Az EKB várhatóan nem változtat kamatain, miközben a francia kötvényeladások szigorítják az euróövezeti hiteleket. Lagarde szerint a francia adósság rendezését Párizsnak kell kezdenie, nem Frankfurtnak.
Amikor az Európai Központi Bank (EKB) jövő csütörtökön ülésezik, a széles körű várakozások szerint változatlanul hagyja a kamatokat, részben azért, mert a növekvő államkötvény-hozamok már most is emelik a hitelfelvétel költségét az egész euróövezetben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Christine Lagarde, az EKB elnöke lehűtötte a megmentésbe vetett reményeket, hangsúlyozva, hogy Franciaország adósságproblémáira a megoldást elsősorban otthon kell megtalálni.
A francia 10 éves államkötvény hozama pénteken 5% fölött járt, miután szerdán erre a szintre emelkedett, először 2002 óta. A különbség a német 10 éves kötvényekkel, az euróövezet legbiztonságosabb adósságaival szemben 170 bázispont fölött volt.
Eközben a 30 éves hozam 5,5% körül állt, a német 30 éves papírokkal szembeni felár pedig még szélesebb, 184 bázispont volt.
Csütörtökön Franciaország ötéves államkötvényeire köthető hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS-ek) költsége – ezek a kontraktusok a befektetőket egy esetleges államcsődtől védik – szintén 100 bázispont fölé emelkedett, először 2012 októbere óta, amikor az euróövezet épp szuverén adósságválságon ment keresztül.
A törvényhozók továbbra is megosztottak a jövő évi költségvetésről, amely 43 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést és bevételnövelő intézkedést tartalmaz, ám ezekhez a kormánynak nincs parlamenti többsége.
A Moody’s hitelminősítő, amely Franciaországot Aa3, azaz a negyedik legmagasabb kategóriában tartja nyilván, negatív kilátással, péntek este teszi közzé ítéletét, és sokan leminősítésre számítanak. Egy fokozattal alacsonyabb, A1-es besorolásra történő visszavágás Franciaország hitelminősítését az S&P és a Fitch által adott szintre hozná.
A társadalmi feszültségek tovább növelik a befektetők aggodalmait.
A hétvégére újabb tüntetéseket várnak, Patrice Faure, Párizs rendőrfőkapitánya pedig levélben arra kérte az üzlettulajdonosokat, hogy fogadjanak fel magánbiztonsági őröket.
A francia szakszervezetek, amelyek a miniszterelnökkel, Sébastien Lecornuval folytatott szerdai megbeszélés után egyhangúlag csalódottságuknak adtak hangot, november 5-ére nagyszabású mozgósítást hirdettek.
Sophie Binet, a CGT, Franciaország egyik legnagyobb szakszervezeti szövetségének vezetője arra buzdította a dolgozókat, hogy „általánossá tegyék a sztrájkot”.
A kötvénypiacok végzik el az EKB munkáját
A további kamatemelés mellett szóló érvek továbbra is fennállnak.
Az EKB idén már kétszer emelt kamatot, a betéti kamatot 2,5%-ra növelve, miközben az euróövezeti infláció szeptemberben 3,8%-ra ugrott, főként az energiaárak hajtották.
A német hozamok azonban szeptember óta annyira megemelkedtek, hogy növekedésre és inflációra gyakorolt hatásuk nagyjából egy 25 bázispontos kamatemelésnek felel meg – becsülte Carsten Brzeski, az ING holland bank globális makrogazdasági vezetője csütörtöki befektetői jegyzetében.
„Franciaország esetében ez inkább egy 50 bázispontos emelésnek felel meg” – írta Brzeski, hozzátéve, hogy „a kötvénypiac átvette az EKB feladatát”.
Brzeski arra számít, hogy az EKB megvárja a decemberi új előrejelzéseket, és csak azután dönt a következő emelésről.
Christine Lagarde szeptember 28-án az Európai Parlamentben azt mondta, hogy a hosszú lejáratú kamatok „jelentősen emelkedtek, ami lassítani fogja a növekedést”.
Beavatkozhat az EKB?
