Az Európai Parlament uniós szabályokat sürget a munkahelyi stressz, depresszió és szorongás ellen, amelyek majdnem minden harmadik dolgozót sújtanak. A szélsőjobb szerint ez túl nagy terhet róna a cégekre.
Az Európai Parlament kedden erőteljesebb uniós fellépésre szólított fel a kiégés, a stressz és más, munkával összefüggő állapotok kezelésére az európai munkavállalók körében, miközben a digitalizáció és a mesterséges intelligencia átalakítja a munkahelyeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A képviselők olyan új szabályokat szeretnének, amelyek elismerik, hogy a pszichoszociális kockázatok – így a zaklatás, a túlzott munkateher és a kiszámíthatatlan munkaidő – foglalkozási megbetegedésekhez, köztük mentális zavarokhoz vezethetnek.
„A pszichoszociális kockázatokhoz köthető betegségeket, például a kiégést, foglalkozási megbetegedésként kell elismerni” – mondta az Euronewsnak a jelentés előadója, Estelle Ceulemans belga szocialista EP-képviselő.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint az uniós munkavállalók 29 százaléka tapasztalt 2025-ben olyan stresszt, depressziót vagy szorongást, amelyet a munkája okozott vagy súlyosbított. A 25–39 éves dolgozók körében ez az arány 32 százalékra emelkedett, mivel a fiatalokat aránytalanul nagy mértékben érintik ezek a problémák a digitális technológiák intenzív használata és a munkájuk gyakran bizonytalan jellege miatt.
Az EP-képviselők arra kérték a Bizottságot, hogy vezessen be uniós szintű szabályokat a munkavállalók védelmére, mivel a jelenlegi előírások tagállamonként jelentősen eltérnek, és nem mindig nyújtanak elegendő védelmet.
Az állásfoglalás kötelezettségeket és szigorúbb munkaügyi ellenőrzéseket ír elő a munkáltatók számára, valamint a munkavállalók jogát a munkaidőn kívüli kapcsolattartás megtagadására.
A javaslat a bizonyítási teher megfordítását is tartalmazza a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos ügyekben. Ha egy munkavállaló olyan tényeket tud felmutatni, amelyek a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatoknak való kitettségre, valamint az ezzel összhangban álló egészségkárosodásra utalnak, a munkáltatónak kellene ennek az ellenkezőjét bizonyítania.
Az EP állásfoglalása azt is rögzíti, hogy a távmunka csak önkéntes alapon történhet. Bár az otthoni munkavégzés növelheti a rugalmasságot és javíthatja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy elmoshatja a határokat a munka és a magánélet között, különösen, ha a munkáltató kényszeríti ki.
A szélsőjobboldali frakciók túlságosan átfogónak tartották a megközelítést, és nem támogatták az állásfoglalást. „Egyensúlyt kell teremtenünk az emberhez méltó munkafeltételek és a munkáltatók azon joga között, hogy irányítsák és szervezzék a vállalkozásukat” – írta a határozatról szóló jegyzetében Margarita de la Pisa Carrión, a Patriots for Europe (PfE) spanyol EP-képviselője.
A következő lépés most az Európai Bizottságon múlik, amelyet arra kértek, hogy terjesszen elő jogszabályt a pszichoszociális kockázatokról, a stresszről és a munkahelyi mentális egészségről. A Bizottság korábban már szabályozta a munkavállalók egészségének és biztonságának védelméhez szükséges minimális napi és heti pihenőidőt.