Azok a háztartások, ahol 18–24 éves fiatalok élnek, általában alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, ám a szakértők szerint ez nem mutatja a teljes képet.
Az utóbbi hetekben több európai országban is elterjedtek a tiltakozások a megélhetési költségek emelkedése, a megfizethetetlen lakhatás, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt. Franciaországban a diákok és a fiatalok állnak a tüntetések élén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mindez Európa Z generációjára irányította a figyelmet.
Alberto Alemanno, az uniós jog szakértője úgy véli, hogy a tiltakozás „tinédzserforradalomként” való keretezése mélyen félrevezető, és hangsúlyozza, hogy a fiatalok európai tiltakozása sokrétű jelenség.
Felmerül a kérdés: hogyan alakul a fiatalok háztartásainak jövedelme Európa különböző országaiban? Milyen a háztartásaik pénzügyi helyzete? És Franciaország hogyan áll a többi európai országhoz képest?
Bár nem ad teljes képet, az ekvivalizált rendelkezésre álló jövedelem hasznos mutató. Az Eurostat meghatározása szerint ez „a háztartás teljes jövedelme, az adók és egyéb levonások után, amely a fogyasztásra vagy megtakarításra rendelkezésre áll, elosztva a háztartás tagjainak számával, akiket ekvivalens felnőttekre váltanak át”. Ebbe a társadalmi juttatások is beletartoznak.
Az Eurostat adatai a 18–24 éves korosztályra állnak rendelkezésre. A számok annak a háztartásnak a jövedelmét mutatják, amelyben a fiatalok élnek, nem pedig a saját keresetüket.
Franciaországban a fiatalok olyan háztartásokban élnek, ahol a medián ekvivalizált jövedelem 2025-ben 23 850 euró volt az Eurostat szerint. Az uniós átlag 21 482 euró.
A 34 vizsgált európai ország – uniós tagállamok, tagjelöltek és EFTA-országok – között Franciaország a 11. helyen áll.
„Franciaországban a mutató nem fedi le azokat a diákokat, akik önállóan vagy kollektív lakhatási formákban, például egyetemi kollégiumokban élnek, mivel ők nem szerepelnek a mintában” – mondta Anne Brunner, az Observatoire des inégalités kutatási igazgatója az Euronews Businessnek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 18–24 éves korcsoport heterogén: a szüleikkel élő hallgatókat és fiatal munkavállalókat egyaránt magában foglalja, utóbbiak közül pedig sokan alacsony vagy semmilyen végzettséggel rendelkeznek, bizonytalan foglalkoztatásban dolgoznak, és fokozottan ki vannak téve a szegénység kockázatának.
Svácban a legmagasabb a fiatalok medián ekvivalizált háztartási jövedelme, 52 206 euró. Utána Luxemburg (43 028 euró) és Ausztria (37 299 euró) következik.
Az EU négy nagy gazdasága közül Németországban a legmagasabb a jövedelem, 26 330 euró. Olaszország (20 315 euró) és Spanyolország (19 338 euró) az uniós átlag alatt maradnak.
Észak-Macedóniában (4 640 euró), Albániában (5 736 euró) és Törökországban (5 987 euró) a legalacsonyabb a medián ekvivalizált jövedelem a 18–24 éves korosztályban.
Az uniós átlag kevesebb mint felét teszi ki ez az érték Bulgáriában (8 680 euró), Magyarországon (8 576 euró), Szerbiában (7 754 euró) és Romániában (7 237 euró).
Adatok és valóság
A European Youth Forum titkársága rámutatott, hogy a jövedelem csak az egyenlet egyik eleme. Egyes országokban a fiatalok papíron jobb helyzetben lévőnek tűnhetnek, mert hosszabb ideig maradnak a szülői házban. A számok mögött azonban egy olyan generáció áll, amely nem engedheti meg magának, hogy elköltözzön otthonról, lakást béreljen vagy vásároljon, és önálló életet építsen.
„A paradoxon az, hogy a fiatalok akkor tűnnek jobb helyzetben lévőnek, amikor hosszabb ideig a családjukra vannak utalva, és szegényebbnek, amikor önálló életet kezdenek” – fogalmazott a titkárság az Euronews Businessnek.
