Az amerikai kormány jóváhagyta 48 darab F–35 lopakodó vadászgép átadását, 24,3 milliárd dollár értékben a sivatagi királyságnak. Izrael aggódik amiatt, hogy a térségben eddig csak nála szolgáló gépeket Rijád is megkapja.
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy jóváhagyták 48 darab F–35-ös lopakodó vadászgép eladását Szaúd-Arábiának. A 24,3 milliárd dollár összértékű ügylet az Irán elleni háború kezdete óta Rijád legutóbbi nagy fegyverbeszerzése.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szaúd-Arábiának régi terve a lopakodók megszerzése, kivált azóta, hogy háborús helyzetbe keveredett a jemeni húszi terrorhadsereggel. A Közel-Keleten azonban eddig Izrael volt az egyetlen ország, amely ezt a típust használhatta (saját szoftverei beépítésével), és az izraeli illetékesek – a kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítések ellenére – mindeddig aggodalmaikat hangoztatták az esetleges eladással kapcsolatban.
Az amerikai közlemény szerint a beszerzés erősíti Szaúd-Arábia bevethető harci repülőgép-állományát és légiharc-csapásmérő képességeit. Arról természetesen nincs közlés, hogy az átadott példányokban van-e "gyilkos kapcsoló", amivel az amerikai ellenőrök a távolból is befolyásolhatják a gép mozgását és működését.
Rijád közleménye szerint a tranzakció „a kétoldalú kapcsolatok erejét és tartósságát” tükrözi, és hozzájárul a regionális stabilitáshoz, erősíti a közös védelmi képességeket, és előmozdítja a két ország közös biztonsági érdekeit.
Az előzmények
Több éves tapogatódzás után az F–35-ösök eladásának ügye 2025 tavaszán került komolyabban napirendre, amikor Szaúd-Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalmán (MBS) Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal. A korábbi kudarcokban jelentős szerepet játszott Joe Biden és MBS kifejezetten ellenséges személyes viszonya, miután az amerikai elnök egyenesen gyilkosnak nevezte a koronaherceget a tisztázatlan Hasogdzsi-ügy kapcsán. Ilyen légkörben stratégiai megállapodásokról szó sem lehetett.
Bin Szalmán több mint hét év után először látogatott el ismét a Fehér Házba, ahol a felek Stratégiai Védelmi Megállapodást írtak alá. Trump Szaúd-Arábiát „kiemelt, nem NATO-szövetségesnek” nyilvánította. Itt érdemes megjegyezni, hogy a NATO-tag Törökország továbbra is várakozásra van ítélve az F-35 vásárlás ügyében.
A megállapodás megkönnyítette az amerikai védelmi vállalatok szaúd-arábiai tevékenységét, és előirányozta, hogy Rijád nagyobb mértékben járuljon hozzá a közös védelmi kiadásokhoz.
Ugyanakkor nem tartalmazta azt a NATO-hoz hasonló, kötelező érvényű biztonsági garanciát, amelyet Szaúd-Arábia kezdetben el szeretett volna érni. A Fehér Ház a találkozó után akkor azt közölte, hogy Trump hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben F–35-ösöket szállítsanak Szaúd-Arábiának, míg a rijádi vezetés beleegyezett 300 amerikai harckocsi megvásárlásába.
Szaúd-Arábia 48 F–35-ös vadászgép beszerzésére nyújtott be igényt. A bejelentés politikai értelemben zöld jelzést adott az ügyletnek, de a gépek ára és az eladás hivatalos feltételei ekkor még nem voltak rögzítve.
Az amerikai külügyminisztérium 2026 szeptemberében kiadott jóváhagyásával a folyamat a hivatalos fegyvereladási szakaszba lépett. A gépeken túl a csomag hajtóműveket, kommunikációs rendszereket, pótalkatrészeket és műszaki támogató berendezéseket is tartalmaz. Az ügylet lezárásához még be kell fejeződnie a Kongresszus vizsgálati eljárásának.
A két ország 2026 júliusában egy olyan nukleáris megállapodást is aláírt, amely lehetővé teszi Rijád számára szuverén polgári atomenergia-programja fejlesztését, ami szintén nyugtalanságot váltott ki Izraelben.
Irán és a húszik támadásai
Miután az Egyesült Államok és Izrael februárban háborút indított Irán ellen, Szaúd-Arábia többször is az iráni erők által végrehajtott drón- és rakéta ellentámadások célpontjává vált. A rijádi vezetésnek emellett az Irán által támogatott jemeni húszik megújult támadásaival is szembe kellett néznie.
A Jemenben évek óta nagyrészt befagyott polgárháború júliusban ismét fellángolt a húszik és a Rijád által támogatott, nemzetközileg elismert kormány között. A húszik tengeri blokádot hirdettek Szaúd-Arábia ellen, és a Vörös-tengeren a királysághoz tartozó hajókat kezdték támadni.
Washington közvetlenül nem avatkozott be a konfliktusba. Egy amerikai tisztviselő azonban közölte, hogy az amerikai katonai feladatcsoport azon dolgozik, hogy javítsa a szaúdi erőkkel folytatott hírszerzési együttműködést és a hadműveleti tervezés támogatását. Mindemellett az biztosnak látszik, hogy a harci gépek nem érkeznek meg, illetve nem lesznek bevethetők a szaúdi-húszi konfliktus lezárása előtt, de stratégiai előnyt biztosítanak a királyságnak Iránnal szemben is.