Azoknak a háztartásoknak, ahol 18–24 éves fiatalok élnek, általában alacsonyabb az ekvivalens rendelkezésre álló jövedelmük, ám szakértők szerint ez nem feltétlenül tükrözi a teljes képet.
Az elmúlt hetekben Európa több országában terjedtek el a tiltakozások a megélhetési költségek emelkedése, a megfizethetetlen lakhatás, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt. Franciaországban a diákok és a fiatalok állnak a tüntetések élén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a fejlemény Európa Z generációjára irányította a figyelmet.
Alberto Alemanno, az uniós jog szakértője úgy véli, hogy a tiltakozások „tinédzserforradalomként” való beállítása súlyosan félrevezető, és hangsúlyozza: a fiatalok megmozdulásai Európa-szerte sokrétűek.
Hogyan alakul a fiatalok háztartásainak jövedelme Európa különböző országaiban? Milyen a háztartásaik pénzügyi helyzete? És hogyan áll Franciaország más európai országokhoz képest?
Bár önmagában nem ad teljes képet, az ekvivalizált rendelkezésre álló jövedelem hasznos mutató. Az Eurostat meghatározása szerint ez „egy háztartás teljes jövedelme (forrás: angol) adók és egyéb levonások után, amely felhasználásra vagy megtakarításra rendelkezésre áll, elosztva a háztartás ekvivalens felnőtt tagjainak számával”. Ebbe a társadalmi juttatások is beletartoznak.
Az Eurostat adatai a 18 és 24 év közötti fiatalokra állnak rendelkezésre. A számok annak a háztartásnak a jövedelmét mutatják, amelyben élnek, nem pedig azt, hogy maguk a fiatalok mennyit keresnek.
Franciaországban a fiatalok olyan háztartásokban élnek, ahol az ekvivalizált mediánjövedelem 2025-ben 23 850 euró volt az Eurostat szerint. Az uniós átlag 21 482 euró.
A 34 európai ország – az EU-tagállamok, tagjelöltek és az EFTA-országok – közül Franciaország a 11. helyen áll.
„Franciaországban a mutató nem veszi figyelembe azokat a diákokat, akik egyedül vagy közös lakhatási formákban, például egyetemi kollégiumokban élnek (ők nem szerepelnek a mintában)” – mondta Anne Brunner, az Observatoire des inégalités tanulmányi igazgatója az Euronews Businessnek.
Hozzátette, hogy a 18–24 éves korosztály igen heterogén: egyszerre tartoznak ide a szüleikkel élő diákok és a fiatal munkavállalók, akik közül sokan kevés vagy semmilyen végzettséggel rendelkeznek, bizonytalan foglalkoztatásban dolgoznak, és a szegénység kockázatának vannak kitéve.
Svájcban a legmagasabb a fiatalok ekvivalizált mediánháztartási jövedelme: 52 206 euró. Luxemburg (43 028 euró) és Ausztria (37 299 euró) követi.
Az EU „nagy négyesének” gazdaságai közül Németországban a legmagasabb a jövedelem, 26 330 euró. Olaszország (20 315 euró) és Spanyolország (19 338 euró) az uniós átlag alatt marad.
A 18–24 évesek körében Észak-Macedóniában a legalacsonyabb az ekvivalizált mediánjövedelem, 4 640 euró; utána Albánia (5 736 euró) és Törökország (5 987 euró) következik.
Az EU-átlag kevesebb mint felét jelenti ez az összeg Bulgáriában (8 680 euró), Magyarországon (8 576 euró), Szerbiában (7 754 euró) és Romániában (7 237 euró).
Adatok és valóság
Az Európai Ifjúsági Fórum titkársága rámutatott, hogy a jövedelem csak az egyenlet egyik része. Egyes országokban a fiatalok papíron jobban állhatnak, mert hosszabb ideig maradnak a szülői házban. A számok mögött azonban egy olyan nemzedék áll, amely nem engedheti meg magának, hogy elköltözzön, lakást béreljen vagy vásároljon, és önálló életet építsen.
„Az a paradoxon, hogy a fiatalok akkor tűnhetnek jobb helyzetben lévőnek, amikor hosszabb ideig függnek a családjuktól, és rosszabbnak, amikor önálló életet kezdenek” – fogalmazott a titkárság az Euronews Businessnek.
