A 2027-es költségvetésről szóló tárgyalások megnyitása előtt a szakszervezeti szövetség azért hirdetett sztrájkot, hogy béremelést követeljen a közszolgálati dolgozóknak.
Saint-Cerétől, a 3 400 lakosú községtől Párizsig, Rennes-en és Strasbourgon át a köztisztviselők szeptember 29-én országos tiltakozó akciókat hirdettek meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaország-szerte több mint 170 megmozdulásra számítanak. A tanárokat, egészségügyi dolgozókat, önkormányzati alkalmazottakat és tűzoltókat valamennyi reprezentatív szakszervezet – CGT, FO, CFDT, Unsa, FSU, Solidaires, CFE-CGC és FA-FP – hívja az utcára.
„A nyár eseményei (ismétlődő hőhullámok, aszály, hatalmas erdőtüzek…) ismét megmutatták, mennyire szükséges megerősíteni a közszférát és a közszolgáltatások feladatait”, magyarázta az interszakszervezeti csoport egy, szeptember elején kiadott közleményében.
A hatóságok becslései szerint 25 000 és 50 000 közötti résztvevőre lehet számítani; a tiltakozók a köztisztviselői bérek emelését, valamint a közszolgáltatási feladatokhoz mérten megfelelő „költségvetési forrásokat” követelik.
Az általános iskolai tanárok legnagyobb szakszervezete, a Snuipp-FSU arra számít, hogy az iskolai tanítók 40%-a sztrájkolni fog.
Az illetményalap a viták középpontjában
Bár a mostani megmozdulásról már júniusban döntöttek, a tiltakozás feszült társadalmi légkörben, az üzemanyagárak drasztikus emelkedése közepette zajlik. A hangulat a köztisztviselők számára tovább romlott a 2027-es költségvetés elfogadása előtt, miután Sébastien Lecornu miniszterelnök egy újabb illetményalap befagyasztását helyezte kilátásba.
„A köztisztviselők illetményalapja, amely a helyi önkormányzatokra is vonatkozik, be lesz fagyasztva, ami lehetővé teszi számunkra további 2 milliárd euró megtakarítását”, fejtette ki a Le Figaro hasábjain.
A bejelentést nehezen fogadták, hiszen a közszféra dolgozói már most is úgy érzik, hogy leértékelődött a munkájuk. Az illetményalapjukat 2022-ben (3,5%) és 2023-ban (1,5%) emelték, vagyis 2017 óta összesen valamivel több mint 5%-kal. Eközben az Insee számításai szerint a 2017 óta felhalmozódott infláció 2026 végére eléri a 24,17%-ot.
Kérdés, mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy mozgósítsa az állam, az önkormányzatok és a kórházak 5,9 millió dolgozóját, és így befolyásolja a francia költségvetésről szóló szavazás döntéseit. A szakszervezetek ebben bíznak. A megmozdulás célja az is, hogy „üzenetet küldjenek az elnökválasztás jelöltjeinek” a kampány kezdetén, ahogyan azt csütörtökön Laure Revel (CFDT) jelezte.
5 000 és 10 000 tűzoltó részvétele várható
A tűzoltók Párizsban külön menetben vonulnak, mielőtt csatlakoznának a közszféra más dolgozóihoz, hogy végül együtt menjenek a Nation térre.
Három hete a tűzoltók többek között további eszközöket kértek, valamint azt, hogy szakmájukat hivatalosan is veszélyesként ismerjék el. A 2026-os tűzszezon történelmi jelentőségű erdőtüzekkel telt. Csak júliusban hat hivatásos tűzoltó vesztette életét szolgálatteljesítés közben.
Emelkedik a lezárt gimnáziumok száma
Miközben tanáraik az utcán tiltakoznak, számos középiskolás várhatóan lezárja majd saját intézményét. „Valamennyi gimnázium blokádjára szólítunk fel. Úgy döntöttünk, hogy általánossá tesszük azt, ami Île-de-France régióban történik, mert ezek a problémák az egész országban jelen vannak”, közölte hétfőn Ryad Rani, a középiskolások legnagyobb szakszervezetének, az USL-nek az elnöke.
Egy hete szerveződik és terjed a középiskolások tiltakozó mozgalma. Kezdetben a párizsi agglomeráció intézményeiben indult, hétfőn azonban a közösségi médiában terjedő videók nyomán más régiók iskoláira is kiterjedt.
Túlzsúfolt osztályok és órarendek, tanárhiány, rossz állapotú, sőt helyenként egészségtelen épületek: a diákok különféle problémákra hívják fel a figyelmet.
„Ezek a megmozdulások helyenként csoportosulásokhoz, tömeges vonulásokhoz, nagyon ritkán pedig anyagi károkhoz és pirotechnikai eszközök használatához vezettek”, jegyezték meg hétfőn a Créteil és Versailles térségében működő oktatási hatóságok.
Hétfőn 164 előállításra került sor a középiskolák környékén. Mintegy tíz diák megsérült, ahogyan az oktatási rendszer 8 munkatársa és a rendfenntartó erők 12 tagja is. Laurent Nuñez belügyminiszter szerint ezek a tüntetések és blokádok „nem a megszokott tiltakozó megmozdulások”, hanem inkább „a városi erőszakkal rokon jelenségek”, fogalmazott a miniszter.
Az országos rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN vizsgálatot indított, miután a közösségi médiában elterjedt egy Saint-Ouen-l’Aumône-ban készült felvétel, amelyen egy rendőr közelről, lövedékvető fegyverrel lő egy középiskolás diákra.
„A tiltakozó középiskolások jogos követeléseket fogalmaznak meg”, mondta az AFP-nek Sophie Vénétitay, a Snes-FSU főtitkára, amely a középiskolai tanárok legjelentősebb szakszervezete. „Biztosítani kell számukra, hogy nyugodt körülmények között adhassanak hangot követeléseiknek és felháborodásuknak. A válogatás nélküli rendőri beavatkozás elfogadhatatlan, és elítéljük az ilyen fellépéseket.”