Az új kutatások szerint az utazók, ha távol vannak otthonuktól, könnyebben szakítanak hétköznapi szokásaikkal: tovább maradnak kint a tervezettnél, és olyasmit is megvesznek, amit egyébként feleslegesnek tartanának.
Az utazás különös módon formálja azt, ahogyan élünk. Távol az otthoni rutintól és kötelezettségektől az utazók gyakran szabadabbnak érzik magukat: tovább maradnak kinn este, többet költenek, vagy igent mondanak olyasmire, amit otthon valószínűleg visszautasítanának – miközben nő rajtuk a nyomás, hogy minden percet maximálisan kihasználjanak.
Egy friss kutatás szerint ez nem pusztán vakációs felszabadultság. Sok utazó tudatosan engedélyt ad magának arra, hogy máshogy viselkedjen, amíg távol van, és néhányan még maguk is meglepődnek döntéseiken, amikor hazatérnek.
Hint App (forrás: angol), a születési horoszkópokra épülő tanácsokat kínáló alkalmazás felmérést készített az utazók körében, hogy kiderítse, miként viselkednek, amikor távol vannak otthonuktól.
A felmérésben mintegy 14 673 felnőtt vett részt az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Kanadából, az Európai Unióból, Ausztráliából és Latin-Amerikából. Kiderült, hogy meglepő módon 61 százalékuk tudatosan másként viselkedik utazás közben, mint otthon.
Pedig a válaszadók saját magukat a mindennapokban többnyire kiszámíthatónak, rutinszerűen élőnek írták le, amikor éppen nem szabadságon vannak.
Íme, mit mutatott még a felmérés.
Hogyan változtatja meg az utazás a viselkedésünket
Míg egyeseknek eszükbe sem jutna bármi rendhagyót tenni utazás közben, a megkérdezettek 47 százaléka azt mondta, tudatosan tett meg valamit az út során, mert úgy érezte, hogy az egy utazáshoz illő.
Hozzátették, hogy ugyanezt a döntést otthon nagy valószínűséggel elutasították volna, ami arra utal, hogy amikor nem otthon vannak, átmenetileg megváltoznak azok a mércék, amelyek alapján a saját döntéseiket értékelik.
Ez a szemléletváltás számtalan olyan tevékenységre vonatkozhat, amelyet mindannyian végzünk a nyaralás alatt.
Például a válaszadók szerint a vásárlásokat gyakran könnyebb megindokolni, ha egy olyan helyhez kötődnek, ahová valószínűleg soha nem jutnak el újra. Az adatok szerint 38 százalékuk bevallotta, hogy vett valamit, amit egyébként fölöslegesnek tartana, pusztán azért, mert elválaszthatatlanul összekapcsolódott az utazás emlékével.
Hasonlóképpen, egy késő estét kint tölteni is értékesebbnek tűnhet, mert az utazás alatt korlátozott számú esténk van. A válaszadók 42 százaléka állította, hogy tovább maradt kint, mint amennyire valójában vágyott, mert nem akarta „elpazarolni” a nyaralás egyetlen estjét sem.
A felmérésből az is kiderült, hogy bár az utazók valóban szokatlanul viselkednek, gyakran csak egyik elvárásrendszert cserélik fel egy másikra, hogy igazolni tudják maguknak az útra fordított időt, pénzt és energiát.
A viselkedésváltozást nem mindig könnyű felismerni, amikor benne vagyunk: a válaszadók 35 százaléka arról számolt be, hogy hazatérve meglepte, mit tett vagy mire mondott igent az utazás során.
Végső soron azonban a felmérés nem tudja megmondani, hogy a nyaralás alatti viselkedésünk áll-e közelebb valódi énünkhöz. Arra viszont rámutat, hogy az otthon követett rutinjaink talán rugalmasabbak, mint gondolnánk.
Azok számára, akik közül a 61 százalék tudatosan megváltoztatja a viselkedését utazás közben, a nyaralás átmeneti felmentést ad a szabályok alól: legyen szó fölösleges költekezésről, még egy italról a késő esti órákban, vagy egy olyan élményről, amelyre máskor nemet mondanának.