Az európai bérleti díjak jelentősen emelkedtek, különösen Romániában és Horvátországban. Az Euronews Business az éves lakbéremelkedést vizsgálja.
Európa-szerte tovább emelkednek a bérleti díjak, és egyes országok különösen érintettek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Számos európai országban a lakbérek gyorsabban nőnek, mint az általános infláció, és a romániai, illetve horvátországi háztartásokat különösen súlyosan érintették a közelmúltbeli drágulások.
Mi áll a bérleti díjak mostani emelkedése mögött, és miért lóg ki az uniós mezőnyből Románia és Horvátország?
2025 és 2026 második negyedéve között az EU-ban átlagosan 3 százalékkal nőttek a tényleges lakásbérleti kifizetések. A lakbérinfláció Finnországban nulla, Romániában viszont 43,5 százalék volt, Horvátország pedig szorosan követte 40,1 százalékkal – derül ki az Eurostat adataiból.
Ugyanebben az időszakban Romániában az általános infláció 9,5, Horvátországban 4,8 százalék volt. Reálértéken, az inflációt kiszűrve mindkét országban 30 százalék felett emelkedtek a lakbérek.
Szlovénia az EU-ban a harmadik legnagyobb lakbéremelkedést könyvelhette el: 10 százalékot, ami inflációval korrigálva valamivel több mint 6 százalékos növekedést jelent.
A közösségi bérlakások hatása
Az Eurostatnak adatokat szolgáltató intézmények ezekben az országokban az Euronews Businessnek elmondták, milyen okok állnak a drágulás mögött, és a közösségi bérlakások szerepére hívták fel a figyelmet.
A román kormány szerint a fő hajtóerőt „az adminisztrált bérleti díjak emelése [az állam vagy a területi közigazgatási egységek köz- vagy magánvagyonába tartozó lakások bérleti díja]” jelenti.
Adriana M. Soaita, a Glasgow-i Egyetem kutatója azonban kételkedik abban, hogy ez lenne a valódi magyarázat Románia esetében.
„A közösségi bérlakás-állomány aránya túlságosan csekély a teljes lakáskészlethez képest” – mondta az Euronews Businessnek, hozzátéve, hogy ezeknek a lakásoknak a bérleti díja annyira alacsony a magánpiaci árakhoz képest, hogy még ha megháromszoroznák is, alig befolyásolná az átlagos lakbérszintet.
„Ha az infláció kiszűrése, az Eurostat módszertana és az informális szektor figyelembevétele után is jelentős lakbéremelkedést látunk, azt valószínűleg az új építésű vagy teljesen felújított lakások piacra kerülése hajtja” – tette hozzá Soaita.
Horvátországban a kiugró növekedést „Zágráb, a főváros önkormányzata által hozott döntés okozza, amelynek értelmében megemelték a szociális bérlakáskategóriába tartozó lakások bérleti díját” – közölte az adatokat szolgáltató intézmény.
Befektetési célú lakások formálják át a horvát bérleti piacot
Gojko Bezovan, a Zágrábi Egyetem professzora rámutatott, hogy Horvátország lakásállományának jelentős része pénzügyi eszközzé vált: az új építésű lakásokba és a turizmusra orientált ingatlanokba irányuló befektetések mára a megtakarítások domináns formáját jelentik.
Ennek következtében az új építésekben található lakások jelentős része nem lakhatási célra kerül megvásárlásra, és gyakran üresen áll.
Hangsúlyozta, hogy Horvátországban 2025-től bevezették az üresen álló lakásokra kivetett adót. 2025 és 2026 folyamán jelentősen nőtt az adóhatóságnál regisztrált lakásbérleti szerződések száma.
„Így a nagyvárosokban több, jobb minőségű lakás jelent meg a bérleti piacon, amelyekért a piaci átlagot jóval meghaladó bérleti díjat kérnek” – mondta az Euronews Businessnek.
Törökország áll az élen a lakbérinflációban
Ha az uniós tagjelölt országokat és az EFTA-államokat is figyelembe vesszük, Törökországban a legmagasabb a lakbérinfláció: 2025 és 2026 második negyedéve között éves alapon 49,6 százalék.
Romániával és Horvátországgal ellentétben Törökországban nem tapasztaltak hirtelen, ugrásszerű drágulást, a lakbérek pedig fokozatosan emelkednek. Az általános infláció ugyanebben az időszakban szintén 30 százalék felett volt, így a lakbérek reálértéken kisebb mértékben nőttek, mint ebben a két országban.
A lakbérek Szerbiában is kétszámjegyű mértékben, 12,5 százalékkal emelkedtek. Öt százalék feletti növekedést mértek Bulgáriában (9,9%), Észak-Macedóniában (9,2%), Izlandon (8,6%), Görögországban (7,5%), Csehországban (6,2%), Albániában (6%), Szlovákiában (5,3%), Litvániában (5,3%) és Portugáliában (5,2%).
Reálértéken csökkenés a nagy gazdaságokban
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül csak Olaszországban volt a lakbérinfláció az uniós átlag, 3 százalék felett: 3,5 százalék. Spanyolországban 2,5, Németországban 2,1, Franciaországban pedig 1,6 százalékos lakbéremelkedést regisztráltak.
Akárcsak a fenti három országban, Belgiumban, Észtországban, Finnországban és Luxemburgban sem emelkedtek reálértéken a lakbérek, ha az inflációt is figyelembe vesszük.
Az EU-ban 2025 augusztusa és 2026 augusztusa között átlagosan 2,9 százalékkal nőttek a lakbérek. Ez általában hasonló tendenciát jelez, mint a két év második negyedévei közötti változás, kivéve Horvátországot, ahol éves összevetésben augusztusban jóval kisebb, mindössze 4,3 százalékos növekedést mértek.
Ennek oka, hogy 2025 júliusa és augusztusa között az index hirtelen megugrott, ami hatással volt a havi és a negyedéves változásokra is.
Erős verseny a szűkös bérlakás-kínálatért
Emma Rosser, a JLL EMEA régiójának lakóingatlan-piaci kutatási igazgatója kifejtette, hogy az összes bérleti szerződésre vonatkozó Eurostat-adatokban nem látnak drasztikus ugrást, ugyanakkor az új bérbeadásoknál a növekedés továbbra is magas és gyorsuló ütemű – ami a piac jövőbeni feszültségeire utalhat.
„Az európai városokban a szűkös bérlakás-kínálatért folyó erős verseny hajtja felfelé az új bérleti szerződések díjait” – mondta az Euronews Businessnek.
Hozzátette, hogy a kereslet és kínálat közötti egyensúlytalanság egész Európában jellemző, de különösen éles azokban a városokban, ahol a bérleti díjak növekedése a legmagasabb.
Teller Nóra, a budapesti székhelyű Városkutatás Kft. kutatója szerint a lakbérek emelkedését gazdasági, demográfiai tényezők és kínálati korlátok egyaránt befolyásolják.
„A tartósan alacsony kamatkörnyezet évekig táplálta a lakáscélú hitelfelvételt, 2022-ben azonban a hitelfelvétel költségei drasztikusan megugrottak, ami a lakáspiacról kiszorította az első lakásukat megvásárolni kívánókat, és a magánbérleti szektor felé terelte őket” – mondta az Euronews Businessnek.
Arra is rámutatott, hogy a lakhatás „pénzügyiesedése” szintén felhajtja az árakat: az intézményi befektetők, a magántőkealapok, az ingatlanbefektetési alapok és a lakásokat befektetési céllal bérbe adó tulajdonosok egyre inkább pénzügyi eszközként tekintenek a lakásokra, nem pedig társadalmi alapjogra.