A hat európai országban végzett YouGov-felmérés jelentős különbségeket mutat a nyelvtudás szintjében, a tanulási motivációban és a kötelező nyelvoktatás megítélésében.
Abban szinte minden európai egyetért, hogy egy második nyelv ismerete értékes készség, egy friss felmérés szerint azonban jóval kevesebben tudnak valóban idegen nyelven beszélni, és a folyékonyság szintje országonként nagyban eltér.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nagy-Britanniában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban élő felnőttek körében végzett YouGov-felmérés szerint a hat országban 87 és 97 százalék között mozog azok aránya, akik szerint hasznos másik nyelvet tanulni.
Amikor azonban azt kérdezték a válaszadóktól, hogy valóban folyékonyan beszélnek-e egy másik nyelvet, egészen más kép rajzolódott ki az adatokból.
Dániában volt a legmagasabb az arány: a dán felnőttek 74 százaléka mondta azt, hogy folyékonyan beszél egy másik nyelven. Németország következik 54, Spanyolország 47, Franciaország 37, Olaszország pedig 28 százalékkal.
A hat ország közül Nagy-Britanniában volt a legalacsonyabb ez az arány: öt felnőttből egy, azaz 21 százalék állította, hogy folyékonyan beszél egy második nyelvet.
Valószínűleg közrejátszik ebben az angol világnyelvi dominanciája is. Az angol valójában a leggyakrabban használt második nyelv Európában: a több nyelven beszélők 62 és 93 százaléka állítja, hogy folyékonyan beszél angolul.
Nagy-Britanniában azok közül, akik beszélnek még egy nyelvet, minden negyedik ember franciául tud, ezt követi a spanyol.
Miért idegenkednek egyesek a nyelvtanulástól?
Azok között, akik nem beszélnek második nyelvet, a legtöbb vizsgált országban a leggyakoribb magyarázat az volt, hogy nem érezték szükségét egy idegen nyelv elsajátításának.
Spanyolország volt a kivétel: ott a nem beszélők több mint egyharmada ehelyett a nehézséget jelölte meg fő okként.
Valamennyi vizsgált országban a második nyelvet nem beszélők több mint 70 százaléka mondta, hogy szívesen tanulna új nyelvet, legfőbb motivációként az utazást említve.
A kontinens-szerte a megkérdezettek többsége az angolt jelölte meg, összesen akár 83 százalék is, mint azt a nyelvet, amelyet meg szeretne tanulni; a kivételt természetesen Nagy-Britannia jelentette, ahol a spanyol és a francia volt a két legnépszerűbb választás.
Kötelezővé kellene tenni a nyelvtanulást?
A felmérésben arra is rákérdeztek, a válaszadók szerint a hozzájuk érkező látogatóknak kell-e beszélniük a helyi nyelvet.
Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban a válaszadók 56 és 72 százaléka gondolta úgy, hogy a turistáktól elvárható a helyi nyelv ismerete. Nagy-Britanniában, Németországban és Dániában ez az arány 22 és 39 százalék között mozgott.
Az oktatással kapcsolatban Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország esetében 82 és 90 százalék között volt azok aránya, akik szerint az idegen nyelveknek 16 éves korig kötelező tantárgynak kellene lenniük az iskolákban.
Nagy-Britanniában 66 százalék mondta ugyanezt. A britek voltak a legkevésbé hajlamosak arra is, hogy a másik nyelven való beszédet „nagyon hasznosnak” nevezzék: mindössze 46 százalékuk gondolta így, szemben a másik öt ország 57 és 70 százalék közé eső arányaival.