Legalább 3000 francia üzletet ért támadás a hétvégén. A biztosítók szerint mozgósították erőiket, de a kieső forgalmat nem feltétlenül térítik meg. Íme, ki fizeti a zavargások számláját.
Franciaországban a hétvégi zavargások során megrongált üzletek száma legalább 3000-re emelkedett, ami kétszerese az egy nappal korábban közölt adatnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek ellenére a biztosítók, amelyeknek várhatóan a kár jelentős részét kell fedezniük, továbbra sem tudják megbecsülni, mennyibe kerül számukra a pusztítás.
A France Assureurs, az ország biztosítási szövetsége az Euronewsnak azt közölte, hogy tagjai „teljes mértékben mozgósítva vannak, hogy támogatást nyújtsanak az érintett biztosított ügyfeleknek”.
A szervezet egyelőre sem a veszteségek nagyságára, sem a már benyújtott kárigények számára nem tudott előzetes becslést adni.
Válságstábja jelenleg Franciaország-szerte a hatóságokkal együttműködve dolgozik, miután a szövetség „rendkívül erőszakos eseményeknek” nevezte a hétvégi zavargásokat.
Gyengélkednek a francia piacok, miközben nő a kár számlája
Vasárnap Alexandre Bompard, a Carrefour vezérigazgatója, aki egyben a FCD kiskereskedelmi szövetség elnöke is, még úgy becsülte, hogy mintegy 1500 üzletet érintettek a zavargások.
Az ágazat veszteségeit több százmillió euróra tette.
Hétfőre a kormány számlálása már elérte a 3000-et.
Csak a Carrefournál 50 áruházban keletkezett kár, ezek közül 20-at ki is fosztottak.
A pénzpiacokra is nyomás nehezedett hétfőn. Franciaország CAC 40 indexe 1,1 százalékkal alacsonyabban zárt, és alulteljesítette a szélesebb Euro STOXX 600-at, amely 0,9 százalékkal esett.
A Carrefour részvényei 2,2 százalékot estek, míg a luxuscsoport, az LVMH papírjai 1,8 százalékkal gyengültek. A hétvégén betört üzletek között egy Louis Vuitton butik is volt Marseille-ben.
A biztosítási társaságok részvényei is gyengültek: az AXA 1,3, a viszontbiztosító SCOR 0,9 százalékot veszített Párizsban. Milánóban a Generali 2,3, az Unipol 3,2 százalékkal esett.
A francia államkötvények szintén eladói nyomás alá kerültek hétfőn.
Az ország tízéves kötvényeinek hozama mintegy nyolc bázisponttal 4,94 százalékra emelkedett. A Németországé ennél kevesebb mint négy bázisponttal nőtt.
Ez a francia és a német hitelfelvételi költségek közötti különbséget nagyjából 148 bázispontra tágította.
Mit mondanak a 2023-as zavargások a várható költségekről?
Franciaországnak van friss összehasonlítási alapja arra, mennyibe kerülhet egy ilyen hétvége.
A 2023 júniusában és júliusában az országot elárasztó zavargások 793 millió eurónyi, biztosítás által fedezett kárt okoztak, közölte a France Assureurs az Euronewsszal.
A biztosítók mintegy 17 000 kárigényt kezeltek, egyenként átlagosan körülbelül 46 600 eurós összeggel.
A teljes összeg kétharmada, mintegy 523 millió euró, az üzletekben és vállalati ingatlanokban keletkezett károkra ment el. Egynegyede, közel 200 millió euró, azokra az önkormányzatokra jutott, amelyeknek városházáit, iskoláit és autóbuszait támadások érték.
A fennmaradó 7 százalékot a gépkocsik tették ki.
Még ezek a számok sem tükrözik teljes mértékben a pusztítás nagyságát.
A francia szenátus későbbi vizsgálata a vagyoni károkat inkább az 1 milliárd euróhoz közeli szintre becsülte. Egyes veszteségeket soha nem jelentettek be, mások pedig csak részben voltak biztosítással fedezve.
Az összehasonlítás most különösen időszerű, mivel úgy tűnik, hogy az érintett üzletek száma ezúttal magasabb.
A CCI France a 2023-as zavargások idején mintegy 2500 megrongált vállalkozást tartott nyilván. A kormány hétvégi összesítése már most meghaladta ezt a számot.
Franciaország új zavargásbiztosítási rendszere még nem működik
Franciaország a 2023-as zavargások során felszínre került biztosítási problémák kezelésére a 2026-os költségvetési törvényben tett kísérletet.
A jogszabály bizonyos vagyonbiztosítási szerződésekben kötelezővé teszi a zavargások okozta károk fedezetét, és egy országos alapot hoz létre, amely segíti a biztosítókat a nagyobb veszteségek elviselésében.
Az alapot a biztosítók finanszíroznák a vonatkozó díjak legfeljebb 1,5 százalékáig terjedő befizetésekkel, míg az állam évente legfeljebb 4 milliárd eurónyi garanciát vállalna.
A rendszer azonban még nem lépett életbe. Ehhez még szükség van az Európai Bizottság jóváhagyására és egy kormányrendeletre.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket a hétvégi erőszak ért, ez azt jelenti, hogy a kártérítés mértéke a meglévő biztosítási szerződéseiktől függ.
A biztosítás fedezheti a károkat, de mi lesz az elmaradt bevétellel?
A France Assureurs szerint a francia üzletekre és épületekre kötött biztosítások többsége tartalmazza a „zavargás és polgári rendzavarás” kockázatára vonatkozó fedezetet.
Ez általában fedezi a tűz, lopás, vandalizmus okozta károkat és a szétzúzott kirakatokat is. Rendszerint megtéríti azokat a deszkalapokat és biztonsági őröket is, amelyekre egy kifosztott üzletnek a következő napokban szüksége van.
Sok kereskedő számára azonban az elmaradt forgalom jelenti majd a legnagyobb hiányt.
Az egy teljes vagy részleges bezárás miatti kártérítés attól függ, hogy rendelkezik-e az érintett vállalkozás választható működéskiesési fedezettel.
Ez a biztosítás az elmaradt bruttó nyereség után fizet, nem az elveszett árbevétel után, és általában csak akkor, ha a szerződés által fedezett fizikai kár miatt kellett bezárni az üzletet.
Egyes szerződések tovább mennek, és akkor is térítenek, ha maga az ingatlan érintetlen maradt. Ez azonban csak „a szerződésben kifejezetten meghatározott körülmények között” érvényes, közölte a szövetség.
A biztosítottaknak általában öt napjuk van arra, hogy értesítsék biztosítójukat, és bizonyos fedezetek esetében előfeltétel a rendőrségi feljelentés megtétele.
Az állam része a számlából
Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn közölte, hogy a zavargások által érintett vállalkozások keddtől személyzetüket az activité partielle, vagyis az államilag finanszírozott rövidített munkaidős bértámogatási rendszer keretében helyezhetik el.
Arra is kérte a helyi vezetőket, hogy vezessenek be célzott kijárási tilalmakat, és jelezte, hogy szükség esetén rendkívüli állapotot is kihirdetnek.
Emmanuel Macron elnök elutasította Laurent Nuñez belügyminiszter lemondását, miután a letartóztatások száma meghaladta a 2400-at.
Minden egyes támogató euró egy olyan költségvetést terhel, amelynek hiánya az idén várhatóan a GDP 5,4 százalékára rúg, miközben az államadósság a GDP 119 százalékán áll.
És bár a zavargások végső számlája még ismeretlen, egy dolog már most kirajzolódik: a költségek messze túlmutatnak majd azokon az üzleteken, amelyeket megtámadtak.