A csoport felszólítja Brüsszelt, hogy biztosítson több forrást az orosz energiaimport 2027-es leállásának kezelésére, az európai áramár-emelkedés közepette.
Szlovákia és Magyarország hétfőn nagyobb rugalmasságot kért Brüsszeltől az orosz gáz kivezetésének ütemezésében, arra hivatkozva, hogy tengeri kijárat nélküli fekvésük és a meglévő szállítási útvonalaktól való függésük miatt a diverzifikáció nehezebb és költségesebb.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Pozsony közölte, hogy történelmileg az orosz olaj és gáz egyik belépési pontjaként szolgált, ám most – Magyarországgal együtt – annak a veszélynek van kitéve, hogy az ellátási lánc végpontjává válik, mivel az EU Moszkvából származó importot fokozatosan megszüntető terve értelmében 2027-ben véget érnek az orosz energiaszállítások Közép-Európába.
„Egyeztetni szeretnénk az Európai Bizottsággal arról, hogy a következő uniós pénzügyi időszak és az uniós források hozzáférhetősége miként tudja kielégíteni a mi igényeinket, különösen a Visegrádi Négyek térségében szükséges olaj- és gázinfrastruktúra-bővítés tekintetében” – mondta Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes egy pozsonyi sajtótájékoztató margóján, amelyen Dan Jørgensen energiaügyi biztos is részt vett.
A közép-európai miniszterek azt szeretnék, ha Brüsszel elismerné sajátos helyzetüket, és figyelembe venné a térség igényeit az új olaj- és gázinfrastruktúrákra szánt uniós források elosztásakor, valamint a következő uniós költségvetési időszak előkészítésekor – ez utóbbi a tagállamok közötti újabb vitás kérdés volt a legutóbbi Európai Tanács-csúcson.
A mostani felhívás a Visegrádi Csoport – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – részéről érkező korábbi nyomásgyakorlást követi, amikor az október 15–16-i csúcson arra kérték az uniós vezetőket, hogy gondolják újra a régióban a villamosenergia-számlák csökkentését célzó intézkedéseket.
Követeléseik között szerepelt nagyobb rugalmasság a blokk szén-dioxid-piaca, azaz az Emissziókereskedelmi Rendszer (ETS) folyamatban lévő felülvizsgálatában, valamint annak második fázisa, az ETS2 2030-ig történő elhalasztása.
Jørgensen energiaügyi biztos elismerte a közép-európai lakosságot érintő „súlyos” helyzetet, és megismételte, hogy „célzott és átmeneti intézkedésekre” van szükség, amelyek nem ássák alá a blokk célját, vagyis azt, hogy csökkentse függését az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
„Korábban Oroszországtól függtünk. Most kezdünk ettől elszakadni. Ez önmagában jó. A jelenlegi helyzet ugyanakkor azt mutatja, hogy most a globális piacnak vagyunk kiszolgáltatva, és a Közel-Keleten zajló események a pozsonyi polgárokat is érinthetik” – fogalmazott Jørgensen.
A négy uniós ország – amelyek hagyományosan nagyobb mértékben támaszkodnak fosszilis energiára – azt állítja, hogy a magas energiaárak miatt nehéz rávenniük iparukat az elektrifikációt célzó beruházásokra. Az árakat az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen vívott háborúja hajtja felfelé.
A közép-európai fogyasztók jóval nagyobb pénzügyi terhet viselnek: az energiapiaci elemzőintézet, az Ember szerint a nagykereskedelmi villamosenergia-határidős jegyzések több mint 60 százalékkal haladják meg a válság előtti szintet.
Az orosz energia elhagyása mindkét országban gazdasági aggodalmakat szül.
Pozsony és Budapest arra hivatkozik, hogy különösen nehéz helyzetben van az EU diverzifikációs előírásainak teljesítésekor, és forrásokat kérnek a térség olaj- és gázinfrastruktúrájának bővítésére.
A Visegrádi Csoport több alternatív energiaforráshoz és olyan szállítási útvonalakhoz is hozzáfér, amelyek elkerülik Oroszországot, ám ezek magasabb költséggel járnak, és a négy országban eltérő mértékben épültek be az energiarendszerbe.
„2027-től nem tudunk majd gázt importálni Oroszországból, ezért új diverzifikációs szerződéseket szeretnénk kötni. A diverzifikáció és az energiabiztonság azt jelenti, hogy előre kidolgozott szabályokra van szükségünk az olaj- és gázelosztásra a V4-régióban” – tette hozzá Saková.
Orbán Viktor korábbi miniszterelnök kormánya alatt Magyarország jogi úton támadta meg az EU orosz energiabehozatalt kivezető tervét, és az ügyet uniós bíróság elé vitte.
Szlovákia támogatta Budapest jogi fellépését, arra hivatkozva, hogy az orosz energia kivezetése jelentősen rontaná iparának versenyképességét a legtöbb más uniós országhoz képest. Az elsőfokú ítéletre még hónapokat kell várni.