Az EU újabb 70 milliárd eurót keres Ukrajna háborús védekező erőfeszítéseinek 2027-es finanszírozásához, de a dráguló hitelfelvétel és a zárolt orosz vagyonról folyó vita kevés mozgásteret hagy Brüsszelnek.
Az Európai Unió lázas tempóban próbál előteremteni további 70 milliárd eurót Ukrajna számára a jövő évre, miután Oroszország egyre erősödő támadása az ország és gazdasága ellen elégtelenné tette az unió eddig kidolgozott pénzügyi támogatási terveit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A múlt heti, kétnapos csúcstalálkozó végén az uniós vezetők közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől hallották, mekkora a finanszírozási hiány.
„A háború jövőre 155 milliárd euróba fog kerülni. És legalább 70 milliárd euróra van szükségünk önöktől: védelemre, fegyverekre és az ellenálló képességünk megerősítésére. Ez reális összeg. Arra kérem önöket, hogy találják meg ezt a támogatást. Segíteni fog abban, hogy feltartsuk Oroszországot” – mondta.
Zelenszkij szerint az extra pénz injekciója lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy felpörgesse saját, csúcstechnológiás drónjainak gyártását, megállítsa Oroszország előrenyomulását a fronton, megzavarja utánpótlási láncait és aláássa háborús gépezetét.
„Valóban legalább további 70 milliárd euróra van szükségünk a jövő évre” – tette hozzá.
A felhívás visszhangra talált. Az uniós vezetők megbízták az Európai Bizottságot, hogy keressen megoldást a rés betömésére, amely jóval nagyobb, mint amekkorára Brüsszel számított.
Eddig az unió támogatása a 90 milliárd eurós hitelre épült, amelyet a vezetők tavaly decemberben hagytak jóvá. A hitelt úgy tervezték, hogy 2026-ra és 2027-re együtt Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteinek kétharmadát fedezze, a fennmaradó harmadot pedig más szövetségesek állják.
Döntő jelentőségű, hogy a Bizottság úgy dolgozta ki a hitelt, hogy feltételezte: a háború valamikor 2026-ban véget ér. Ehelyett Moszkva felerősítette offenzíváját, nappali támadásokkal is próbálja megbénítani Ukrajna amúgy is törékeny gazdaságát.
Kijev hetek óta figyelmeztet, hogy a jövő évben további 32,6 milliárd dollárra lesz szüksége a költségvetés támogatására és 45 milliárd dollárra a fegyveres erők finanszírozására – összesen 78 milliárd dollárra, azaz mintegy 70 milliárd euróra.
Brüsszel kezdetben nem kívánta kommentálni a megdöbbentő számot. Néhány technikai egyeztetési kör után azonban elfogadta a becslést, és arra a következtetésre jutott, hogy a pénzt elő kell teremteni, ha Ukrajna fenn akarja tartani háborús erőfeszítéseit.
A 70 milliárd euró azokon felül jönne, azaz a már tervezett 45 milliárd eurón felül, amelyet az EU a meglévő hitelkeretből kíván folyósítani, valamint több más programból érkező további milliárdok tetejébe.
A duzzadó számla láttán Brüsszel igyekszik hangsúlyozni, hogy a 70 milliárd euró egy „közös erőfeszítés” lesz más szövetségesekkel, például az Egyesült Királysággal, Norvégiával, Kanadával és Japánnal.
„Mindig azt mondtuk, hogy ezt nem járhatjuk végig egyedül. Nem tudjuk mindezt teljes egészében mi magunk megtenni. Ezért a partnereinknek általában fel kell lépniük” – mondta a Bizottság szóvivője.
„Vállalásokat kell tenniük, és teljesíteniük kell ezeket a kötelezettségeket. Ez rendkívül fontos.”
Az még nem világos, hogy a 70 milliárd euróból mekkora részt biztosít majd az EU, tekintve, hogy a korábban tervezett kétharmad–egyharmad megosztás nem úgy valósult meg, ahogy elképzelték. Az sem tisztázott, milyen gyorsan lesz szüksége Kijevnek a pénzre. Egyvalami biztos: ilyen hatalmas összeget, ilyen rövid idő alatt előteremteni csak nagyon korlátozott eszközökkel lehet.
További nyomást jelent, hogy a sorsdöntő tárgyalások párhuzamosan zajlanak a keserű vitával a következő hosszú távú költségvetésről, valamint a francia elnökválasztás kampányával, ahol a jelenlegi esélyes, Marine Le Pen megfogadta, hogy minden Ukrajnának nyújtott támogatást leállít.
A pénzpiacok igénybevétele
Friss, közös uniós adósság kibocsátása a pénzpiacokon – ahogy Brüsszel már most is teszi a 90 milliárd eurós hitel esetében – a diplomaták és tisztviselők szerint jelenleg a legvalószínűbb opció. A Bizottság növelhetné a meglévő hitelkeretet, gyakorlatilag meghosszabbítva a jelenlegi finanszírozási konstrukciót.
Az unió stabil, AAA minősítése miatt az elmúlt években kelendő kötvénykibocsátóvá vált a COVID–19 világjárvány óta, aukcióit gyakran túljegyzik. Mario Draghi, volt olasz miniszterelnök és az EKB korábbi elnöke nagyszabású hitelfelvételt sürgetett.
A pénzügyi környezet azonban drámaian romlott tavaly december óta, amikor a vezetők jóváhagyták a hitelt. A hitelfelvételi költségek világszerte megugrottak a szárnyaló olajárak, a növekvő államadósság és a mesterséges intelligenciához köthető beruházási igények miatt.
