Washington már bizonyította, hogy képes arra, hogy felfüggessze a hírszerzési együttműködést Ukrajnával: 2025 márciusában, egy diplomáciai konfrontáció idején rövid időre leállította azt.
Amikor hétfő éjjel orosz ballisztikus rakéták csapódtak Kijevbe, a lakosokat teljesen váratlanul érte a támadás. Nem volt előzetes légiriadó, így az emberek zavartan, kapkodva próbáltak menedéket keresni, miközben robbanások rázták meg az ukrán fővárost.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Korábban is előfordultak hasonló esetek, ám ezúttal az előzetes figyelmeztetés hiánya találgatásokat indított el arról, hogy Washington az elmérgesedő diplomáciai feszültségek közepette esetleg felfüggesztette a Kijevvel folytatott hírszerzési együttműködést.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden megerősítette, hogy Ukrajna nem kapott előzetes értesítést partnereitől az érkező rakétákról, és hangsúlyozta, hogy az ilyen hírszerzési információk létfontosságúak a civil életek megmentéséhez.
Az ukrán légierő kezdetben arról számolt be, hogy az orosz erők láthatóan hat ballisztikus rakétát indítottak a főváros felé, körülbelül 22 órakor.
Zelenszkij később azt közölte, hogy öt rakéta civil infrastruktúrát ért, és a támadást „különösen aljasnak” nevezte.
„Az orosz ballisztikus rakétaindításokról szóló hírszerzési információk életeket mentenek, és ez az egyik legkritikusabb kérdés. Pontosan ez segít megelőzni, hogy emberek meghaljanak, amikor korai riasztás érkezik a ballisztikus rakétákról” – mondta Zelenszkij.
Ugyanakkor Szerhij Beszkresztnov ukrán elnöki tanácsadó, akit „Flash” néven is ismernek, óva intett attól, hogy az incidenst egy esetleges amerikai hírszerzési leállással hozzák összefüggésbe.
„Nem ez az első alkalom, hogy partnereink hírszerző szolgálatai nem észleltek egy Sz-400-as indítást. Bizonyos technikai sajátosságok játszanak közre. Nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni” – írta a Facebookon közzétett bejegyzésében.
Az ukrán légierő közölte, hogy radarrendszerei azonosították az érkező rakétákat, ám nem kaptak információt az orosz területről történt indításról. Hozzátették; vizsgálják, hogy miért nem érkezett riasztás.
A légierő szóvivője, Jurij Ihnat megerősítette, hogy a légvédelmi szirénák csak akkor szólaltak meg, amikor a támadás már zajlott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem Ukrajna egyetlen hírszerzési partnere: más NATO-országok is szolgáltatnak információkat az orosz stratégiai légierő, a haditengerészet mozgásáról és a ballisztikus rakéták indításáról.
„Előfordul, hogy ezek az információk nem érkeznek meg. Nem ez az első eset” – mondta Ihnat.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szintén visszautasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint Washington szándékosan tartotta volna vissza a hírszerzési információkat.
A Varsói Biztonsági Fórumon felszólalva Szibiha azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott hírszerzési együttműködés továbbra is zajlik, és a korai riasztás elmaradását Oroszország által alkalmazott „különleges típusú fegyverzetnek” tulajdonította.
Az Európai Bizottság szintén igyekezett enyhíteni az esetleges felfüggesztéssel kapcsolatos aggodalmakat, kedden azt közölve, hogy tudomása szerint Washington nem fenyegette meg Ukrajnát a hírszerzési információk vagy a fegyvereladások leállításával.
Washington hírszerzési befolyása
A bizonytalanság közepette olyan beszámolók láttak napvilágot, amelyek szerint Washington azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a hírszerzési információk megosztását és a fegyvereladásokat, beleértve az európai szövetségesek által Ukrajna számára vásárolt szállítmányokat is, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomók támadásával.
Ukrajna az orosz olajipari létesítményeket jogszerű katonai célpontnak tekinti, azzal érvelve, hogy az általuk termelt bevételek segítik Moszkvát a háború finanszírozásában.
A felfüggesztés lehetősége korántsem pusztán elméleti.
2025 márciusában a Trump-kormányzat ideiglenesen leállította a hírszerzési információk megosztását és a katonai segítségnyújtást Ukrajna felé egy Kijevvel kialakult diplomáciai konfliktus nyomán. Később mindkettőt helyreállították az amerikai és ukrán tisztviselők között Szaúd-Arábiában tartott tárgyalásokat követően.
Az eset jól mutatta, milyen gyorsan tudja Washington politikai nyomásgyakorlásra felhasználni a biztonsági együttműködést, és mennyire függ tobábbra is Ukrajna az amerikai képességektől.
Az amerikai hírszerzés továbbra is kulcsfontosságú Ukrajna számára az orosz támadások előrejelzésében, különösen a műholdas rendszereken keresztül, amelyek képesek észlelni a rakétaindításokat, még mielőtt a beérkező fegyverek megjelennének a földi radarokon.
Más NATO-országok is megosztanak hírszerzési információkat Kijevvel, ám egyelőre nem világos, európai szövetségesei milyen mértékben tudnák pótolni az amerikai támogatást, ha újabb washingtoni felfüggesztés lépne életbe.
Ukrán tisztviselők egyelőre azt hangsúlyozzák, hogy az együttműködés Washingtonnal folytatódik, és nincs bizonyíték arra, hogy a hétfői elmaradt riasztás szándékos hírszerzési információ-visszatartás következménye lett volna.
Európai katonai források az Euronewsnak azt mondták, hogy a hírszerzési információk megosztása valószínűleg az amerikai támogatás utolsó formája lenne, amelyet megvonnának Ukrajnától, mivel egy ilyen lépés az országban tartózkodó amerikai és szövetséges diplomaták biztonságát is veszélyeztetné.