Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Mire költik a feloldott iráni pénzeket - infrastuktúrára, a Forrradalmi Gárdára vagy a Hezbollahra?

Irán zárolt pénzeszközei
Irán befagyasztott vagyonai Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: یورونیوز
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Miközben az iráni elnök végrehajtó helyettese ragaszkodik ahhoz, hogy a 25 milliárd dollárnyi felszabadított vagyon csak infrastruktúrára megy, a Reuters és a Wall Street Journal szerint Teherán és Washington másként látja e pénzek felhasználását.

Mohammad-Dzsafar Ghaempanah, az iráni elnök végrehajtó helyettese közölte, hogy az Iránhoz tartozó, eddig befagyasztott vagyonból felszabadítandó 25 milliárd dollárt infrastrukturális fejlesztésekre fordítják. A Reuters ugyanakkor nemrég arról számolt be, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság ígéretet tett a libanoni Hezbollahnak: ha nő a likviditás, segítséget nyújt számára, a Wall Street Journal beszámolója szerint pedig a Forradalmi Gárda parancsnoka ragaszkodott ahhoz, hogy ezek a források maradéktalanul hozzáférhetők legyenek.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Maszúd Pezeškian végrehajtó helyettese az iráni befagyasztott vagyon felszabadításának módjáról szólva azt is hangsúlyozta, hogy ezeket az eszközöket „teljes egészében, ám fokozatosan” fogják feloldani.

Az IRNA újságírója a beszélgetés egy pontján felvetette, hogy vannak aggodalmak: ezeket a forrásokat esetleg más célokra költik el. Ghaempanah erre úgy válaszolt, hogy egyáltalán nincs felhatalmazásuk más felhasználásra, és a parlament döntése alapján erre egyszerűen nincs is lehetőségük.

Ghaempanah Mohamed-Báker Ghalibáf katari útjára is kitért, mondván: ez a látogatás valójában ugyanennek a programnak a kidolgozását szolgálta, vagyis annak megtervezését, hogyan lehet felszabadítani az iráni befagyasztott pénzeszközöket.

Az IRNA tudósítója azt is megkérdezte, milyen tervei vannak a kormánynak a lakosságra nehezedő gazdasági nyomás enyhítésére. Pezeškian helyettese erre azt felelte, hogy már az is csökkenti a kezdeti terheket, ha eloszlik a háború árnyéka, az emberek nem tartanak többé a bombázásoktól, ők pedig a szóban forgó forrásokat az infrastruktúrára, többek között a repülőterek és az úthálózat fejlesztésére fordítják majd, ami végső soron az emberek javát szolgálja.

Pénzügyi ígéret az Iráni Iszlám Köztársaságtól a Hezbollahnak

Maszúd Pezeškian helyettesének azon kijelentései, amelyek szerint a felszabadított befagyasztott iráni vagyonokat infrastruktúrára költik, aközben hangzottak el, hogy a Reuters nemrég bennfentes forrásokra hivatkozva arról számolt be: az Iráni Iszlám Köztársaság már most megígérte a Hezbollahnak, hogy amint erősödik a pénzáramlás, nagyobb költségvetést bocsát a rendelkezésére.

Az Iráni Iszlám Köztársaság évek óta pénzügyi és fegyveres támogatást nyújt a térség több félkatonai csoportjának, köztük a libanoni Hezbollahnak, a jemeni Anszaralláhnak (húsziknak) és az iraki Kataib Hezbollahnak; ezt az ernyőszerű hálózatot a nemzetközi politikai és médiadiskurzusban gyakran Irán „proxycsoportjaiként” emlegetik.

A vagyon „közvetlenül a szándéknyilatkozat végrehajtása után” teljes egészében hozzáférhető

A Wall Street Journal cikke a több milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyonra helyezte a hangsúlyt, és leszögezte: „az Egyesült Államok ahelyett, hogy a hozzáférést a végleges megállapodás végrehajtásához kötné, arra vállalt kötelezettséget, hogy ezeket az összegeket közvetlenül e szándéknyilatkozat végrehajtását követően teljes egészében hozzáférhetővé teszi”. Irán szerint ez a kitétel azonnali felszabadítást jelent, és Teherán úgy véli, hogy a Hormuzra vonatkozó megállapodások előmozdítása már az atomkötelezettségek teljesítése előtt is elegendő ehhez.

A befagyasztott vagyon feloldása humanitárius áruk vásárlásához kötött

Donald Trump kormányának egyik magas rangú tisztségviselője a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy ezeket az összegeket humanitárius áruk vásárlására oldják fel, és a megállapodás szövege is rögzíti, hogy a felek „a tárgyalások során megállapodnak az összegek felszabadításának mechanizmusaiban”. A Wall Street Journal ugyanakkor arról írt, hogy a beszámolók szerint Ahmad Vahidi, a Forradalmi Gárda parancsnoka ragaszkodott hozzá: ezeknek a forrásoknak teljes egészében hozzáférhetőnek kell lenniük – ez a fordulat a szándéknyilatkozat szövegében is szerepel –, hogy fedezni lehessen belőlük a katonai kiadásokat.

Ugyanez a magas rangú tisztségviselő azt is hozzátette: „Igyekeztünk akkorára szabni az ösztönzőket – a ‘mézesmadzagot’ –, hogy kísértésbe essenek, és legalább elgondolkodjanak rajta.”

Június 14-én Irán és az Egyesült Államok bejelentette, hogy megállapodtak egy 14 cikkből álló egyezményről, az úgynevezett iszlámábádi szándéknyilatkozatról, amely tűzszünetet és a két fél közötti viták tárgyalásos rendezését írja elő. A dokumentumot elektronikusan írta alá Maszúd Pezeškian iráni és Donald Trump amerikai elnök. A megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek több fronton – köztük Libanonban – vetnének véget a háborúnak, továbbá a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását és az Irán ellen az Egyesült Államok által elrendelt tengeri blokád feloldását is előirányozza.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Tényleg közel a megállapodás az Egyesült Államok és Irán között?

Mi lenne, ha Trump tényleg elfoglalná az olajszigetet a Perzsa-öbölben?

Több hullámban támadott iráni célpontokat az USA, Irán válaszul öbölmenti országokat lőtt