Euronews utazás és turizmus csúcstalálkozó 2026 – nézze vissza

Az európai utazási ipar került ma reflektorfénybe a brüsszeli Albert Hallban megrendezett Euronews Travel & Tourism Summit 2026 rendezvényen.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Egész nap élőben jelentkezett az Euronews a belga fővárosból interjúkkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és vitákkal, amelyek azt vizsgálták, miként reagál az idegenforgalom arra az évre, amelyet geopolitikai feszültségek, légtérzárak és szélsőséges időjárás jellemeznek.

Az alábbiakban a brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summit 2026 legfontosabb pillanatait és friss híreit foglaljuk össze

A Michelin-kalauz emberközpontú szállásválogatással segít a digitális algoritmusok zajában

A Michelin-kalauz éttermeken túlnyúló, kibővített szerepe ma már abban is segíti az utazókat, hogy a digitális zajon átszűrve, valóban emberközpontú szálláshelyeket találjanak, nem pusztán új technológiákra támaszkodva.

A csúcstalálkozó záró panelbeszélgetésén Marie-France Perrel, a Michelin Guide szállodai üzletfejlesztésért felelős vezetője elmondta, hogy a Michelin Keys minősítéssel szereplő hotelek kiválasztása „valódi emberek világjárása alapján történik: ők döntik el az öt szempont szerint, hogy egy szálláshely bekerüljön-e a válogatásba”.

Az algoritmusok és a végtelen számú online értékelés világában Perrel szerint a szállodakalauz szerepe „nélkülözhetetlen” a rengeteg internetes zaj közepette.

Hotelek egytől három kulcsig terjedő minősítést kaphatnak, a minőség és következetesség, az építészet és belsőépítészet, a személyiség és karakter, az ár-érték arány, valamint annak alapján, hogy az adott ingatlan mit tesz hozzá a környék életéhez.

Rámutatott arra a növekvő trendre is, hogy az étkezés és az utazás egyre inkább egyetlen, összefüggő élményként jelenik meg. A Michelin-kalauz adatai szerint 2026-ban a szállásfoglalást kereső felhasználók egyúttal közeli étteremajánlatokra is rákerestek.

Perrel a luxusutazásban tapasztalható változásokat is kiemelte: egyre több utazó keresi azokat a helyeket, amelyek valódi kötődést kínálnak a környezethez, és érzékelhető „helyszellemet”. A luxusutazás ma már „ökoszisztéma” – fogalmazott –, és egyben „széles spektrum”, amelyben a kalauz segít eligazodni a vendéglátás sokszínű világában.

Közvetlen európai járatok és könnyebb vízum nyithat új fejezetet Közép-Ázsia és Európa turizmusában

Kirgizisztán rendkívüli és meghatalmazott belgiumi nagykövete elárulta, hogy a közép-ázsiai ország közvetlen légi összeköttetést tervez Európával, az első járatok akár már 2027-től elindulhatnak.

Aidit Erkin, Kirgizisztán küldötte úgy fogalmazott, hogy a közlekedési összeköttetés „rendkívül fontos” prioritás, az európai együttműködés és partnerségek megerősítése mellett. Jelenleg a Kirgizisztánból Európába utazók Isztambulon keresztül, a Turkish Airlines járataival jutnak el a kontinensre.

Hozzátette, hogy miután idén júniusban valamennyi kirgiz minősítésű légitársaság lekerült az EU légbiztonsági listájáról, most már folyamatban van „a Kirgizisztánból Európába induló közvetlen járatok” előkészítése, amelyek várhatóan jövőre rajtolhatnak.

A panel másik résztvevője Florian Sengstschmid, az Azerbajdzsáni Turisztikai Hivatal vezérigazgatója volt, aki a fokozódó keresletet emelte ki Azerbajdzsán és Európa között, és hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak meg kell találniuk a módját ennek a forgalomnak a megkönnyítésére.

Sengstschmid a vízumot nevezte „szűk keresztmetszetnek” a közép-ázsiai–európai kapcsolatokban. Erkin hozzátette, hogy a kirgiz elnök egy közös „Selyemút-vízumot” szorgalmaz, amely egyetlen vízummal tenné elérhetővé az összes közép-ázsiai országot az utazók számára.

