Az európai tőzsdék hétfőn eséssel nyitottak, miután Franciaországban erőszakos tiltakozások és fosztogatások voltak; a vállalkozók a károkat számolják, és a kormányt vádolják, amiért nem védte meg őket.
Európa-szerte estek a részvényárfolyamok a hétfői kereskedés kezdetén, miközben Franciaország még mindig az elmúlt évek egyik legerőszakosabb hétvégéjének következményeivel küzd, a kiskereskedők és a vállalatvezetők pedig számba veszik a károkat, és azzal vádolják a hatóságokat, hogy védtelenül hagyták őket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euro Stoxx 50 mindössze 0,1 százalékkal kereskedett lejjebb, a szélesebb, pán-európai Stoxx 600 azonban több mint 0,6 százalékos mínuszban állt a hétfői kereskedés elején.
A francia CAC 40 index 0,5 százalékkal esett, miközben például a Carrefour kiskereskedelmi lánc részvényei – a cég szerint 50 üzletét vették célba a fosztogatók – több mint 2 százalékot veszítettek értékükből.
A francia államadósság finanszírozási költségei is emelkedtek, miközben a megosztott parlament a 2027-es költségvetésről vitázik; a tízéves államkötvény hozama 4,86 százalékon állt, miután a hónap elején elérte 2002 óta legmagasabb szintjét.
A német állampapírokhoz viszonyított különbség, amely a befektetői idegesség egyik mutatója, 143,5 bázisponton állt, miután október elején 150 fölé emelkedett, ami a legnagyobb felár az euróövezeti adósságválság óta.
A Moody’s hitelminősítő pénteken vizsgálja felül Franciaország Aa3-as, negatív kilátású adósbesorolását.
A többi európai index közül a brit FTSE 100, az olasz FTSE MIB és a spanyol IBEX 35 is 0,4 és 0,6 százalék közötti mértékben maradt el a pénteki záróértékétől.
A német DAX vezette az esést, több mint 0,8 százalékkal gyengült, míg a holland AEX kilógott a sorból, és több mint 0,4 százalékkal erősödött.
Az euró 0,2 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben, nagyjából 1,121 dolláron állt, és 0,2 százalékkal esett a brit fonttal szemben is, mintegy 0,841 fontra.
A múlt héten a közös valuta az amerikai dollárral szemben 2025 májusa közepe óta, a brit fonttal szemben pedig 2025 júniusa eleje óta nem látott mélypontra süllyedt; ebben Franciaország adósságproblémái és a dollár erősödése ellensúlyozta az Európai Központi Bank idei két kamatemelésének hatását.
Az EKB legközelebb október 29-én ülésezik.
Francia vállalkozók számolják a károkat
A hatóságok mintegy 550 ezer embert számoltak össze a szombati, a megélhetési költségek emelkedése és a francia iskolák helyzete elleni országos felvonulásokon, amelyek Párizsban, Lyonban, Marseille-ben, Bordeaux-ban és más városokban zavargásokba és fosztogatásba torkolltak.
Laurent Nuñez belügyminiszter közölte, hogy 2400 embert vettek őrizetbe, miközben a megsérült rendőrök, csendőrök és tűzoltók számát a beszámolók 500 és csaknem 1000 közé teszik.
Nuñez, aki elismerte, hogy több városban alábecsülték a helyzetet és elveszítették az irányítást, felajánlotta lemondását, de Emmanuel Macron elnök ezt elutasította – közölte hétfőn az elnöki hivatal –, arra hivatkozva, hogy a biztonsági erőknek folyamatos parancsnoki láncra van szükségük.
Alexandre Bompard, a Carrefour vezérigazgatója, aki egyben a francia kiskereskedelmi szövetség, az FCD elnöke is, közölte, hogy mintegy 1500 üzletet ért támadás, a kár pedig több százmillió euróra rúg, és hogy a Köztársaságnak meg kell védenie a kereskedőit.
A Carrefournál önmagában is „bőven tízmillió euró fölé emelkedik a helyreállítás költsége” – mondta Bompard.
Thierry Guibert, a Lacoste divatmárka vezérigazgatója, akinek Lacoste- és Aigle-üzleteit is kifosztották, a közösségi médiában szólította fel a francia államot, hogy késlekedés nélkül lépjen fel a vállalkozások és a dolgozók védelmében.
Thierry Cotillard, az Intermarché szupermarketlánc vezetője szintén a közösségi médiában fejezte ki, mennyire dühös, míg Patrick Martin, a munkaadói szövetség, a Medef elnöke elfogadhatatlannak nevezte a fosztogatásokat.
A kisebb kereskedők még keményebben fogalmaztak.
A kültéri felszereléseket árusító Snowleader cég vezetője elmondta, hogy értesítette a rendőrséget, amikor fosztogatók feszítették fel lyoni üzlete ajtaját, ám azt a választ kapta, hogy várjon, és ha nem érkezik intézkedés, kedden jelentkezzen újra, miközben Marseille belvárosi kereskedőinek szövetségi vezetője szerint a bolt tulajdonosait a hatóságok magukra hagyták.
Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn válságmegbeszélést vezet, Serge Papin kereskedelmi miniszter pedig a szakmai szövetségek, a bankok és a biztosítók képviselőivel találkozik.
Időközben a szakszervezetek november 5-ére országos sztrájkot hirdettek.