Az európai országok különösen megszenvedték ezt, főként a már eleve erősen eladósodottak. Belgium ma már Görögországhoz hasonló kamatszinteken vesz fel hitelt, Franciaország pedig többet fizet, mint Olaszország.
Ez politikailag érzékennyé, sőt nehézzé teszi újabb közös adósság vállalását, mivel tovább növelné a kamatterhek egyre magasabbra tornyosuló halmát.
Az unió tízéves kötvényének hozama 2,8 százalékról (forrás: angol) január óta 3,44 százalékra emelkedett szeptemberre – ami jelentős növekedés, még ha kevésbé is látványos, mint sok más piacon.
„Ez egy olyan dinamika, amely az egész világon minden kibocsátót érinti, és a relatív pozíciónk érdemben nem romlott” – mondta a Bizottság szóvivője.
„Továbbra is rendkívül versenyképes kibocsátók vagyunk.”
Ha a közös hitelfelvétel válik a fő opcióvá, várhatóan több ország kimarad majd belőle.
Magyarország, Szlovákia és Csehország már most is kimarad a 90 milliárd eurós hitelből. A múlt heti csúcstalálkozón Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy ő és magyar kollégája, Magyar Péter megállapodtak a politika fenntartásában.
„Ha más országok hitelt akarnak adni Ukrajnának, megtehetik, de legalább két ország most jelzi, hogy nem veszünk részt ebben a pénzügyi mechanizmusban” – fogalmazott Fico. „Más módokon mutatunk szolidaritást.”
Egy másik, várhatóan kimaradó ország Bulgária, amelynek új miniszterelnöke, Rumen Radev többször bírálta az unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását.
Az orosz eszközök felhasználása
Az elmúlt hetekben több ország is felvetett egy alternatív megoldást Ukrajna tartós pénzügyi ütőerejének biztosítására: az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, amelyek értéke az unió területén összesen mintegy 210 milliárd euró.
Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország újraélesztette a vitát augusztusban. Az északi országok, a balti államok, Németország és Írország azóta támogatásukról biztosították az ötletet.
Ugyanezek az országok voltak tavaly a leghangosabb szószólói annak, hogy az eszközöket kamatmentes hitel formájában Ukrajnának adják. Többségük a legnagyobb kétoldalú donor Ukrajna számára, és az eszközök felhasználásában valódi tehermegosztást látnak.
A projekt akkor bukott el, amikor nekiment Belgium heves ellenállásának: az ország az Euroclearben, egy brüsszeli letétkezelőben tartja e befagyasztott eszközök 185 milliárd eurós részét.
Bart De Wever belga miniszterelnök azzal érvelt, hogy az eszközök felhasználása lényegében elkobzást jelentene, és katasztrofális következményekkel járna az országra nézve. A kockázatok teljes közösségivé tételét és korlátlan garanciákat követelt minden lehetséges felelősségvállalásra.
A vezetők meghátráltak attól a kilátástól, hogy végső soron Belgium bankrendszerét kellene megmenteniük, és az utolsó pillanatban a közös adósság mellett döntöttek, hogy létrehozzák a 90 milliárd eurós hitelt.
A kudarc ellenére a befagyasztott orosz eszközök felhasználásának hívei nem engedték el az ötletet. Ukrajna következetesen napirenden tartja a témát.
Zelenszkij azt mondta, ha Európa nem használja fel ezeket az eszközöket, Oroszország megpróbálja majd visszaszerezni azokat. (Az Egyesült Államok állítólag olyan tervet vetett fel, amely részben felszabadítaná az eszközöket, hogy ösztönözze Oroszországot a béketárgyalásokban való részvételre, de az európaiak elutasították.)
„A fő prioritás az, hogy Oroszországnak később ne legyen lehetősége befolyásolni az ezekről az eszközökről szóló vitát, mert nagyon jól tudjuk, hogy vissza akarják szerezni azokat” – mondta Zelenszkij a múlt héten. „Ez Oroszország egyik célja.”
De Wever továbbra is határozottan ellenzi a felhasználást. A csúcstalálkozón a belga kormányfő saját kezdeményezésére kért szót, és – értesüléseink szerint – jelezte társainak, hogy kifogásai változatlanok. Azt hangoztatta, hogy a pénzeknek szigorúan zárolva kell maradniuk a háború végéig, hogy megakadályozzák Moszkva vagy Washington külső befolyását.
Az üzenet célba ért. Tisztviselők és diplomaták úgy távoztak a csúcstalálkozóról, hogy az eszközök felhasználásának esélyét ezúttal csekélynek látják.
A tavalyi javaslat bukása még élénken él az emlékezetükben. Franciaországot és Olaszországot – akiknek támogatása kulcsfontosságú lenne – továbbra is vonakodónak tartják az eszközök felhasználásával kapcsolatban.
Belgium álláspontja még inkább bebetonozódott. Az ország nemcsak a szuverén alapok megcsapolását ellenzi, hanem azt is, hogy azokat az Eurocleartől egy uniós tulajdonú letétkezelőhöz vigyék át, ami jogi kerülőútként szolgálhatna a patthelyzet feloldására.
„A kérdés újra és újra napirendre kerül majd. Idővel megoldást is találhatunk rá. Nem gondolom, hogy rövid távon lesz napirenden, nem ebben a hónapban vagy a következőben” – mondta Katarína Mathernová, az EU ukrajnai nagykövete az Euronewsnak.
„Amíg az eszközök befagyasztva maradnak, Európában vannak, a mi rendszerünkben és most már európai joghatóság alatt, a vezetők a jövőben mindenképpen megvitathatják sorsukat. Úgy gondolom, ez meg is fog történni, de nem rövid távon.”