Az EXPO 2027 Belgrád a szerb főváros és a Nyugat-Balkán turizmusának motorja lehet

Az Expo 2027 előkészületei közepette Dušan Borovčanin, az EXPO 2027 Belgrade tanácsadója úgy látja, hogy a rendezvény Belgrád és a tágabb Nyugat-Balkán turizmusának és fejlesztésének katalizátora lehet. A szerb főváros Spanyolország, az Egyesült Államok, Argentína és Thaiföld pályázatait megelőzve nyerte el a rendezés jogát.

A brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summiton Borovčanin kiemelte, hogy a világesemény első alkalommal érkezik a régióba. Azt mondta, az Expo nemcsak „nemzeti büszkeséget” ad a szerbeknek, hanem lehetőséget is, hogy bemutassák az ország elmúlt húsz évben elért fejlődését.

„Azt szeretnénk, ha ez gazdasági értelemben is a régió további fejlődésének katalizátora lenne – mondta. – Ugyanakkor a nemzeti márkaépítésnek és a nemzeti büszkeségnek is fontos eszköze, és úgy gondolom, éppen ezért csatlakoznak és vesznek részt a különböző országok.”

Hozzátette, hogy már 141 hivatalos résztvevő jelezte részvételét, és hogy szükség van arra is, „hogy fényt vessünk az egész régióra”.

Dubrovnik mindenki előtt nyitva áll – bizonyos feltételekkel

Dubrovnik polgármestere, Mato Franković arról beszélt, hogy a városnak sikerült „új egyensúlyt” találnia a tömeges turizmus fogadása és a helyiek életminőségének, valamint a település sajátos hangulatának megóvása között.

A brüsszeli egyéni beszélgetésen felidézte, hogy amikor 2017-ben polgármester lett, Dubrovnikot már-már haldokló városként emlegették a turistasereg okozta nyomás miatt. Válaszként a város elindította a „Respect the City” (Tiszteld a várost) kezdeményezést, hogy kezelje a fenntarthatatlan számú óceánjáró-érkezést, és szabályozza a napi és az éjszakázó vendégforgalmat.

Miközben elismerte, hogy az új szabályozás némileg csorbíthatta szülővárosa »varázsát«, úgy véli, összességében jót tett: megóvta a látogatókat a végtelen soroktól és zsúfoltságtól, különösen az óvárosban.

A korlátozások ellenére Franković kiemelte, hogy a város ma 35 százalékkal több vendéget fogad, mint 2017-ben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a látogatók napi eloszlása „kulcsfontosságú”. Dubrovnik szerinte „világváros, történelmi világörökségi helyszín, amelynek mindenki előtt nyitva kell állnia. De csak bizonyos körülmények között”.

„Tettekkel is alá kell támasztanunk a szavainkat”

Az Európai Parlament képviselőinek azon kell dolgozniuk, hogy a kevésbé ismert úti célok is fejleszthessék turizmusukat, miközben a túlterhelt helyszíneknek „lélegzetvételnyi térre” van szükségük – mondta Daniel Attard MEP, S&D.

A „Managing visitor flows and shaping tomorrow’s destinations” (A látogatói áramlások kezelése és a holnap úti céljai) című panelen úgy fogalmazott: nincs értelme arra biztatni az utazókat, hogy lépjenek le a kitaposott ösvényről, ha nincsenek eszközök arra, hogy el is juttassuk őket ezekre a helyekre.

„Ezért európai szinten tettekkel is alá kell támasztanunk a szavainkat – mondta. – Jobb összeköttetéseket kell létrehoznunk, új kapcsolatokat kell kiépítenünk”, és erősíteni kell a légiközlekedési szolgáltatásokat is.

Attard mellett Ourania Georgoutsakou, az Airlines for Europe (A4E) ügyvezető igazgatója ült a panelen. Ő azt emelte ki, hogy a légi összeköttetés ugyanolyan fontos, és hogy az elmúlt években a főszezon előtti és utáni időszak – a „vállszezon” – mintegy 30 százalékkal hosszabbodott és erősödött.

„Az emberek hosszabb időre utaznak, és az ilyen együttműködés a helyi vendéglátóiparral, a hatóságokkal lehetővé teszi a meghosszabbított szezont, ami a jövő egyik fontos iránya” – mondta.

Amikor a turisztikai adókkal kísérletező úti célokról esett szó, Marta Machado, a HOTREC - Hotels, Restaurants, Bars & Cafés in Europe főigazgató-helyettese a jobb adatok szükségességét hangsúlyozta, különösen a rövid távra kiadott nyaralóingatlanok terén, hogy megalapozottabb döntések szülessenek „a látogatói áramlások befogadási kapacitásának kezeléséről”.