Az EKB tisztségviselői kisebbítették annak valószínűségét, hogy a bank beavatkozik Franciaország finanszírozási költségeinek csökkentése érdekében, ugyanakkor nem zárták ki teljesen ezt a lehetőséget.
A jegybank az euróövezeti adósságválság idején államkötvényeket vásárolt, hogy stabilizálja a piacokat, és biztosítsa, hogy kamatdöntései továbbra is átgyűrűzzenek a reálgazdaságba.
A múlt héten Bangkokban, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves üléssorozatának margóján Lagarde úgy fogalmazott, hogy „bizonyos körülmények miatt egyes országokat erősebben érint a helyzet, Franciaország jó példája ennek”.
„Az elsődleges és legfontosabb megoldás Franciaországon belül rejlik, és a költségvetési politikához kapcsolódik” – tette hozzá az EKB elnöke.
Emmanuel Moulin, a Banque de France kormányzója múlt pénteken még ennél is tovább ment, amikor kijelentette, hogy az EKB-beavatkozás feltételei akkor még nem teljesültek, mivel nincs szó az euróövezeten belüli pénzügyi széttöredezettségről.
Mindketten azt megelőzően nyilatkoztak, hogy Franciaország 10 éves finanszírozási költségei 5% fölé emelkedtek volna.
Ha az EKB úgy dönt, hogy beavatkozik a francia kötvénypiacon, az egyik lehetőség a 2022-ben létrehozott, ám eddig még soha nem alkalmazott Transmission Protection Instrument (TPI) lehet.
A TPI lehetővé teszi az EKB számára, hogy olyan országok államadósságát vásárolja, amelyek finanszírozási költségei az EKB megítélése szerint indokolatlanul emelkednek az alapvető gazdasági mutatókhoz képest, és ezzel veszélyeztetik a monetáris politika egységes érvényesülését az euróövezetben.
Egy országnak több feltételnek is meg kell felelnie ahhoz, hogy jogosult legyen, például be kell tartania az uniós költségvetési szabályokat, és fenntartható pályán kell tartania adósságát.
Franciaország jelenleg 119,1%-os adósság/GDP-arányt cipel, és az aktuális költségvetési viták alig kínálnak esélyt a hiány gyors csökkentésére, pedig ez lenne szükséges az adósságpálya fenntarthatóvá tételéhez.
Eközben a kormány arra számít, hogy az adósságszolgálat költségei 2027-ben több mint 10 milliárd euróval lesznek magasabbak a mostaninál.
„Az EKB kötvényvásárlási programjának aktiválási küszöbe továbbra is magas” – írta Brzeski egy másik, múlt heti befektetői jegyzetében.
Hozzátette, hogy Franciaország esetében ez legalább a teljes költségvetés elfogadását jelentené. A túl korai fellépés szerinte „úgy is értelmezhető lenne, mint egy olyan ország adósságának monetáris finanszírozása, amely nem hajlandó követni a szabályokat”.
Az EKB másik vészhelyzeti eszközét, az Outright Monetary Transactions (OMT) programot 2012-ben, az euróövezeti adósságválság csúcspontján hozták létre, hogy korlátlanul lehessen rövid lejáratú kötvényeket vásárolni a bajba jutott országoktól.
A program azonban csak azok előtt a kormányok előtt áll nyitva, amelyek előbb csatlakoznak az euróövezet mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus által nyújtott mentőcsomaghoz.
Brzeski ehelyett arra számít, hogy az EKB csendben leállítja kötvényállománya leépítését, és a lejáró papírokból rugalmasan reinvesztál, ahogy a COVID–19-pandémia idején is tette.
Ha a piaci felfordulás átterjedne más euróövezeti kötvénypiacokra is, Brzeski szerint a TPI jelentené a végső eszközt. Ha Franciaország továbbra sem felelne meg az uniós költségvetési szabályoknak, „az EKB akár azt is megfontolhatná, hogy szinte minden euróövezeti ország kötvényeit vásárolja, Franciaországét kivéve” – mondta.
Brzeski szerint a jövő heti kamatdöntő ülés „lépésekben jelentéktelen, ám kommunikációban biztosan nem lesz az”.