Az erdő adott otthont az 1948-as UNESCO-konferenciának, amelynek nyomán létrejött a Természetvédelmi Világszövetség, a világ első globális környezetvédelmi uniója.
A Párizstól 60 kilométerre délkeletre fekvő Fontainebleau-erdőben virágzik a növény- és állatvilág: a hegyeket, völgyeket és szurdokokat hangafüves területek és fenyőerdők borítják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egyedülálló, mérsékelt óceáni klímája – helyenként mediterrán mikroklímákkal – 6 600 állat- és 5 800 növényfajt tart fenn, amelyek egyaránt jellemzőek Dél- és Észak-Európára, a ritka ibolyaszínű orchideáktól egészen a védett fontainebleau-i lisztes berkenyéig.
A sokszínű élőhelyeken gímszarvasok, vaddisznók, eurázsiai borzok és vörös mókusok járják az erdőt, miközben odafent több mint 250 féle madárfaj – a macskabaglyoktól a harkályokig – szeli át az eget.
Az avar és az erdőtalaj alatt mintegy 5 000 rovarfaj nyüzsög, köztük a védett nagy szarvasbogár.
Mindez a természeti örökség vasárnap veszélybe került, amikor két óriási tűzvész több mint 2 000 hektárnyi területet emésztett fel a 25 000 hektáros erdőből. Elővigyázatosságból mintegy 1 000 lakost és kempingezőt kellett kitelepíteni.
Százával küzdenek a tűzoltók éjjel-nappal a lángokkal, Canadair repülőgépeket vetve be, amelyek közvetlenül a Szajnából merítik a vizet – ilyen gépeket most először használnak a nagy-párizsi térségben. Dash típusú gépek és helikopterek támogatásával a csapatok mára megfékezték mindkét tüzet, a hatóságok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a parázsló gócok teljes eloltása még napokig, sőt hetekig is eltarthat.
„Fáj a szívem, hogy ég az erdő”
Legalább két embert vettek őrizetbe gyújtogatás gyanújával, a tüzek terjedését pedig súlyosbítja az a rendkívüli hőhullám, amely jelenleg a térséget sújtja.
„Fáj a szívem, hogy ég az erdő… Azokra az állatokra gondolok, amelyek az erdőben élnek” – írta kedden egy Facebook-felhasználó. „Ifjúkoromban 40 éven át 22 kilométerre laktam Fontainebleau-tól, szerettem az erdőben sétálni és ellátogatni a Château de Fontainebleau-ba.” Az 1 500 szobás, UNESCO Világörökség-listára felkerült királyi palota, amelyet elkerültek a lángok, 1528-ban épült, és a francia reneszánsz bölcsőjének tartják.
1948-ban itt rendezték azt az UNESCO-konferenciát, amelynek eredményeként létrejött a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), a világ első globális környezetvédelmi szervezete.
Belülről a történelemmel átitatott francia erdő, amelyet elnyeltek a lángok
A 10. és a 19. század között királyi vadászterületként nagy becsben tartott Fontainebleau azóta a szabadtéri kikapcsolódás szerelmeseinek menedékévé vált.
Évente akár 15 millió látogató keresi fel, hogy túrázzon, kerékpározzon, lovagoljon vagy sziklán másszon – abban bízva, hogy viszontláthatja azt a szépséget, amelyről már a korábbi korok művészei és írói, Rousseau-tól Flaubert-ig beszámoltak.
Franciaország második legnagyobb erdejét sokak szerint akár a természetjáró turizmus bölcsőjének is tekinthetjük: Claude François Denecourt francia író, akit rabul ejtett az erdő szépsége, itt alakította ki 1842-ben a világ első kijelölt gyalogos ösvényeit.
A pusztítás láttán elszomorodott látogatók a közösségi médiában fejezik ki támogatásukat a tűzoltók munkája iránt.
„Támogatásunkról és együttérzésünkről biztosítjuk a tűzoltókat Québecből! Egy évvel ezelőtt ezen a napon jártuk be ezt a gyönyörű helyet, Isten óvja meg” – írja egy Facebook-felhasználó.
A helyieket ugyanígy összetörik a több évszázados erdőségben pusztító lángok.
„Mintha egy kicsit a történelmünk, az örökségünk égne el; mi marad majd néhány év múlva?” – teszi fel a kérdést egyikük.
„Mint sok francia, mi is megdöbbentünk, mert ez az erdő az egyik nemzeti tüdőnk. Szomorú látni ezt a gyönyörű erdőt, ahol gyerekkoromban a családommal sétáltam” – teszi hozzá egy másik hozzászóló.
Egyes látogatók a tűzesetekre reagálva azt követelik, hogy a történelmi területen függesszék fel vagy tiltsák be a vadászatot, hogy az élővilágnak legyen ideje regenerálódni – az erdőgazdálkodók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a szabályozott állományszabályozás a szarvas- és vaddisznóállomány túlszaporodásának megelőzésében is fontos szerepet játszik, márpedig az szintén károsíthatja az erdő megújulását.
„Minden porcikámmal azt remélem, hogy a vadászatokat hosszú időre, sőt lehetőleg végleg felfüggesztik, hogy a természetnek legyen ideje újjáépülni” – írja egy Facebook-felhasználó.
„Szomorú belegondolni, milyen borzalmas szenvedés közepette pusztulnak el ezek a szegény állatok. Remélem, hogy ezeken a helyeken betiltják a vadászatot” – fogalmaz egy másik.
Kivételes tűzszezon, amelyet az éghajlatváltozás táplál
Akárcsak Nyugat-Európa nagy része, Franciaország is rendkívül korai, szokatlanul erős hőhullámokkal küzd idén nyáron; a World Weather Attribution (WWA) tudósainak elemzése szerint ezek az éghajlatváltozás nélkül „gyakorlatilag elképzelhetetlenek” lettek volna.
Ez a szélsőséges hőség erdőtüzeket szít szerte a kontinensen: 2026 eleje óta Franciaországban már 32 000 hektár égett le, több, mint a teljes 2025-ös tűzszezon során.
A tüzek egyre gyakrabban jelennek meg a hagyományosan hűvösebb, északi régiókban is, mivel a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt melegedő éghajlat történelmi csúcsokra hajtja a globális hőmérsékleteket.
Fontainebleau újjáéledése hosszú folyamat lesz. Stefan Doerr, a Swansea Egyetem Erdőtűz-kutató Központjának igazgatója a France 24-nek elmondta, hogy az erdőnek akár 30 évre is szüksége lehet, mire kiheveri a károkat.
„Jobban fel kell készítenünk a környezetet, hogy csökkentsük a tűz kockázatát” – mondta –, „de soha nem fogjuk tudni teljesen megszüntetni.”
Homokos talaja nehezen tartja meg a vizet, a fák állapota pedig folyamatosan romlik, ezért Fontainebleau különösen kitett az éghajlatváltozás, az erdőtüzek és az aszály hatásainak – ezek a kockázatok arra késztették az erdészeket, hogy megduplázzák a védelmi erőfeszítéseket.
Ennek része, hogy minden télen 60 000 új facsemetét ültetnek, köztük aszálytűrő fajokat is. Ahogy azonban nő a tűzveszély, egyre több kompromisszumra lehet szükség – például az elhalt, korhadó faanyag eltávolítására is, amelyet jelenleg szándékosan hagynak a helyén a biodiverzitás támogatása érdekében.