Edi Rama exkluzív interjút adott az Euronewsnak

Az albán miniszterelnök, Edi Rama a Euronews Travel & Tourism Summit keretében, Maria Tadeónak adott exkluzív interjúban arról beszélt, hogy országa látványos ugrásokkal zárkózik fel a turizmus világában.

Elmondta, hogy Albánia korábban „Európa legelszigeteltebb országa, Európa Észak-Koreája” volt, és amikor kilépett ebből az állapotból, „nagyon-nagyon zavaró sztereotípiákkal” szembesült.

Rama hozzátette, hogy Albánia a turizmusban most az egész világot célozza meg. Elismerte, hogy az infrastruktúra még hiányos, de gyors ütemben fejlődik.

Úgy fogalmazott, hogy az ország fő repülőtere „Európa leggyorsabban növekvő repülőtere”, és hogy már készülnek egy új repülőtér megnyitására Vlorében, valamint egy új, szezonális csomópont létrehozására Albánia déli részén.

„Van egy negyedik repülőterünk is a hegyekben, de az még nem úgy működik, ahogyan szeretnénk” – tette hozzá.

„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt”: Azerbajdzsán több látogatót vár

Azerbajdzsán szeretné turisztikai kínálatát Bakun túlra is kiterjeszteni: az ország turisztikai vezetője a természeti sokszínűséget, a kulturális örökséget és a javuló közlekedési kapcsolatok szerepét emelte ki abban, hogy több nemzetközi látogatót vonzzanak.

A Jane Witherspoon moderátorral beszélgető Florian Sengstschmid, az Azerbajdzsáni Turisztikai Hivatal vezérigazgatója szerint a tágabb dél-kaukázusi régiót a nemzetközi utazók máig nagyrészt figyelmen kívül hagyják.

„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt – mondta –, Azerbajdzsánnak pedig még rengeteg újdonsága és kínálata van.”

Arra biztatta az utazókat, hogy lépjenek túl a fővároson, és fedezzék fel az ország Selyemút-örökségét, ősi falvait, UNESCO-helyszíneit és hegyvidéki tájait.

„A lényeg, hogy Bakun túlra is utazzanak, a Selyemút mentén, mellékvölgyeken át, ősi örökségfalvakba, UNESCO világörökségi helyszínekre” – fogalmazott.

Azerbajdzsán a nemzetközi összeköttetések javításán is dolgozik: Brüsszel 2027 májusától heti négy járatot kap Bakuba.

Schmid szerint a turizmus fejlesztésének a helyi közösségek javát is kell szolgálnia, példaként olyan falvakat említett, ahol a befektetések új vállalkozásokat hoztak létre és felélesztették a hagyományos kézművességet.

A növekedést azonban szerinte nem lehet pusztán a látogatók számában mérni.

„Tényleg csak a számokról szól? Nem, egyáltalán nem csak a számokról – mondta Sengstschmid. – Az a fontos, hogyan növeljük a tartózkodási időt, hogyan érjük el, hogy az emberek az utazásuk során minél többet élvezzenek az országból.”

Ambíciója – tette hozzá – „néhány további utazó, de sokkal nagyobb hatás”.

Románia arra hívja az utazókat, hogy Bukaresten túl is felfedezzék az országot

Dan-Adrian Pop, Románia gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai minisztériumának államtitkára Evi Kiorrival beszélgetett Európa egyik legizgalmasabban feltörekvő úti céljáról.

Románia Ukrajnához való közelsége és a folyamatban lévő háború ellenére Pop arra biztatta az utazókat, hogy saját szemükkel győződjenek meg az országról.

„Összességében azt mondanám, hogy nálunk ugyanolyan biztonságban vannak, mint bármely más európai országban. Az egész ország nagyon jól védett, és a belső biztonság szempontjából – akár az állampolgárok, akár az utazók esetében – úgy gondolom, Európa egyik legbiztonságosabb országa vagyunk” – fogalmazott.

Bár Bukarest régóta népszerű úti cél az európai utazók körében, Pop szerint Románia jóval többet kínál a főváros bájánál.

„Nagyon erősen fókuszálunk a falusi turizmusra, a gyógyfürdőkre, valamint a kaland- és aktív turizmusra” – mondta.

„Számtalan lehetőségük van a természetben lenni, közel kerülni a helyiekhez, azokhoz, akik ott élnek, ismerik a vidéket, és végigvezetik őket ezen az élményen” – tette hozzá.

