A Marathon Fusion start-up szerint higanyból aranyat állított elő tízszer gyorsabban, mint a CERN, így felmerül: a mesterséges arany leszoríthatja-e a bányászott fém árát?
A San Franciscó-i székhelyű, kis méretű fúziósenergia-vállalat, a Marathon Fusion szerdán bejelentette, hogy a múlt hónapban sikerült átalakítania, vagyis transzmutálnia a higanyt stabil arannyá, ezzel a CERN által felállított rekordot tízszeresen megdöntve. A genfi székhelyű szervezet működteti a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A bejelentést, amelyet függetlenül még nem erősítettek meg, egyszerre kelti életre az alkimisták régi álmát és azt a piaci félelmet, hogy a laboratóriumban előállított arany ugyanazt teheti a nemesfémmel, mint amit a mesterséges kövek tettek a gyémántpiaccal.
A Marathon Fusont 2023-ban alapította Kyle Schiller és Adam Rutkowski, a SpaceX egyik korábbi mérnöke. A cég a jövőbeli fúziós erőművek üzemanyag-rendszereinek fejlesztésén dolgozik; ezek az erőművek az atommagok összeforrasztásával, a Naphoz hasonló módon próbálnak áramot termelni.
Honlapján partnerei között tünteti fel az amerikai energiaügyi minisztériumot, és 2023-ban elnyert egy díjat a tárca nagy kockázatú energiatechnológiai kutatásokat támogató ügynökségétől, az ARPA-E-től.
Befektetői között van a Bill Gates által alapított Breakthrough Energy klímatechnológiai hálózat és az Anglo American bányavállalat is, amely birtokolja a De Beerst, a világ vezető természetesgyémánt-gyártóját, a „A diamond is forever” szlogen mögött álló céget.
Bejelentésében a vállalat azt közölte, hogy „a higanyt valódi, stabil arannyá alakította, a CERN rekordját tízszeresen túlszárnyalva”.
A CERN 2025-ben közölte, hogy a világ legerősebb részecskegyorsítója, a Nagy Hadronütköztető (LHC) a 2015 és 2018 közötti üzemelése során mintegy 29 pikogramm, vagyis egy gramm 29 ezermilliárdod részének megfelelő mennyiségű aranyat hozott létre. Ez nagyjából 86 milliárd aranyatommagot jelentett, amelyek csak egy parányi másodperctörtrész ideig léteztek, mielőtt a gyorsító berendezéseivel való ütközésekben megsemmisültek.
A Marathon módszere szerint a fúziós reakciókban keletkező neutronokat higanyra irányítják, így a fém egy instabil izotópjává, vagyis módosulatává alakul, amely arannyá bomlik.
A cég azt is állítja, hogy plazmacentrifugájával megdöntött egy 40 éves szovjet rekordot. Ez a berendezés nagy sebességgel forgat elektromosan töltött gázt, hogy szétválassza a fúziós üzemanyagban használt izotópokat.
Állítása szerint jelenleg egy reaktort épít San Franciscóban, amellyel rekord teljesítménysűrűséget kíván elérni, vagyis adott méret mellett a lehető legtöbb energiát termelni.
Az arannyal kapcsolatos állítást egyelőre nem ellenőrizték független szakértők, és a rendelkezésre álló információk alapján nem tudni, mennyi arany keletkezett, illetve milyen költséggel.
Mi történt a gyémántokkal?
A laboratóriumban előállított gyémántok kémiailag megegyeznek a bányászott kövekkel.
Noha a szakértők meg tudják különböztetni őket, az üzemek tömegével gyártották ezeket a köveket, és az eredeti ár töredékéért dobták piacra.
A mesterséges gyémántok nagykereskedelmi ára 2015 óta 90–95 százalékkal esett vissza – mondta tavaly Paul Zimnisky gyémántipari elemző –, és a velük folytatott verseny a bányászott gyémántok árát is lenyomta.
A De Beers 2018-ban saját, mesterséges gyémántokat kínáló márkát is elindított Lightbox néven, karátonként 800 dolláros (712 eurós) áron. A vállalat azonban 2025-ben megszüntette a márkát, és ismét a természetes gyémántokra összpontosít.
A De Beers 2025-ben 511 millió dolláros (455 millió eurós) alapvető veszteséget könyvelt el, az Anglo American pedig – a Bloombergnek nyilatkozó bennfentesek szerint – arról tárgyal, hogy mintegy 1 milliárd dollárért (890 millió euróért) eladja 85 százalékos részesedését egy, a vállalat korábbi vezetője, Gareth Penny által irányított befektetői csoportnak.
A hírek szerint csatlakozásról tárgyal a csoporttal a Cartier-t tulajdonló svájci luxuskonszern, a Richemont, valamint az amerikai Signet ékszerkereskedő is, amelyhez többek között a Kay és a Zales márkák tartoznak.
Miért más az arany?
Az arany piaca lényegesen nagyobb.
A Világ Aranytanácsa adatai szerint a bányák 2025-ben 3 672 tonna aranyat termeltek, és a történelem során eddig összesen mintegy 222 600 tonnát hoztak felszínre.
A jegybankok is tartanak aranyat tartalékban, biztonságos értékőrző eszközként, és az utóbbi években sokan jelentős mennyiségeket vásároltak belőle, köztük Kína és Lengyelország jegybankjai.
Az arany csütörtökön unciánként 4 062 dolláron (3 617 eurón) forgott, ami több mint 27 százalékkal marad el a januárban elért, 5 598 dolláros (4 985 eurós) történelmi csúcstól.
A Marathon saját, 2025-ös tanulmánya szerint egy fúziós erőmű évente nagyjából 5 tonna aranyat tudna előállítani gigawattnyi termelt villamos energiára vetítve, ami körülbelül egy nagy atomerőmű teljesítményének felel meg.
Ez alapján 100 ilyen erőmű évente mintegy 500 tonnával növelné a kínálatot, ami nagyjából a tavalyi bányatermelés 14 százalékának felel meg.
Csakhogy jelenleg egyetlen fúziós erőmű sem értékesít áramot, és az első kereskedelmi létesítmények is még évekre vannak. A vállalat szerint ráadásul az így keletkező arany radioaktív izotópokat is tartalmazhat, ezért akár 18 évig is tárolni kellene, mielőtt értékesíteni lehetne.
Nyilvánosan elérhető tervek jelenleg nincsenek az arany sorozatgyártására és kereskedelmi forgalomba hozatalára. A laboratóriumban előállított gyémántokkal ellentétben azonban a transzmutált arany a radioaktivitás csökkenése után megkülönböztethetetlen lenne a bányászott aranytól.