A pilóták fáradtsága továbbra is komoly problémát jelent a légiközlekedésben: sokan jelzik, hogy inkább elalszanak repülés közben, mintsem alkalmatlannak nyilvánítsák magukat.
Az Európai Pilótaszövetség (European Cockpit Association, ECA) friss felmérése szerint a negatív következményektől való félelem és a jelentési rendszerekbe vetett bizalom hiánya azok közé az akadályok közé tartozik, amelyek megakadályozzák a pilótákat abban, hogy fáradtság miatt alkalmatlannak nyilvánítsák magukat a repülésre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ECA a fej bólintását, a szemnyitva tartásért folytatott küzdelmet, a csökkent éberséget és az úgynevezett mikroalvásokat – rövid, akaratlan alvási epizódokat – sorolta azok közé a fáradtságtünetek közé, amelyek a pilótákat a pilótafülkében érhetik.
A megkérdezett pilóták több mint fele állította, hogy fáradtan is vezetett repülőgépet, és több mint 76 százalékuk számolt be arról, hogy az előző négy hétben legalább egy mikroalvást tapasztalt a pilótafülkében. Ez komoly aggodalmakat vet fel a fáradtság kezelésével kapcsolatban a légiközlekedésben.
A Baines Simmons légügyi tanácsadó cég által készített felmérés (forrás: angol) 32 országból 7200 pilótát kérdezett meg.
A válaszadók több mint fele jelezte, hogy az előző három hónapban legalább egyszer úgy teljesített járatot, hogy utólag belátta: fáradtság miatt alkalmatlannak kellett volna nyilvánítnia magát a repülésre.
A leggyakrabban említett akadály a vezetőség reakciójától való félelem volt, amelyet a pilóták 47 százaléka jelölt meg. További 44 százalékuk azt mondta, nem akarták magukra irányítani a figyelmet, míg 35 százalékuk vonakodott kellemetlenséget okozni a munkáltatójának.
„Amikor a pilóták tartanak a karrierjükre gyakorolt következményektől, a fáradtságot nem jelentik, és a kockázat visszatér a pilótafülkébe” – mondta Coen George kapitány, az ECA igazgatósági tagja.
A fáradtságot okozhatja akut alváshiány, a hosszú vagy megterhelő repülési szolgálati idő, illetve az egymást követő szolgálatok közötti ismétlődő, elégtelen pihenőidő.
A jelentés kiemeli a felhalmozódó fáradtság sajátos veszélyeit, amely idővel fokozatosan épülhet fel. A pilóták számára a hosszabb távon kialakuló teljesítményromlást gyakran nehezebb előre felismerni, mint a rövid távú alvásmegvonás közvetlen hatásait.
Annak ellenére, hogy a fáradtság kockázatai széles körben ismertek, a probléma a légiközlekedési ágazatban továbbra is aluljelentett.
Bár a pilóták 82 százaléka tudta, hogyan kell fáradtságról szóló jelentést benyújtani, mindössze 12 százalékuk mondta, hogy bízik a jelentési rendszerben, és csupán 11 százalékuk számolt be arról, hogy a fáradtsággal kapcsolatos bejelentések üzemelési változtatásokhoz vezettek a biztonság javítása érdekében.
A válaszadók fele úgy vélte, hogy a saját légitársaságánál a fáradtsággal kapcsolatos kockázatokat vagy rosszul kezelik, vagy egyáltalán nem kezelik.
A fáradtság ismert probléma
A repülőszemélyzet fáradtsága nem új keletű aggodalom. A repülőszemélyzet fáradtságát az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) 2026 júniusában közzétett jelentésében a legállandóbb és legjelentősebb biztonsági problémák egyikeként azonosította.
A jelentés a fáradtságot több üzemeltetési és társadalmi-gazdasági tényezőhöz kötötte, köztük a járatok menetrendjéhez, a rövid határidővel bejelentett beosztásváltoztatásokhoz, valamint ahhoz, hogy a parancsnokok mérlegelési jogkörük alapján a tervezett határokon túl meghosszabbíthatják a repülési szolgálati időt.
Az EASA hangsúlyozta, hogy célzott biztonsági kezdeményezésekre van szükség a jelentések minőségének és a tudatosság növelésére, valamint olyan munkahelyi kultúra kialakítására, ahol a személyzet szankcióktól való félelem nélkül jelentheti, ha fáradt.