Külön méltatta az országban található túraútvonalak hatalmas hálózatát, amelyek közül egyesek „ezer kilométeren át húzódnak északról délre, a Kárpátokon keresztül”.

Elismerte, hogy az infrastruktúra helyenként hiányos, és a nyári szezon sem olyan hosszú, mint más európai országokban, mégis rengeteg élményt kínálnak – részben a lakosoknak köszönhetően.

„Románia lakosai az egyik legértékesebb „nagyköveteink”: ismerik azokat a helyi úti célokat, amelyek a barátaik számára leginkább megfelelnek. Ők hívják meg elsőként a világ minden tájáról érkező barátaikat Romániába” – fogalmazott Pop.

A tengeri hajózás fiatalabb utazókat céloz és zöldebb jövőt keres

Gianni Onorato, az MSC Cruises vezérigazgatója Hannah Brownnak, a The Big Question című műsor keretében nyilatkozva elmondta, hogy az ágazat egyre fiatalabb generációt vonz, miközben a kínálat diverzifikálása és az új technológiák segíthetnek kezelni a túlturizmus és a környezeti hatások miatti aggodalmakat.

A hajózási vezető szerint az utasok profilja az elmúlt 40 évben gyökeresen megváltozott.

„Ma már sokkal fiatalabb a közönség. Az átlagéletkor 35 és 54 év közé esik. Rengeteg a család, sok a fiatal, és ez nagyon jó, mert így biztosítható az ágazat jövője” – mondta.

Egyúttal igyekezett árnyalni azt a képet, miszerint a hajós turisták alig költenek az úti célokon: a szektor szélesebb gazdasági hozzájárulására hívta fel a figyelmet.

„A tengeri körutazások évente 65 milliárd euróval járulnak hozzá az európai gazdasághoz, és 445 ezer állandó munkahelyet biztosítanak” – mondta.

Úgy véli, a hajózási társaságok abban is segíthetnek, hogy a turizmus kilépjen Európa legzsúfoltabb úti célairól, ha a helyi hatóságokkal együttműködve kevésbé ismert kikötőket népszerűsítenek.

„Nagyon törekszünk arra, hogy diverzifikáljuk a célállomásainkat” – mondta, példaként a híresebb Santorini és Míkonosz szomszédságában fekvő Szírosz görög szigetet említve. „Szírosz egyre inkább felkerül a turizmus térképére, és ennek nagyon örülünk, mert a [túlturizmus problémájára] is választ ad.”

Onorato a tengeri körutazásoknak a hagyományos nyári szezonon kívüli turizmust támogató szerepét is kiemelte, rámutatva, hogy a hajók az időjárási viszonyok változásával könnyebben áthelyezhetők egyik térségből a másikba.

A fenntarthatóságról szólva úgy értékelte, hogy az iparág halad, de még sok a tennivaló. Elmondása szerint az MSC a 2008-as bázisévhez képest közel 42 százalékkal csökkentette kibocsátását, így „csaknem öt évvel a 2030-as ellenőrzőpont előtt jár”.

Ugyanakkor a tisztább üzemanyagok elérhetősége továbbra is komoly kihívás. „A célkitűzés adott. Egyetlen probléma van: az üzemanyag rendelkezésre állása. Nagy tömegben kell előállítani ezeket” – mondta.

Előretekintve azt jósolta, hogy a tengeri körutazások újabb közönségrétegeket vonzanak majd, köztük az egyedül utazókat és a több generációs családokat.

„Egyre fiatalabb közönségünk lesz. Emellett új szegmensek jelennek meg, például az egyedül utazók. Ez új, és nagyon fontos célcsoport” – fogalmazott.

Onorato szerint az ágazat fokozatosan elmozdulhat attól, hogy pusztán az utasszám alapján mérje a sikert.

„Úgy vélem, a turizmust általában egyre kevésbé a mennyiség, a volumen alapján fogjuk mérni, és egyre inkább azon, hogy milyen minőségű érzelmeket tudunk adni az utazóknak, és milyen minőségű – nemcsak gazdasági – hozzájárulást tudunk nyújtani a helyieknek és a helyi közösségeknek” – mondta.

A fenntarthatóság került a fókuszba

A fenntarthatóság, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség összeegyeztethető egymással, de a turizmusnak egyensúlyt kell találnia a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között – hangsúlyozták a Euronews Travel & Tourism Summit résztvevői.

