egyelőre úgy látja, hogy a jövő heti kamatdöntő ülés „akciók szempontjából eseménytelen, ám a kommunikáció tekintetében kifejezetten fontos” lesz.