Az európai munkavállalók csaknem fele munka közben mentális egészségét veszélyeztető kockázatokkal szembesül, mégis tabutéma marad a kérdés.
Az egészségvédelem és a biztonság a munkavilág gerince. Ugyanakkor ahogy a munkahelyek és a munkavégzési gyakorlatok átalakulnak, új kihívások jelennek meg, miközben a régiek továbbra sem oldódtak meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A munkaerőhiány és az elöregedő társadalmak hátterében Európa munkavállalói egyre súlyosabb mentális egészségi problémákkal küzdenek; a gondot azonban a munkahelyeken még mindig nem ismerik fel kellőképpen – mondta az Euronewsnak William Cockburn, az EU-OSHA ügyvezető igazgatója.
„Akár a munkaadókat, akár a munkavállalókat kérdezzük, egyetértenek abban, hogy a mentális problémákról való nyílt beszédtől való ódzkodás jelenti a … legfőbb akadályt annak, hogy ténylegesen lépéseket tegyünk” – fogalmazott.
Sok uniós munkavállaló állítja, hogy a munkája árt a mentális egészségének. A dolgozók csaknem fele (45 százaléka) szembesül a munkája során a mentális egészségét fenyegető kockázatokkal – derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adataiból.
„A munkahelyen pszichoszociális kockázatokat látunk, például hosszú munkaidőt, nagyon intenzív munkavégzést, érzelmileg megterhelő feladatokat …, és ezeket összekapcsoljuk a munkavállalók egészségére gyakorolt fokozódó hatással” – mondta Cockburn.
A dolgozók mintegy 44 százaléka számol be súlyos időnyomásról vagy túlterheltségről. Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) becslése szerint a munkahelyi eredetű depresszió (forrás: angol) évente több mint 100 milliárd eurójába kerül az EU-nak, ha összeadjuk a hiányzások, a csökkenő termelékenység, az egészségügyi ellátás és a szélesebb társadalmi költségek terheit.
Bár ezek az állapotok komoly terhet rónak a munkaadókra, Cockburn szerint a beszélgetéstől való vonakodás és a dolgozók körében tapasztalható tartós megbélyegzés fékezi az érdemi cselekvést.
Mit lehet tenni ellene?
Cockburn szerint a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat „úgy kell kezelni, mint a fizikai egészséget érintő munkahelyi gondokat”.
Mint megjegyezte, először fel kell mérni a kockázatokat, majd úgy kell átalakítani mindazt, amit szükséges, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az ártalmakat.
„Olyan veszélyeket azonosítunk, mint a hosszú munkaidő, a kedvezőtlen munkahelyi kapcsolatok …, amelyek szélsőséges esetben zaklatásba, erőszakba vagy az erőszakkal való fenyegetésbe torkollhatnak” – tette hozzá.
A munkavállalókat is be kell vonni a párbeszédbe
Noha sokan személyes problémának tekintik a mentális egészséget, Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára szerint a megelőzésnek inkább a munkahelyre kell összpontosítania, nem pedig az érintett egyénre.
„Nem várjuk meg, amíg valakinek levágják az ujját, mielőtt védőkorlátokat szerelnénk fel” – mondta Lynch. „Kockázatértékelést készítünk, megnézzük, milyen veszélyekkel jár az, ahogyan ezt a munkát elvégezzük, és ennek megfelelően tesszük fel a védőkorlátokat”.
A szakértők egyetértenek abban, hogy ehhez elengedhetetlen: a munkavállalóknak is részeseiknek kell lenniük a párbeszédnek. Ennek ellenére csupán 45 százalékuk állítja, hogy kikérik a véleményét a munkája stresszes elemeiről – derül ki az EU-OSHA felméréséből.
„A munkavállalók részvétele nemcsak jogi kötelezettség az európai jog szerint, hanem a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások sikerének egyik kulcstényezője is” – mondta Cockburn.
A héten az Európai Bizottság elindította az Egészséges Munkahelyek kampányt, egy olyan kezdeményezést, amely segíteni kívánja a munkaadókat a pszichoszociális kockázatok megelőzésében, felmérésében és kezelésében. Az egyik célja, hogy sikerüljön leküzdeni a mentális nehézségekről való beszédet övező vonakodást.
„Ha egészséges munkakörnyezetek kialakításába és fenntartásába fektetünk, nemcsak az emberek jóllétét javítjuk, hanem csökkentjük a betegszabadságot és a fluktuációt, javítjuk a teljesítményt, és nem nehezedik plusz nyomás az egészségügyi rendszereinkre” – mondta Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és munkahelyekért felelős ügyvezető alelnök a kampány keddi megnyitóján. „Ez mindenkinek nyereség.”