Doanld Trump szerint az USA nem készül tárgyalni Iránnal, mert a perzsa állam vezetése még nem áll készen erre. Közben a védelmi miniszter a szenátusban elmondta, hogy eddig 37,5 milliárd dollárt költöttek a hadműveletekkel összefüggő kiadásokra.
Miközben az Egyesült Államok sorozatban a 11. éjszaka is csapásokat mért Iránra, Teherán pedig kiterjesztette offenzíváját az öböl menti országokra, Pakisztán azon dolgozik, hogy megmentse a két fél között júniusban létrejött, két hete összeomlott ideiglenes megállapodást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Pakisztán miniszterelnöke, Shehbaz Sharif „mély aggodalmának” adott hangot az eszkalálódó konfliktus miatt, és arra szólította fel „valamennyi felet, hogy tanúsítson önmérsékletet, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább destabilizálhatja a régiót” – áll a Miniszterelnöki Hivatal X-en közzétett közleményében.
A közleményt azt követően adták ki, hogy Sharif kedden zárt ajtók mögötti tárgyalásokat folytatott Irán belügyminiszterével, Eszkandar Momenivel. Momeni találkozott Pakisztán hadseregének főparancsnokával, Aszim Munir tábornaggyal is, aki kulcsszerepet játszott a múlt havi ideiglenes megállapodás közvetítésében.
Donald Trump amerikai elnök kedden ugyanakkor kijelentette, hogy Washingtonnak egyelőre „nem fűződik érdeke” az Iránnal folytatandó tárgyalásokhoz, és a feszültség további eszkalálódására utalva azt sugallta, hogy az amerikai erők hamarosan csapást mérhetnek Irán fő urándúsító létesítményeinek közelében fekvő területre.
„Kétségbeesetten találkozni akarnak. És amíg nem állnak készen egy érdemi találkozóra, addig nekünk nem áll szándékunkban találkozni” – mondta az Ovális irodában az újságíróknak.
„A CENTCOM erői iráni katonai műveleti központokat, tengeri képességeket, repülőgéphangárokat, drónraktárakat és a katonai logisztika infrastruktúráját vették célba, hogy tovább gyengítsék Irán azon képességét, hogy fenyegetni tudja a kereskedelmi hajózást a Hormuzi-szorosban” – írták X-en közzétett közleményükben.
Az iráni állami média több robbanásról számolt be Irán-szerte, és közölte, hogy Teherán közelében működésbe lépett a légvédelem.
„Hírforrások szerint Teherán nyugati, keleti és északkeleti részén is hallani lehetett a légvédelem tevékenységét” – írta az állami televízió a Telegramon.
Időközben Irán folytatta az Egyesült Államok szövetségesei elleni támadásokat, Bahreinben, Jordániában és Kuvaitban lévő célpontokat érve. Korábban Teherán arra is figyelmeztetett, hogy inkább saját területét bombázná, minthogy engedje, hogy az amerikai erők megszállják.
Az iráni háború 37,5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak
További fejlemény, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kedden a szenátus előtt arról számolt be: az iráni háború eddig 37,5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak, ami növekedés a május közepén közölt, csaknem 29 milliárd dolláros becsléshez képest.
Hegseth megvédte a Trump-kormányzat 87,6 milliárd dollár összegű pótköltségvetési igényét az iráni háború költségeinek fedezésére, a kérelmet „sürgősnek” és „szükségesnek” nevezve. A pénz nagy részével, 67 milliárd dollárral a védelmi minisztérium rendelkezne.
Hegseth bizottsági meghallgatását rövid időre tüntetők szakították félbe. Több republikánus törvényhozó ismételten aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elhúzódó iráni háború egyre nagyobb politikai tehertételt jelenthet Donald Trump amerikai elnök és a Republikánus Párt számára az időközi választások előtt.
Újabb csapás fenyegeti a globális olajkereskedelmet
A Hormuzi-szoros mostanra ismét hajózhatatlan, az iráni kikötők újra amerikai blokád alá kerültek. Az iráni vezetés közölte a hét elején válaszul az amerikai csapásokra, hogy egy csepp olaj vagy gáz sem haladhat át a tengerszoroson. Tovább azzal fenyegetett, hogy ha az Egyesült Államok nem hagy fel a támadásokkal, a Forradalmi Gárda elpusztítja az egész régió energiaipari infrastruktúráját.
Ennek hatására ismét 90 dollár fölé emelkedett a Brent nyersolaj hordónkénti ára, miközben a súlyos válságba került globális olajkerskedelmet újabb csapás fenyegeti. Sajtóhírek szerint ugyanis Teherán arra kérte szövetségeseit, a jemeni húszikat, hogy zárják le az Arab-félsziget másik oldalán lévő, a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő Báb el-Mandeb szorost.