A Mike Starling moderátorral beszélgető Andreea Stăjcu, az Európai Bizottság mobilitási főigazgatóságának (DG MOVE) turizmusért felelős egységvezető-helyettese szerint maguk az utazók is egyre inkább fenntarthatóbb megoldásokat keresnek. „Az utazók valóban fenntartható módon akarnak utazni” – mondta, példaként a kerékpározást és az éjszakai vonatokat említve.

Az EP-képviselő és volt horvát turisztikai miniszter, Nikolina Brnjac hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóságot nem lehet pusztán környezetvédelmi intézkedésekre szűkíteni.

„Elérhető cél, de csak akkor, ha három pillérben közelítjük meg: társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki és peremterületek eléréséhez jobb vasúti és tömegközlekedési kapcsolatokra van szükség.

A látogatószám kezelése szintén kulcstéma volt. „Nem szabad félnünk a számoktól” – mondta Brnjac. „A probléma a turistaforgás rossz irányítása.”

Ujhelyi István volt EP-képviselő, jelenlegi UN Tourism tisztségviselő hasonlóan kiemelte, hogy a turizmus növekedését nem lehet egyszerűen leállítani.

„Ezt a növekedést nem tudjuk megállítani” – mondta, emlékeztetve, hogy a nemzetközi turisták száma 1950 óta 25 millióról mára több mint 1,5 milliárdra nőtt.

A Radisson Hotel Group képviseletében Sven Wiltink arról beszélt, hogy a fenntarthatóságnak az iparág alaptevékenységének részévé, nem pedig „ráépített” elemévé kell válnia.

„A fenntarthatóság nem utólag ráaggatható kiegészítő” – fogalmazott.

Közép-Európa mint „egy közös úti cél”

Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi irodájának igazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett arról, miként lehet Közép-Európát egyetlen úti célként bemutatni, és milyen erős a kapcsolat a természet és a turizmus között.

A Magyar Turisztikai Ügynökséget képviselő Oliver Cndish szerint a turizmust arra kellene használni, hogy Közép-Európát egyetlen, összekapcsolt úti célként népszerűsítsük, ne pedig nemzeti határok közé szorítsuk.

„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés jönne létre, amelyekben az életmódunkat és régióinkat lényegében egy közös úti célként pozicionáljuk” – mondta. „Gondolkodásunkat és az élményterek kialakítását nem kell a nemzeti határokra korlátoznunk.”

Cndish a viszonylag rövid távolságokat említette példaként arra, hogy több országot érintő élményeket lehessen kialakítani – ez illeszkedik az idén különösen népszerű „trip-maxxing” trendhez.

„Ha amerikai vagy ázsiai szemmel nézzük, Európában nagyon kicsik a távolságok. Elutazik 100 kilométert, és máris két-három közép-európai fővárost érintett” – mondta.

Felhívta a figyelmet a Duna példájára is, mint olyan vonzerőre, amely több országon átível.

„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos európai országban jelen van, és mindig is összekötő kapocs volt, kultúrákat kapcsolt össze” – mondta. „Miért ne használnánk ezt aktív részeként annak az élménynek, amelyet az emberek átélnek, gazdagítva az életüket és azt, ahogyan látják és megtapasztalják Európát?”

Cndish az uniós együttműködést is méltatta: „Úgy gondolom, Európa fantasztikus munkát végez az együttműködés terén” – fogalmazott.

Egy példaként az európai turisztikai adattérre utalt, amely szerinte segítheti az országokat abban, hogy közösen kezeljék a látogatói áramlásokat és a szélsőséges időjárási jelenségeket.

„Gondoljon csak azokra a vitákra, amelyeket a látogatói áramlásokról, a turisták védelméről, a veszélyhelyzetek – legyen az erdőtűz vagy egyéb szélsőséges időjárás – esetén szükséges riasztásokról folytattunk. Ez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adatok a megfelelő helyeken állnak rendelkezésre” – mondta.

Az élő környezet védelmének fontosságát is hangsúlyozta: „Nincs turizmus természet nélkül.”

„A turizmusnak a jó szolgálatába kell állnia, és az élő terek ellenálló képességét is erősítenie kell” – tette hozzá.

Az Atout France Benelux-igazgatója, Sandrine Buffeno szintén kiemelte, hogy a turizmus kulcsszerepet játszik abban, hogy közelebb hozza egymáshoz az európaiakat.

