Egy új GSMA-jelentés szerint 3,4 milliárd ember továbbra sincs online, noha mobilszélessáv-lefedettségben él, mivel az alkatrészárak emelkedése miatt az okostelefonok egyre kevésbé elérhetők a világ legszegényebbjei számára.
A globális távközlési iparágat képviselő GSMA sürgős lépésekre szólít fel, hogy a mobiltelefonok megfizethetőbbé váljanak az alacsony és közepes jövedelmű országok lakói számára, így mindenki „részesülhessen az MI-forradalom előnyeiből”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A felhívás azzal egy időben hangzott el, hogy a szervezet bemutatta éves, a globális mobilkapcsolatot vizsgáló jelentését, a State of Mobile Internet Connectivity Report 2026, (forrás: angol) dokumentumot.
A jelentés szerint miközben már 4,8 milliárd ember használ mobilinternetet saját eszközén, 3,4 milliárd továbbra sem, jóllehet 90 százalékuk mobil szélessávú lefedettségen belül él. A GSMA ezt „használati szakadéknak” nevezi.
A világ digitális népességének növekedése is lassul: 2025-ben nagyjából 160 millió új felhasználó csatlakozott a világhálóhoz, szemben a 2024-ben regisztrált 190 millióval.
A jelentés kapcsán Vivek Badrinath, a GSMA főigazgatója úgy fogalmazott: „A mesterséges intelligencia példátlan mértékben képes javítani az emberek életminőségét, de az MI mit sem ér, ha az emberek eleve nem tudnak felcsatlakozni az internetre.”
„A legnagyobb kockázat nem pusztán az országok közötti MI-szakadék, hanem az, hogy elváljanak egymástól azok, akik megengedhetik maguknak a részvételt a digitális gazdaságban, és azok, akik nem.”
A GSMA szerint létfontosságú „elkerülni, hogy a feltörekvő gazdaságok lakosságának jelentős része teljesen kimaradjon a digitális gazdaságból”, és ennek érdekében több intézkedést is sürget.
Növekvő használati szakadék
A jelentés szerint a globális digitális egyenlőtlenség erősödésének egyik fő oka „az okostelefonok memóriájának és chipkészleteinek meredek drágulása, amelyet az MI-infrastruktúra és az adatközpontok iránti világszintű kereslet hajt”.
A memóriák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött: 2025 harmadik negyedéve és 2026 első negyedéve között több mint a duplájára emelkedett, majd 2026 második negyedévében újabb 80–90 százalékos növekedés következett.
Ezeket a növekvő alkatrészárakat végül a fogyasztók fizetik meg, így a belépő szintű okostelefonok ára világszerte sokak számára elérhetetlenné válik. A GSMA szerint ez a folyamat azzal fenyeget, hogy semmissé teszi „azokat az évek alatt elért eredményeket, amelyek a mobilinternet-használatban mutatkozó szakadék csökkentését szolgálták”.
„Ha nem védjük meg a belépő szintű okostelefonok megfizethetőségét, emberek milliárdjai maradhatnak ki a következő generációs digitális szolgáltatásokból, mielőtt egyáltalán lehetőségük lenne megtapasztalni az internetet” – figyelmeztetett Badrinath.
A mostani jelentés megállapította, hogy 2025 végére az alacsony és közepes jövedelmű országok legszegényebb 20 százaléka számára a belépő szintű okostelefonok ára akár az átlagos havi jövedelmük 44 százalékát is eléri, a szubszaharai Afrikában élők esetében pedig akár 76 százalékot, és az árak további emelkedésére lehet számítani.
A GSMA úgy véli, hogy az okostelefonárak meredek növekedése „a valaha mért legnagyobb éves visszaesést” hozhatja a globális okostelefon-kiszállítások terén, és a feltörekvő piacok lesznek a leginkább sebezhetőek.
Híd a digitális szakadék felett
A növekvő digitális egyenlőtlenség mérséklésére a szervezet azt javasolja, hogy a gyártók csökkentsék a belépő szintű okostelefonok árát 30 dollárra, mivel ez „majdnem 1,6 milliárd ember számára tenné megfizethetővé az eszközöket”, míg a 20 dolláros árkategória mintegy 2,2 milliárd olyan ember számára biztosítaná a hozzáférést, akik már most is a mobil szélessávú lefedettség területén élnek.
A távközlési szervezet egyben arra is felszólítja a chipkészlet- és memória-gyártókat, hogy „tegyenek érdemi lépéseket a belépő szintű készülékekhez szükséges, megfizethető alkatrészek elérhetőségének javítására”, mert ez segítené az okostelefon-gyártókat abban, hogy olcsóbbá tegyék belépő szintű készülékeiket.
A GSMA továbbá azt ajánlja, hogy foglalkozzanak „a digitális befogadást gátló egyéb kulcsfontosságú tényezőkkel is”, például „az alacsony írás-olvasási és digitális készségszinttel, a biztonsági és adatvédelmi aggályokkal, valamint a releváns tartalmak és szolgáltatások elérhetőségével”.