A magány és a társas elszigeteltség lerövidítheti az egy ember előtt álló betegségmentes évek számát, és a férfiakat, illetve a nőket nem egyformán érinti.
A társas elszigetelődés azt jelenti, hogy az embernek korlátozott a kapcsolattartása és a részvétele másokkal, míg a magány az a szubjektív élmény, amikor úgy érzi, elszakadt a körülötte lévő világtól. Bár a két jelenség nem azonos, a Nature Communications (forrás: angol) folyóiratban megjelent új tanulmány kimutatta, hogy mindkettő kevesebb egészséges életévvel jár együtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Átlagosan a magány és a társas elszigetelődés mintegy hat, betegségektől mentes életévet vesz el az emberektől, és a testi, valamint a lelki egészségre is kihat. Erre a kutatók akkor jutottak, amikor több mint 270 000, 40 és 69 év közötti felnőtt adatait elemezték.
„Összességében a tanulmány azt találta, hogy a társas elszigetelődés és a magány jelentős hatással lehet a betegségmentes várható élettartamra” – mondta a vezető szerző, Lu Qi, a Tulane Egyetem professzora.
A vizsgálat szerint az összefüggések erősebbek voltak a mentális zavaroktól – depressziótól és szorongástól – mentes évek elvesztésére, mint a testi betegségektől, például a 2-es típusú cukorbetegségtől, a szív- és érrendszeri betegségektől, a krónikus légzőszervi betegségektől, a neurodegeneratív kórképektől és a ráktól mentes évekre.
A jó hír az, hogy az egészséges életmód segíthet mérsékelni a társas elszigetelődés negatív hatásait. A rossz hír viszont az, hogy úgy tűnik, nem képes ellensúlyozni a magány okozta károkat.
Ötvenéves korban azok, akik egyszerre tapasztalták a magányt és a társas elszigetelődést, kevesebb évet éltek le súlyos, krónikus betegségektől mentesen, mint azok, akik egyik problémával sem szembesültek.
Hogyan érinti ez másként a nőket és a férfiakat?
A magány és a társas elszigetelődés nem azonos módon sújtja a nőket és a férfiakat, és ez az egészségükre gyakorolt hatásban is tükröződik. Mivel a nők gyakran az érzelmi kapcsolódást helyezik előtérbe, lelki egészségi problémáik szorosabban kapcsolódnak a magányhoz, míg a férfiak mentális egészsége erősebben függ a társas elszigeteltségtől.
A nőknél a magány és a társas elszigetelődés 2,4, rosszabb testi egészségben eltöltött, illetve 3,7, rosszabb mentális egészségben eltöltött évet jelentett, míg a férfiaknál 1,7 betegségektől mentes életévvel és 5,8 mentális zavaroktól mentes évvel volt kevesebb.
A férfiaknál nagyobb eséllyel fordult elő, hogy egyszerre voltak magányosak és társadalmilag elszigeteltek, gyakrabban szenvedtek a társas, anyagi és gazdasági erőforrások hiányától, és alacsonyabb pontszámot értek el az egészséges életmód mutatóiban.
A szerzők megjegyezték, hogy ezt a nemek közötti különbséget az magyarázhatja, ahogyan a nők és a férfiak támogatást szereznek, illetve lelki jóllétet érnek el: a férfiak inkább a fizikai jelenlétre és a gyakori társas érintkezésre támaszkodnak, míg a nők nagyobb mértékben az érzelmi támogatásra.