Az euró a héten mélypontra gyengült a dollárral és a fonttal szemben, mert energiaár-sokk, adósságválság és erősödő dollár felülírta az EKB kamatemelését.
Európa közös valutája, az euró szerdán olyan mélypontra gyengült az amerikai dollárral szemben, amire legutóbb tavaly május közepén volt példa, a brit fonttal szemben pedig tavaly június eleje óta nem látott szintre esett. A zuhanást az elszálló energiaköltségek, a francia államháztartás miatt ideges kötvénypiac és az erősödő dollár együttese okozza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az esés mindazok ellenére következik be, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az idén már kétszer is emelt kamatot, ami normális körülmények között támaszt adna a valutának.
Az euró szerdán nagyjából 1,111 dolláron forgott, ami a leggyengébb szint 2025 május közepe óta, és az a hónap elején elért mélypont alá esett, mielőtt csütörtök kora reggeli kereskedésében kissé visszakorrigált, nagyjából 1,121 dollárra.
Augusztus vége óta több mint 5 százalékkal gyengült, teljesen lenullázva a nyáron látott erősödést.
A brit fonttal szemben az árfolyam szerdán nagyjából 0,842 fontra esett, ami 2025 június eleje óta nem látott mélypont, majd csütörtökön 0,846 font környékére kapaszkodott vissza. Így szeptember vége óta mintegy 2 százalékot veszített értékéből, eltüntetve a július közepe óta összegyűlt nyereséget.
Az árfolyam mindig kétoldalú történet, az euró gyengülése tehát egyben az amerikai dollár erősödését is tükrözi.
A dollár teljesítményét a főbb valutákkal szemben mérő amerikai dollárindex szerdán 18 hónapos csúcsra emelkedett, miután az amerikai infláció szeptemberben 3,7 százalékra nőtt, meghaladva az előrejelzéseket.
Kamatemelések sem nyújtanak védelmet
Az amerikai inflációs adat nagyjából megduplázta a kereskedők esélylatolgatását arra, hogy a Federal Reserve október 28-án ismét kamatot emel. Az irányadó kamatsáv már most is 3,75–4 százalék, jóval az EKB jelenlegi, 2,5 százalékos szintje felett.
Az EKB szeptember 10-én negyed százalékponttal, 2,5 százalékra emelte betéti kamatát, idei második lépésként, hogy ellensúlyozza az Iránban zajló háború okozta energiapiaci sokkot. Európa energiaigényének jelentős részét importból fedezi, így az olajárak megugrása jóval érzékenyebben érinti, mint az Egyesült Államokat.
Az euróövezeti infláció azóta 3,8 százalékra emelkedett, ami hároméves csúcsnak számít.
A piaci szereplők jelenleg arra számítanak, hogy az EKB október 29-én változatlanul hagyja a kamatokat, majd decemberben újabb emelésre szánja el magát.
„Valószínűleg ismét emelnünk kell” – mondta Pierre Wunsch, a belga jegybank kormányzója szerdán a Bloombergnek.
A Bundesbank elnöke, Joachim Nagel ennél türelmesebb hangot ütött meg, amikor a hónap elején úgy fogalmazott: „egyelőre nincsenek egyértelmű jelei annak, hogy az infláció beépült volna az ár- és bérek alakulásába”.
Az Egyesült Királyságban a vártnál erősebb gazdasági adatok erősítették azokat a várakozásokat, hogy a Bank of England novemberben szintén kamatot emel, ami támaszt nyújt a brit fontnak.
Francia adósságválság
A befektetők által a francia, német 10 éves államkötvényekhez képest elvárt felár – az idegesség egyik mércéje – a hónap elején 150 bázispont fölé emelkedett, ami a legmagasabb szint az euróövezeti adósságválság, azaz nagyjából 2011 óta.
A francia kormány 2027-es költségvetése, amely mintegy 54 milliárd eurós megtakarítást céloz meg, és a hiányt a várható idei 5,4 százalékról a GDP 5 százalékára szorítaná le, nehéz parlamenti vitára számíthat a megosztott Nemzetgyűlésben. A vita kedden kezdődött, diáktüntetések közepette, amelyek többlet állami forrásokat követelnek az oktatási rendszer számára.
Franciaország államadóssága 2026 júniusának végére az INSEE adatai szerint rekordot jelentő, a GDP 119 százalékának megfelelő szintre emelkedett. Ez mintegy 3,59 billió eurót jelent, és nagyjából kétszerese annak a hivatalos uniós küszöbértéknek, amely a 60 százalékos adósság/GDP-arányt jelöli meg.
Christine Lagarde, az EKB elnöke lehűtötte azokat a reményeket, hogy a jegybank érdemben segíthetne a francia kormánynak.
„Az elsődleges, legfontosabb megoldás Franciaországon belül keresendő […] és a költségvetési politikával függ össze” – jelentette ki Lagarde szerdán Bangkokban, az IMF és a Világbank Csoport éves üléseinek margóján.
Spanyolország eközben előrehozott választásokra készül november 29-én, ami tovább növeli az európai piacokat nyugtalanító politikai bizonytalanságot.
A befektetők figyelme legközelebb a pénteken érkező, végleges euróövezeti inflációs adatokra irányul, majd az október 28-i Fed-kamatdöntésre, illetve az EKB másnapi ülésére.