Spanyolország történelmi méretű tűzvész-hullámmal küzd, miközben a Rewilding Spain vezette kutatás azt vizsgálja, segíthet‑e az európai bölény a bozót ritkításában, ellenállóbbá téve az erdőket a tűzzel szemben. Az eredmények biztatók, de további adatok kellenek.
Spanyolország történetének egyik legsúlyosabb erdőtűz-válságát éli, és mivel az éghajlatváltozás egyre hevesebb, nehezebben megfékezhető tüzeknek kedvez, a tudósok és környezetgazdálkodási szakemberek új módszereket keresnek a kockázat csökkentésére. Ezek között egy meglehetősen szokatlan javaslat is szerepel: nagytestű növényevők, például az európai bölény visszatelepítése, hogy segítsenek kordában tartani a lángokat tápláló bozótost.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elképzelés egy egyszerű alapelvből indul ki: ha kevesebb az éghető anyag az erdőben, a tüzek nehezebben tudnak továbbterjedni. A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy még korai lenne megmondani, pontosan milyen szerepet tölthet be ez a faj, és hangsúlyozzák, hogy semmiképpen sem válthatja ki a hagyományos erdőgazdálkodási munkákat.
A hipotézist az állat táplálkozása is alátámasztja. Fernando Morán, állatorvos, az Európai Bölény Rezervátum és Látogatóközpont alapítója néhány évvel ezelőtt a „Euronews”-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az állat egyik sajátossága, hogy fát, cserjét, bokrokat, fás szárú növényzetet, leveleket és ágakat eszik, vagyis mindent, ami éghető anyag (...) Ha ezt senki nem fogyasztja el vagy nem távolítja el, könnyen lángra kaphat”.
Hozzátette: „Amit nem eszik meg, azt összetöri, vagy rátapos, vagy a fejével dönti le.” Szerinte ezért „természetes tűzoltó, vagyis vad tűzoltó, akit maga a természet jelölt ki erre a feladatra”.
Úttörő projekt Spanyolországban és egyre bővülő hálózat Európában
E célból a Rewilding Spain idén januárban úttörő kutatási projektet indított El Recuencóban (Guadalajara), együttműködésben a Baszkföldi Egyetemmel, a Manchesteri Egyetemmel és a dán Econovo kutatóközponttal. Kilenc európai bölény él ott egy 400 hektáros mediterrán erdőben kialakított kifutóban, ahol a kutatók azt vizsgálják, miként alkalmazkodnak az ibériai ökoszisztémához, és hogyan hatnak a fás szárú növényzetre.
A szervezet magyarázata szerint a kutatás célja, hogy új adatokat szolgáltasson arról, milyen szerepet játszhat ez a faj az ökoszisztémák helyreállításában és „ellenállóbb erdőségek” kialakításában az erdőtüzekkel és az éghajlatváltozás egyéb hatásaival szemben – közölte (forrás: spanyol) a szervezet a projekt bejelentésekor.
Ennek érdekében az állatokat GPS-es nyomkövetőkkel figyelik, a kutatók pedig elemzik táplálkozásukat, stressz-szintjüket és az általuk a növényzet szerkezetében okozott változásokat.
Mindenesetre az európai bölény visszatelepítése egy olyan visszavadítási stratégia része, amely Európa különböző pontjain is terjed, kettős céllal: a leromlott ökoszisztémák helyreállítása és ellenálló-képességük erősítése az éghajlatváltozással szemben, miközben új fejlődési lehetőségeket keresnek a vidéki közösségek számára.
Bár a projektek megközelítése eltérő, mind ugyanabból az alapfeltevésből indul ki: vissza kell állítani azt az ökológiai szerepet, amelyet a nagytestű növényevők korábban a táj alakításában betöltöttek.
A Rewilding Spain összefoglalója szerint az egyik legelőrehaladottabb „rewilding”-projekt, amelyet spanyolul „renaturalizaciónnak” vagy „resilvestraciónnak” is neveznek, az Egyesült Királyságban található, ahol a Wilder Blean program európai bölényeket, valamint más fajokat, például pónikat, szarvasmarhákat és sertéseket telepített vissza, hogy helyreállítsa egy ősi erdő természetes működését. A kezdeményezés az ökológiai gazdálkodást ökoturisztikai, környezeti nevelési és munkahelyteremtő tevékenységekkel kapcsolja össze, hogy a természet helyreállítása a térség gazdaságára is pozitív hatással legyen.
