Az ukránok pedig a Sahed drónok kiiktatásában segítenének Amerikának. Ciprust egyre erősebb védelmi háló veszi körül, Libanonban pedig nemzetközi jogot sért Izrael az ENSZ véleménye szerint. Összefoglaló a közel-keleti válság hetedik napjáról.
A Washington Post azt írta pénteken, hogy információi szerint Oroszország hírszerzési információkat ad át Iránnak az amerikai erők elleni támadásokhoz. A lap megjegyzi, hogy ez az első bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok másik ellenfele, ráadásul egy nukleáris hatalom még ha csak közvetve is, de belépett a közel-keleti konfliktusba. A lap információi szerint Oroszország a háború kezdete rendszeresen megosztja Teheránnal az amerikai hadihajók és repülőgépek helyzetét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Irán az utóbbi hét napban több ezer drónt és több száz rakétát lőtt ki a Közel-Keleten lévő amerikai támaszpontokra és követségekre, illetve az Arab-öböl menti országok repteire és energetikai létesítményeire. Egy iráni dróntámadás kedden hat amerikai katonát ölt meg Kuvaitban.
Elemzők szerint Irán támadásai célzottak és precízek, épp ezért biztosra vehető, hogy megfelelő koordinátákat kapnak. Iránnak alig pár katonai műholdja van, a Kreml viszont dúskál a technikában. A Washington Post kereste a CIA-t és a Pentagont, de kérdéseikre nem kaptak választ, az amerikai védelmi miniszter viszont korábban azt mondta, hogy Oroszország és Kína „nem tényező” az iráni háborúban, sőt a lap forrásai szerint Kína semmilyen szinten nem támogatja a perzsa államot.
Péntek este Brad Cooper, az Egyesült Államok haderejének központi parancsoka azt mondta, hogy Irán csütörtökön hét támadó drónt lőtt ki civil lakónegyedekre Bahrein irányába. Cooper hozzátette, hogy Irán az ellene folyó offenzíva múlt szombati kezdete óta tizenkét országot támadott meg, és hozzátette, hogy ez nem marad válasz nélkül. Csütörtökön napközben a bahreini kormány arról számolt be, hogy iráni rakéta találta el a BAPCO Energies olajfinomítóját, hozzátéve, hogy a támadásban senki nem sérült meg. A finomító jelenleg is működik. Az utóbbi napokban Irán az öböl-menti országok több energetikai létesítményét is támadta, így például Szaúd-Arábiában egy finomítót, Katarban pedig egy LNG-üzemet.
Kinek van több? Washingtonnak.
„Az amerikai hadseregnek több lőszere, fegyvere és egyéb harcászati készlete van annál, hogy elpusztítsa az iráni rezsimet” – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke, ami annak fényében is fontos kijelentés, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter a hét elején azt mondta, hogy az iráni művelet addig tart, míg fel nem számolják Irán harcászati képességeit. Donald Trump amerikai elnök pénteken találkozott az ország legnagyobb védelmi cégeinek képviselőivel, így például a Patriot rendszereket gyártó Lockheed Martinnal és a Boeinggel is. A találkozóról már azelőtt szó volt, hogy megindult az iráni offenzíva, és most fontossá vált a hadsereg ellátása szempontjából is. „Az elnök felszólítja ezeket a vállalatokat, hogy minél gyorsabban gyártsanak fegyvereket" – summázta Leavitt.
Ciprusra még több védelmi eszközt küld a Nyugat
Csütörtökön megírtuk, hogy Görögország két fregattot és négy F16-os vadászrepülőgépet küldött Ciprusra, Franciaország pedig a nukleáris meghajtású Charles De Gaulle anyahajót. Spanyolország később bejelentette, hogy jövő hétre a szigetországhoz érkezik a Cristobal Colon fregatt, mely a francia repülőgép-hordozóval egy helyen tartózkodik majd.
Olaszország a parlament végső jóváhagyása után haditengerészeti eszközöket küld Ciprusra, sőt a holland HNLMS Evertsen fregatt is Ciprus felé tart, illetve a brit HMS Dragon is a szigetország felé hajózik. A brit védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy a fregatt mellett drónok elleni védekezésre alkalmas brit helikopterek érkeztek Ciprusra a sziget és a a britek ciprusi katonai bázisait érintő iráni támadások miatt. A tárca később arról adott ki közleményt, hogy négy Typhoon repülőgépet Katarba küldtek, melyek védelmi járőrszolgálatot hajtottak végre csütörtök este Katar, Jordánia és a Földközi-tenger felett. Keir Starmer brit kormányfő ismét jelezte, hogy az Egyesült Királyság közvetlenül nem vesz részt az Irán elleni, amerikai-izraeli offenzívában.