A fiatalok a legtöbb országban lemaradásban vannak
Ha a fiatalokat saját országuk teljes népességéhez hasonlítjuk, láthatóvá válik, mennyire maradnak le. Ebben több tényező együttes hatása játszik szerepet.
„Összességében kevesebb munkatapasztalattal és alacsonyabb iskolázottsági szinttel rendelkeznek (gyakran még tanulnak), mint az idősebb felnőttek. Emellett a tanulói státusz gyakran alacsonyabb jövedelemmel jár. A lakhatási körülményeknek is lehet jelentősége [például az északi országokban]” – mondta Ilari Ilmakunnas, a Finn Nyugdíjközpont (ETK) vezető kutatója az Euronews Businessnek.
A 34 ország közül 28-ban a fiatalok olyan háztartásokban élnek, ahol a medián jövedelem alacsonyabb, mint a teljes népesség medián jövedelme.
Az EU egészét tekintve a fiatalok a teljes lakosság medián jövedelmének 93,6 százalékával rendelkeznek: 21 482 euróval szemben a 22 939 eurós átlagos mediánnal.
Franciaországban ez az arány 90,1 százalék. A fiatalok háztartásainak medián jövedelme 2 609 euróval alacsonyabb, mint az országos medián: 23 850 euró a 26 459 euróval szemben.
Hol a legnagyobb a szakadék?
Finnországban a legnagyobb a különbség. A fiatalok ott olyan háztartásokban élnek, ahol a medián jövedelem 22 277 euró, szemben a teljes népesség 29 740 eurós értékével. Ez az országos medián 74,9 százalékának felel meg.
Dánia (78,3 százalék), Norvégia (82,7 százalék), Luxemburg (86,0 százalék) és Svédország (88,2 százalék) követi Finnországot.
Anne Brunner rámutatott, hogy az északi országokban a közpolitika aktívan támogatja a fiatalok önállóságát, akik ennek következtében korábban hagyják el a szülői házat, és sokkal nagyobb eséllyel élnek függetlenül.
„A háztartásuk jövedelmét így a saját, gyakran szerény forrásaik alapján mérik, ahelyett, hogy a szüleik jövedelmével együtt számolnák, ami mechanikusan növeli a különbséget az össznépességhez képest. Ezért az alacsony arányt ezekben az országokban nem szabad úgy értelmezni, mint a nehezebb helyzet jelét” – magyarázta.
Hat országban a fiatalok magasabb jövedelmű háztartásokban élnek, mint a teljes lakosság. Horvátországban a fiatalok háztartásainak mediánja 15 921 euró, szemben a teljes népesség 15 057 eurós értékével.
Horvátország áll az élen 105,7 százalékkal, majd Málta (105,5 százalék) és Szlovénia (105,4 százalék) következik. Litvánia és Ausztria egyaránt 102,1 százalékon áll. Svájc mutatója 100,5 százalék.
Ausztria áll az élen a vásárlóerőben
Az árak szintje jelentősen különbözik Európán belül. A vásárlóerő-standardban (PPS) mérve a 18–24 éves fiatalok medián ekvivalizált háztartási jövedelme Ausztriában a legmagasabb, 33 052 PPS. Luxemburg (32 391) és Svájc (29 989) követi.
PPS-ben számolva Franciaország (21 446) a 13. helyen áll, valamivel az uniós átlag felett.
Németország (24 237) előrébb helyezkedik el, míg Spanyolország (21 272) és Olaszország (20 883) Franciaország alatt vannak, bár a különbségek viszonylag kicsik.
Albániában (8 175), Észak-Macedóniában (8 994) és Montenegróban (9 955) a legalacsonyabbak ezek az értékek.
Felhívás: nem elég a jövedelmet nézni
A European Youth Forum arra szólít fel, hogy ne kizárólag a jövedelmet vegyük figyelembe, hanem a „szociális bér” fogalmát is: vagyis azt a megfizethető lakhatást, közszolgáltatásokat, oktatást, egészségügyi ellátást és szociális védelmet, amelyek meghatározzák, meddig elég a jövedelem.
„A tisztességes élet nem alapulhat pusztán jó fizetésen, vagy azon, hogy valaki szükség esetén a családi vagyonra támaszkodhat. Tisztességes bérekre és egyben erős közszolgáltatásokra van szükség, amelyek megfizethetővé teszik az alapvető szükségleteket” – hangsúlyozta a titkárság.