Az élelmiszerárak és a lakhatás drágulásától a stagnáló bérekig és túlterhelt közszolgáltatásokig európai tüntetések jelzik az életszínvonal miatti növekvő frusztrációt.
Hétvégén Európa-szerte ezrek vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a megélhetési költségek emelkedése, a megfizethetetlen lakhatás, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás ellen. Bár az elégedetlenség okai országonként eltérnek, a tüntetések rámutatnak: egyre nagyobb a frusztráció a háztartások költségvetése miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaországban százezrek csatlakoztak a felvonulásokhoz, köztük diákok és más csoportok, amelyek a megélhetési költségek és a közszolgáltatások helyzete miatt tiltakoztak. Sokan békésen vonultak, de Emmanuel Macron francia elnök megígérte, hogy felelősségre vonja azokat, akik „a Köztársaság megdöntésére törekedtek”, miután egyes gyűlések fosztogatásba és zavargásokba torkolltak a nagyvárosokban, és mintegy 1500 üzlet és kiskereskedő károsodott.
Az okozott kár „több százmillió euróra” rúghat – közölte Alexandre Bompard, a Kereskedelmi Szövetség elnöke az LCI televízióval –, hozzátéve, hogy pontos összeget még korai lenne mondani.
Lángra kapott Limoges városháza, akárcsak Lyonban a Place Bellecour ikonikus turisztikai irodája. Vandálok hatoltak be Marseille, Lille és Angers városházáira is, Bordeaux-ban pedig feldúlták a prefektus rezidenciáját.
„A tiltakozás joga alapvető, és a haragnak is hangot kell adni. Mégis, semmiféle nézeteltérés vagy sérelem nem igazolhatja a közvagyon pusztítását” – mondta Guillaume Guérin, Limoges polgármestere, aki „elfogadhatatlannak” nevezte az erőszakot.
Belgiumban Brüsszelben és Liège-ben is összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel a megélhetési költségek miatt rendezett demonstrációkon. Az elmúlt hetekben középiskolások is tiltakoztak az oktatás drágulása ellen, csatlakozva a francia diákokhoz, akik az iskolai körülmények és a tanárhiány miatt vonultak utcára.
Limoges polgármesterével és más politikusokkal egy húron pendülve Bernard Quintin belügyminiszter szombaton úgy fogalmazott, hogy a helyzet „már nem egyszerűen tiltakozás”, hanem „színtiszta erőszak”.
Portugáliában szakszervezetek és lakhatási jogokat védő csoportok magasabb béreket, jobb nyugdíjakat, a közszolgáltatások fejlesztését és a lakhatás megfizethetőségének javítását követelték. A szervezők az emelkedő bérleti díjakat, a jelzáloghitelek költségeit és a mindennapi kiadásokat emelték ki, amelyek egyre nagyobb terhet rónak a háztartások költségvetésére.
Olaszországban is tüntettek a gazdasági helyzet és az árak emelkedése miatt. A milánói, torinói és bolognai összecsapások során többen megsérültek, Milánóban pedig tucatnyi embert őrizetbe vettek.
Miért dühösek az európaiak?
Az élelmiszer-, lakhatási és energiaárak emelkedése miatt sok háztartásnak egyre nehezebb a jövedelmét beosztania. Még ha az infláció lassul is, az árak általában magasabban maradnak, mint korábban, így a fogyasztóknak kevesebb mozgásterük marad a költségvetésükben.
A lakhatás különösen a bérlők és a fiatalok számára jelent gondot sok városban. Az alacsony keresetű dolgozókat az alapvető kiadások szorítják, miközben az oktatással és más közszolgáltatásokkal kapcsolatos aggodalmak is növelik az elégedetlenséget egyes országokban.
Az Euronews Business által elemzett Eurostat-adatok szerint az EU-ban az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára 34 százalékkal emelkedett 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között. Az a mennyiségű élelmiszer, amelyet a bruttó havi minimálbér fedezni tud, Máltán 6, Spanyolországban 5, Franciaországban pedig 4 százalékkal csökkent, miközben a vizsgált országok többségében nőtt. Az összehasonlítás ugyanakkor nem veszi figyelembe az adókat, a lakbért és más háztartási kiadásokat, így nem mutatja meg teljes egészében a megélhetési válság hatásait.
A tüntetések nem egyetlen, egész Európát felölelő mozgalmat képviselnek, követeléseik is különböznek. Mégis jól jelzik a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomást és azt a növekvő kihívást, hogy a bérek lépést tudjanak tartani az alapvető szükségletek drágulásával.
Hogyan reagálnak a piacok?
Az európai tőzsdék, köztük a francia CAC 40, ma reggel eséssel nyitottak, amint azt Victoria Scholar, az Interactive Investors befektetési vezetője is kiemelte.
„Ma vérvörösben úsznak az európai piacok: a CAC és a FTSE MIB több mint 1,5 százalékos mínuszban van. A közszolgáltatások állapota és az árak emelkedése miatt kirobbant tüntetések zavargásokba torkolltak, ami nyomást gyakorol a pénzpiacokra” – mondta az Euronews Businessnek.
„A kockázatkerülő hangulat a kötvény- és devizapiacokra is átterjedt, így a francia és olasz államadósságra, valamint az euróra is, amelyekre most nyomás nehezedik. A francia és német hozamok közötti különbség is nőtt, ami a franciaországi bizonytalanságot tükrözi.
„Mindez egy eleve instabil időszakban éri a francia kormányt: a piacok a 2027-es költségvetési törvény, a közpénzügyek nehéz helyzete és a jövő évi elnökválasztás miatt is aggódnak” – tette hozzá.