Iráni kémeket fogtak el Londonban
És őrizetbe is vették őket. A hatóságok három különböző helyszínen tartottak házkutatást, egy 40 éves, egy 55 éves, egy 52 éves és egy 22 éves férfit a gyanúsított. További hat férfit szintén őrizetbe vettek: két 20 évest, egy 29, egy 39, egy 42 és egy 49 évest. Ellenük az a gyanú merült fel, hogy a bűnelkövetőket segítették.
A BBC a Metropolitan Police közlésére hivatkozva azt írta, hogy az őrizetbe vettek közül egy iráni állampolgár, hárman pedig kettős, brit-iráni állampolgárok. A gyanú szerint az illetők egy külföldi hírszerző szolgálat munkáját támogatták, és a londoni zsidó közösségekhez kapcsolódó helyszíneket és embereket figyelhettek meg.
A Kreml közölte, hogy nőtt az orosz energiahordozók iránti kereslet
„Az iráni háború miatt megugrott az orosz energiahordozók iránti kereslet" – közölte Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország mindig is megbízható olaj- és gáx exportőr volt, akár vezetékes, akár a cseppfolyósított földgázról van szó.
Irán korábban közölte, hogy lezárják a Hormuzi-szorost, melyen a globális olaj- és gázkereskedelem ötöde halad át, ez pedig ellátási zavart okoz, ami miatt az árak tovább emelkedhetnek. Szaád el-Kábi katari energiaügyi miniszter pénteken azt mondta, hogy akár hónapokig is eltarthat, mire az energiakereskedelem visszatér az eredeti szintjlre, már amennyiban a háború napokon belül véget ér. A tárcavezető szerint a háború miatt 150 dollárra emelkedhet egy hordó olaj ára, ami súlyos hatással lehet a világgazdaságra.
Pénteki cikkében a The Guardian azt írta, hogy a Brent nyersolaj renferenciaára 2022 októbere óta először lépte át a hordónkénti 90 dollárt, noha akkor a 116 dollárt is elérte az orosz-ukrán háború miatt.
Legalább 1332 embert halt meg Iránban az amerikai-izraeli támadások következtében
Mindezt a Vörös Félhold közölte. Pénteken Fársz tartomány helyettes kormányzója, Dzsalíl Haszáni közölte, hogy Siráz városában huszan haltak meg az amerikai–izraeli támadásokban. Hétfői hír, hogy az Irán déli részén található Minabban egy lányiskolába csapódott egy rakéta, pénteken pedig azt közölte az Al Jazeera, hogy a támadásban megölt iskolás lányok száma legalább 175-re emelkedett. Az ENSZ a támádás körülményeinek kivizsgálását sürgeti.
Az ENSZ szerint Izrael sérti a nemzetközi humanitárius jogot
Izrael hétfő óta támadja a Hezbollah terrorszervezet libanoni állásait, pénteken pedig a fővárosra, Bejrútra is lecsapott. Csütörtökön az izraeli hadsereg több százezer embert utasított arra, hogy hagyják el a város déli részét. Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter a libanoni-izraeli határon állva azt nyilatkozta, hogy Bejrút déli része súlyos károkat fog szenvedni, konkrétan úgy fogalmazott, hogy "ránk akarták hozni a poklot, de poklot hoztak magukra. Dahieh úgy fog kinézni, mint Hán Júnisz.” Smotrich ezzel arra utalt, hogy a gázai Hán Júnisz szinte a földdel vált egyenlővé a gázai háború során, és ez vár a libanoni fővárős déli kerületére is. Az IDF csütörtökön délután sürgős evakuálási figyelmeztetést adott ki Bejrút egyes déli részeire, így Dahiehre is. Az érintett városrészt és környékét a Hezbollah egyik fellegváraként tartják számon.
Pénteken el is jött a támadás, az izraeli hadsereg rakétákat lőtt ki Bejrút déli részére. Az ENSZ közölte, hogy aggasztó Izrael libanoni művelete. Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy azonnal véget kell vetni a harcoknak, mielőtt Libanon „a közel-keleti konfliktus gócpontjává” válik. Az ENSZ szerint Izrael evakuálásra intő parancsai sértik a nemzetközi humanitárius jogot.
A libanoni egészségügyi minisztélrium közölte, hogy hétfő óta 217 ember halt meg izraeli támadások miatt.
Ukrán vonal
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna szívesen segít az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten a Sahed típusú drónok megsemmisítésében, ebben ugyanis komoly tapasztalatra tett szert az utóbbi négy évben. Oroszország korábban rengeteg Sahedet vett Irántól, most viszont már saját üzemekben gyártja, és tovább is fejlesztette a típust. Az ukrán államfő az X-en azt írta, hogy utasítást adott az ukrán hadseregnek a szükséges eszközök biztosítására, és hozzátette, hogy az Öböl-menti országoknak is szívesen segít.
Donald Trump amerikai elnök Zelenszkij felvetést örömmel fogadta, a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, hogy bármely országtól elfogad segítséget.