Szakértők felszólították a világbajnokság stadionjainak tulajdonosait, hogy korszerűsítsék létesítményeiket, hogy jobban bírják a perzselő hőséget.
Ma este minden tekintet az Egyesült Államokra szegeződik, hiszen Spanyolország és Argentína csap össze a 2026-os FIFA labdarúgó-világbajnokság trófeájáért.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A ma esti döntőt a New Jersey állambeli East Rutherford MetLife Stadionjában rendezik, ahol az előrejelzések szerint 28 °C-ig emelkedik a hőmérséklet. Ez két fokkal haladja meg azt a határértéket, amelynél a hivatásos labdarúgókat képviselő globális szervezet, a FIFPRO fokozott hűtési intézkedések bevezetését javasolja.
Ennek ellenére a torna régóta várt fináléja jóval hűvösebb körülmények között ér véget, mint a korábbi mérkőzések.
A Reuters elemzése szerint a mérkőzések több mint egynegyedét már veszélyes hőséggel járó körülmények között játszották – 27 találkozónál a Wet Bulb Globe Temperature mutató meghaladta a 28 °C-ot. Ez a mutató olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint a páratartalom és a levegő hőmérséklete, és azon a határértéken áll, amelynél a FIFPRO a meccs elhalasztását vagy újraütemezését javasolja.
Az idei torna sorozatos hőhullámokkal esett egybe, amelyek a globális átlaghőmérsékletet 1,39 °C-kal az iparosodás előtti szint fölé emelték. Az Egyesült Államok sem kivétel a forróság alól: az elmúlt hetekben 40 °C fölötti hőmérsékletekben izzott.
Mindez rávilágít arra, hogy az idei tornán használt stadionok mennyire nehezen birkóznak meg a napjainkban tapasztalt melegedő klímával.
„Lehet, hogy egy stadion még működik, de ez nem jelenti azt, hogy jól teljesít” – mondja Mark Sait, a SaveMoneyCutCarbon környezetvédelmi tanácsadó cég vezérigazgatója az Euronews Earthnek.
„Ha a játékosoknak nagyobb védelmet kell kapniuk a hőségtől, és a szurkolók már azelőtt rosszul érzik magukat, hogy elérnék a helyüket, az azt jelzi, hogy a mozgástér máris szűkül.”
Miért nem menti meg a világbajnokságot a légkondicionálás
A légkondicionálás Európa-szerte heves viták tárgyává vált, miután a hírek szerint a szélsőséges hőség múlt hónapban mintegy 10 000 többlethalálesetet okozott.
A World Weather Attribution (WWA) kutatói szerint az ilyen magas hőmérsékletek „gyakorlatilag lehetetlenek” lettek volna a klímaváltozás nélkül.
Környezetvédők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a légkondicionálás elterjedése az egész kontinensen a globális felmelegedéssel összefügg, ezért nem válhat általános megoldássá.
A légkondicionálás az urban heat island effecthez, azaz a városi hősziget-hatás kialakulásához is hozzájárul. Ilyenkor a forró levegő a városi infrastruktúrában, például a betonban és az aszfaltban reked meg, majd visszaáramlik a légkörbe – tovább növelve a beltéri hűtés iránti igényt.
A légkondicionáló berendezésekben használt hűtőközegek ráadásul üvegházhatású gázokat juttatnak a légkörbe, amelyek a szén-dioxidnál jóval gyorsabban fokozzák a globális felmelegedést.
„A légkondicionálásra időnként szükség lesz, de nem válhat automatikus válasszá minden hőproblémára, mert ez egyszerűen még nagyobb terhet ró az energiarendszerre, és megdrágítja a létesítmények működtetését” – teszi hozzá Sait.
„Okosabb megközelítés, ha először azt érjük el, hogy az épület kevesebb energiát pazaroljon, mielőtt arra kérjük, hogy nagyobb teret hűtsön.”
Sait azt tanácsolja a stadiontulajdonosoknak, hogy a meglévő fűtési és szellőztető rendszerek optimalizálására, vagyis az épületek utólagos korszerűsítésére („retrofittingre”) összpontosítsanak.
„Ezt követően az olyan fejlesztések, mint a hatékonyabb világítás vagy a víztakarékos technológiák csökkenthetik az összesített energiaigényt, a rendszeres ellenőrzés pedig biztosítja, hogy ezek a változtatások mérhető eredményeket hozzanak” – teszi hozzá.
Hogyan alkalmazkodhatnak jobban a labdarúgóstadionok a globális felmelegedéshez
A stadionok utólagos korszerűsítése jóval olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás, mint a meglévő épületek lerombolása és új létesítmények építése. A tulajdonosok inkább az épületburkolatot érintő intézkedésekbe, például úgynevezett „cool roofokba” fektethetnének be. Ilyenkor fehér vagy fényvisszaverő festékkel vonják be a tetőfelületeket, így azok kevesebb hőt nyelnek el.
A University College London és az Exeteri Egyetem 2024-es tanulmánya szerint az ilyen tetőmegoldások akár 0,8 °C-kal is lehűthették volna Londont, ha a város 2018-as forró nyarán széles körben alkalmazták volna őket.
Napsugárzás-szabályozó üvegezés egy másik, nagyon hasonló elven működő lehetőség: visszaveri az infravörös hőt, miközben nagy mennyiségű természetes fényt enged át. Ez segíthet a stadion hőmérsékletének csökkentésében, miközben megakadályozza a vakítást vagy a pálya elsötétedését.
„A lényeg az, hogy a korszerűsítésnek először a stadion teljesítményét kell javítania, mielőtt újabb légkondicionáló berendezéseket szerelnének be” – magyarázza Sait. „Ha jól végzik, csökkenti a felesleges fogyasztást, mérsékli az üzemeltetési költségeket, és hűvösebb, biztonságosabb tereket hoz létre a szurkolók, a személyzet és a játékosok számára.”
Át kellene-e helyeznie a FIFA a világbajnokságot a szélsőséges hőség miatt?
A szélsőséges hőség miatt egyre többen sürgetik, hogy a világbajnokságot hűvösebb helyszínekre vigyék, vagy a mérkőzéseket estére időzítsék, amikor általában alacsonyabb a hőmérséklet.
„A FIFA-nak és a rendező országoknak mostantól feltétlenül klímaszempontból kell vizsgálniuk a menetrendet és a stadionválasztást, mert a mérkőzés időpontja már nem pusztán közvetítési kérdés, hanem a biztonsági terv része lett” – mondja Sait.
A szakértő hozzáteszi, hogy ha egy stadion a nap bizonyos szakában nem tud biztonságosan üzemelni, annak a sorsolást és a menetrendet is fel kellene borítania. Ugyanakkor úgy véli, hogy az időzítés csak a válasz egy része – ismételten hangsúlyozza a stadionok korszerűsítésének szükségességét, amely nagyobb ellenőrzést adna a szervezők kezébe.