„A turizmus kulcseleme annak, hogy az európai emberek kapcsolatot teremtsenek egymással. Kulcsfontosságú abban, hogy jobban megismerjük egymást, jobban tudjunk együtt dolgozni, együtt élni” – mondta. „Ez egyfajta tanterem, ahol egymásról tanulunk” – tette hozzá.

„A klímaváltozás a turizmus legnagyobb fenyegetése”

Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett a klímaváltozás globális turizmusra gyakorolt hatásáról és Európa, mint úti cél szerepéről.

A vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy „a klímaváltozás messze a turizmus legnagyobb fenyegetése jelenleg”.

Szavai egy rekordmeleg nyár és az ezzel járó utazási káosz után hangzottak el.

„Látjuk, hogy időnként nem tudnak közlekedni a vonatok, mert a hőségben kitágulnak a sínek. Ugyanezt tapasztaltuk a folyami hajójáratoknál: nem tudtak elindulni az európai folyókon, mert túl alacsony volt a vízszint” – mondta Santander.

„Erre sokkal koordináltabban és átfogóbban kell felkészülnünk” – tette hozzá. „Azt látjuk, hogy az ellenálló képesség az európai turizmus egyik hajtóerejévé válik. Még rugalmasabbnak kell lennünk mindazzal szemben, ami ezután jön.”

Santander szerint a klímaváltozás hatásai miatt az utazás és a turizmus egyre kevésbé megfizethető.

„Az utazás sokkal drágábbá válik, és gondolom, önök is utaztak ezen a nyáron, és érzik a pénztárcájukon” – fogalmazott.

Beszélt a „coolcation” néven emlegetett, idén különösen népszerű jelenségről is: „Sok déli európai úti célról érkeznek az emberek olyan helyekre, amelyeket „cool location”-nek hívunk – olyan vidékekre, ahol nyáron hűvösebb van, és kiszámíthatóbb az időjárás.”

Santander hangsúlyozta a turizmus gazdasági jelentőségét is: az ágazat az európai gazdaság mintegy 10 százalékát teszi ki, egyes országokban pedig a GDP 15–20 százalékát is eléri.

Európát mint turisztikai célpontot is méltatta.

„Európa egyfajta játszótérré válik – ahogy egyesek mondják. Egy múzeummá, vidámparkká” – fogalmazott, majd hozzátette: „Mi baj van ezzel?” Szerinte „egy vidámpark vagy egy múzeum tökéletes hely: általában jól szervezett, jól irányított, van jó étterem és tiszta mosdó, tehát semmi rossz nincs benne”.

US Global Entry a belgák számára 2026 végére?

Bill White, az Amerikai Egyesült Államok Belga Királyságba akkreditált nagykövete Jane Witherspoonnal beszélgetett a két ország különleges kapcsolatáról.

Az nagykövet bár elismerte, hogy Belgium sokkal többet kínál „gofrinál, csokoládénál és sörnél”, kemény kritikával illette a brüsszeli repülőtér sorait, amelyek szerinte „pocsékok”.

„Nagyon rosszak. Az egyik dolog, amit a transzatlanti szövetségben és kapcsolatunkban tennünk kell, hogy felismerjük: ha azt akarjuk, hogy az emberek Belgiumba jöjjenek, meg kell oldanunk ezt a problémát. Azonnal javulnia kell” – tette hozzá.

Ennek ellenére White bejelentette, hogy Donald Trump elnöktől jóváhagyást kapott: a belga állampolgárok hamarosan pályázhatnak az amerikai Global Entry programba, amely az USA repülőterein való belépést gyorsítja fel. A Global Entry a Belbiztonsági Minisztérium, a DHS előzetesen ellenőrzött nemzetközi utazók számára létrehozott programja.

Gyakorlati szempontból ez – magyarázta – azt jelenti: „regisztrálnak, befizetik a díjat, átvilágítják önöket, aztán az Egyesült Államokba repülnek, a JFK vagy bármelyik másik reptér kioszkjánál mosolyognak, vagy nem mosolyognak, és „whoop!” máris átjutnak, majd felveszik a csomagjaikat, és költenek.”

A nagykövet arra biztatta a belga állampolgárokat, hogy „írjanak a kongresszusi vagy parlamenti képviselőjüknek, induljunk, csináljuk meg a papírmunkát, mert amikor utaznak, minden zökkenőmentes lesz. Egy, kettő, három.”