A fiatalok a legtöbb országban lemaradásban vannak
Ha a fiatalok helyzetét az adott ország teljes népességével vetjük össze, láthatóvá válik, hogy mennyire maradnak le. Ebben több tényező összhatása játszik szerepet.
„Összességében a fiataloknak kevesebb munkatapasztalatuk van, és alacsonyabb az iskolai végzettségük, mint az idősebb felnőtteknek (gyakran még tanulnak). Emellett a diáklét rendszerint alacsonyabb jövedelemmel jár. A lakhatási viszonyoknak is lehet jelentőségük [akárcsak a skandináv országokban]” – mondta Ilari Ilmakunnas, a Finn Nyugdíjközpont (ETK) vezető kutatója az Euronews Businessnek.
A 34 országból 28-ban a fiatalok alacsonyabb mediánjövedelmű háztartásokban élnek, mint a lakosság egésze.
Az EU-ban a fiatalok háztartásainak mediánjövedelme a teljes lakosságéra vetítve 93,6 százalék: 21 482 euró szemben a 22 939 euróval.
Franciaországban ez az arány 90,1 százalék. A fiatalok olyan háztartásokban élnek, ahol a mediánjövedelem 2 609 euróval alacsonyabb a nemzeti átlagnál: 23 850 euró a 26 459 euróval szemben.
Hol a legnagyobb a szakadék?
Finnországban a legnagyobb a különbség: a fiatalok háztartásainak mediánjövedelme 22 277 euró, szemben a teljes népességre vonatkozó 29 740 euróval. Ez a nemzeti medián 74,9 százaléka.
Finnországot Dánia (78,3 százalék), Norvégia (82,7 százalék), Luxemburg (86,0 százalék) és Svédország (88,2 százalék) követi.
Anne Brunner emlékeztetett arra, hogy az északi országok közpolitikái aktívan ösztönzik a fiatalok önállóságát, akik ezért hamarabb költöznek el otthonról, és sokkal nagyobb arányban élnek önállóan.
„Az ő háztartási jövedelmük így a saját, gyakran szerény erőforrásaik alapján mérhető, nem pedig a szüleikével összevonva, ami mechanikusan növeli a különbséget az össznépességhez képest. Ezekben az országokban az alacsony arányt ezért nem szabad a nagyobb nehézségek jelének tekinteni” – tette hozzá.
Hat országban a fiatalok magasabb jövedelmű háztartásokban élnek, mint a lakosság egésze. Horvátországban a fiatalok háztartásainak mediánjövedelme 15 921 euró, szemben a teljes népességre vonatkozó 15 057 euróval.
Horvátország 105,7 százalékkal áll az élen, utána Málta (105,5 százalék) és Szlovénia (105,4 százalék) következik. Litvánia és Ausztria egyaránt 102,1 százalékon áll, Svájc pedig 100,5 százalékon.
Ausztria áll az élen vásárlóerőben
Az árak szintje Európa-szerte jelentősen eltér. Vásárlóerő-standardban (PPS) mérve a 18–24 éves fiatalok ekvivalizált mediánháztartási jövedelme Ausztriában a legmagasabb, 33 052 PPS. Luxemburg (32 391) és Svájc (29 989) követi.
PPS-ben számolva Franciaország (21 446) a 13. helyen áll, valamivel az uniós átlag felett.
Németország (24 237) előrébb helyezkedik el, míg Spanyolország (21 272) és Olaszország (20 883) Franciaország alatt van, bár a különbségek viszonylag kicsik.
A legalacsonyabb értékek Albániában (8 175), Észak-Macedóniában (8 994) és Montenegróban (9 955) mérhetők.
Felhívás: nem elég csak a jövedelmet nézni
Az Európai Ifjúsági Fórum arra szólít fel, hogy ne kizárólag a jövedelmet vegyük figyelembe, hanem a „társadalmi bért” is: a megfizethető lakhatást, a közszolgáltatásokat, az oktatást, az egészségügyet és a szociális védelmet, amelyek meghatározzák, valójában meddig elég a keresetünk.
„Az emberhez méltó élet nem függhet pusztán a jó fizetéstől, vagy attól, hogy az ember támaszkodhat-e a családi vagyonra. Méltányos bérekre van szükség, erős közszolgáltatásokkal együtt, amelyek megfizethetővé teszik az alapvető szükségleteket” – fogalmazott a titkárság.