Más országokban mások a prioritások. Németország őrzi Nyugat-Európa kevés, szabadon élő bölénypopulációjának egyikét, míg Lengyelország – ahol a faj a 20. századi vadonbeli kipusztulását követően újjáéledt – azon dolgozik, hogy növelje csordáinak genetikai változatosságát, bővítse elterjedési területüket, és javítsa az együttélést a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységekkel.
Többről van szó, mint bölényekről
Az állatok bevonásának ötlete a növényi éghetőanyag-mennyiség csökkentésére nem kizárólag spanyol sajátosság. A World Economic Forum portálján megjelent (forrás: spanyol), az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmányán alapuló cikk kiemeli, hogy az emlősök, a madarak, sőt még a rovarok is szövetségesekké válhatnak az erdőtüzek elleni küzdelemben, mivel elfogyasztják a fák és cserjék legkönnyebben lángra kapó részeit.
A cikk felidézi egy 500 kecskéből álló nyáj esetét is, amely segített megvédeni a Ronald Reagan Elnöki Könyvtárat az Egyesült Államokban, miután lelegelte a komplexumot övező gyúlékony növényzetet.
A tűzmegelőzésen túl a projekt egy átfogóbb ökológiai helyreállítási stratégia része. A Rewilding Spain kommunikációs vezetője, Lidia Valverde így foglalta össze ezt a szemléletet az „El Salto”-nak adott nyilatkozatában: „A »rewilding« új megközelítés, amely kiegészíti a természetvédelem klasszikus felfogását. Abból indul ki, hogy nem elég megőriznünk a meglévő természetet, hanem vissza kell illesztenünk azokat az elemeket, amelyek az ökoszisztémákból eltűntek, hogy a természet visszanyerhesse az egyensúlyát.”
Az európai bölény, a kontinens legnagyobb vadon élő szárazföldi emlőse Európa nagy részén legelt egészen az első világháborút követő eltűnéséig. Amint a kantábriai Cabárceno Természetvédelmi Parkja kifejti (forrás: spanyol), a ma létező vadállomány „néhány, állatkertekben megőrzött fajtiszta egyedtől” származik.
Magát a parkot, amely látogatható, és amely az Ibériai-félsziget kevés bölénye közül is néhányat tart, évek óta bevonják az európai tenyészprogramokba, amelyek célja a faj genetikai változatosságának megőrzése.
A genetika, a fölötte lebegő damoklészi kard
A visszatelepítés története ugyanakkor jól érzékelteti a faj bármilyen terjeszkedésének egyik legfőbb kihívását is. Amint arra az Európai Bölény Rezervátum és Látogatóközpont emlékeztet (forrás: spanyol), a ma élő valamennyi egyed mindössze „12 ősállattól” származik; ez a rendkívül szűk genetikai alap teszi szükségessé, hogy a tenyészprogramokat rendkívül körültekintően irányítsák a faj hosszú távú életképességének biztosítása érdekében.
Ehhez további kérdőjelek is társulnak. A Rewilding Spain vizsgálata a végső következtetések levonása előtt a pozitív hatások mellett a területre gyakorolt esetleges következményeket is fel akarja mérni. Arra is választ keresnek, hogy a bölények jelenléte összeegyeztethető-e az erdőhöz kötődő hagyományos tevékenységekkel, például az erdőgazdálkodással, a vadászattal vagy a gombagyűjtéssel.
A kutatók egyelőre hangsúlyozzák, hogy nincsenek végleges válaszok. Az elképzelés ígéretes, de még hiányoznak a nagyobb léptékű vizsgálatok. A szélsőséges erdőtüzeknek egyre inkább kitett Spanyolországban az európai bölény újabb eszközzé válhat a táj védelmében, a tudomány azonban még azon dolgozik, hogy pontosan felmérje, meddig terjed valójában a faj tűzmegelőző szerepvállalásának lehetősége.
"}