Az Európai Bizottság vasárnap közölte, hogy elítéli az albániai erőszakot, amelynek „nincs helye egy demokratikus társadalomban”, hozzátéve, hogy az erőszakra adott válasznak törvényesnek és arányosnak kell lennie.
Edi Rama azzal vádolt meg néhány résztvevőt az albániai kormányellenes tüntetéseken, hogy átléptek egy „vörös vonalat”, miközben hétfőn is folytatódtak az egész országra kiterjedő demonstrációk.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A „Flamingo” néven ismert kormányellenes tiltakozások hónapok óta zajlanak Albániában Rama miniszterelnöki lemondását követelve. Az összecsapások a múlt hét elején éleződtek ki, amikor a magas tandíjak elleni fellépést sürgető diákmozgalom újabb demonstrációkba kezdett.
„A tiltakozás jog, az erőszak azonban bűncselekmény, és ezt a vörös vonalat határozottan meg fogjuk húzni demokratikus fejlődésünk e kritikus szakaszában” – írta Rama hétfőn egy közösségi médiás bejegyzésben.
„A randalírozóknak viselniük kell, és viselni is fogják vakságuk jogi és pénzügyi következményeit” – folytatta, egyúttal arra kérve a tiltakozókat, hogy „határolódjanak el” a rendbontóktól.
„Én és a kormányzó többség kész vagyunk párbeszédre bárkivel, kivéve a randalírozókat és azokat a politikai pártokat, amelyek nem határolódnak el az erőszaktól” – tette hozzá Rama.
Az elmúlt napok erőszakos összecsapásaiban a tüntetők épületeket gyújtottak fel, Molotov-koktélokat dobáltak, és tűzijátékokat lőttek a rendőrökre, akik gumilövedékekkel, vízágyúkkal és könnygázzal válaszoltak.
A beszámolók szerint több százan, köztük rendőrök is megsérültek az erőszakban.
„Folytatni fogjuk mozgalmunkat, amíg Rama le nem mond. Nem vagyunk bűnözők, társadalmi békét és jobb életkörülményeket akarunk országunkban” – mondta egy 22 éves egyetemista, Leka Sina az AFP hírügynökségnek.
„Az erőszak nem megoldás, de a kormánynak is mélyen el kell gondolkodnia, hogy megértse ezt a lázadást” – tette hozzá Sina.
Rama igyekszik a zavargások felelősségét külföldi befolyásra hárítani.
Az Európai Bizottság vasárnap közleményben ítélte el az albániai erőszakot, kijelentve, hogy annak »nincs helye egy demokratikus társadalomban«, és hogy az arra adott válasznak »a jogállami keretek között kell maradnia, és arányosnak kell lennie«.
„A gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok és a legfontosabb európai értékek közé tartoznak, amelyeket tiszteletben kell tartani, és amelyeket békésen kell gyakorolni” – áll a Bizottság közleményében. „Egy olyan tagjelölt országban, amely szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozási folyamat mellett, és jelentős előrelépést ér el az EU felé vezető úton, a sérelmeket konstruktív párbeszéd útján, békés módon kell kezelni.”