Szakértők arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy a hosszan tartó, forró „trópusi éjszakák” komoly egészségi kockázatot jelentenek.
Perzselő hőmérsékletek kúsznak vissza Európába, alig néhány héttel azután, hogy egy halálos hőhullám bénította meg a kontinenst.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Spanyolország meteorológiai szolgálata, az AEMET már az ország több térségére is sárga időjárási figyelmeztetést adott ki a „jelentős” hőmérséklet-emelkedés miatt, míg északkeleten eső és viharok miatt narancssárga riasztás van érvényben.
Az előrejelzések szerint Sevilla, Zaragoza és Córdoba lesznek a leginkább érintettek, a hőmérséklet a jövő hét folyamán a 40 °C-ot közelíti. Trópusi éjszakákra is számítani lehet, amikor 24 órán belül 20 °C alá sem süllyed a hőmérséklet, így alig hozva enyhülést a helyieknek.
Franciaország – ahol a múlt hónap példátlan hőhulláma több halálos áldozatot is követelt – a délnyugaton és a bordeaux-i térségben várható, akár 39 °C-os csúcshőmérsékletekre készül.
Portugáliában a hőmérsékletek szombattól (június 20-tól) emelkednek, és várhatóan a jövő héten is nagyon magasak maradnak, egyes térségekben akár 40 °C-ot vagy annál is többet is elérhetnek – közölte Maria João Frada meteorológus.
„A jövő hét elejére már 35–40 °C közötti hőmérsékletekről beszélünk, a 40 °C-ot azonban inkább a szárazföld belső területein, a Douro-völgy belsejében, a Tejo-völgyben és az Alentejo vidékének belső részein érheti el” – magyarázza Frada, hozzátéve, hogy a nyugati partvidéken akár 35 °C is lehet.
„Ez nem csupán egy újabb forró hét”
Olaszországban a meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy a jövő héten Észak-Afrika belső, szubtrópusi szélességeiről forró légtömegek áramlanak az ország fölé, ami délen perzselő hőséget hoz, miközben Firenzében akár 40 °C-ot is mérhetnek.
A jellemzően hűvösebb országokban is a felmelegedés jelei mutatkoznak a következő napokban.
A [wfy24.com](https://eur03.safelinks.protection.outlook.com/?url=http%253A%252F%252Fwfy24.com %28forrás: angol%29%252F&data=05%257C02%257C%257C2d2c085da4bd4cdf475308decc46dc34%257Ce59fa28a32ed49aca5a09c46118cfecf%257C0%257C0%257C639172801902384767%257CUnknown%257CTWFpbGZsb3d8eyJFbXB0eU1hcGkiOnRydWUsIlYiOiIwLjAuMDAwMCIsIlAiOiJXaW4zMiIsIkFOIjoiTWFpbCIsIldUIjoyfQ%253D%253D%257C0%257C%257C%257C&sdata=Cln%252FhfIvYTM%252B%252BASpfYqTDqwZQRltyj2zemsbVHLJrtY%253D&reserved=0) meteorológusainak első előrejelzései szerint Bulgária és Románia belső, Duna menti alföldjein 38 °C közelébe emelkedik a hőmérséklet, Budapest pedig 36–37 °C-ig melegszik, ahogy a magasnyomású gerinc kiterjed a Kárpát-medencére.
„Ez nem csupán egy újabb forró hét; a jelenség szerkezeti jegyei egy atmoszférikus blokkoló eseményre utalnak, nem egy múló meleg periódusra” – mondja Ionna Vergini, a wyf24 alapítója az Euronews Earthnek.
Európa „szerkezeti lemaradása” a szélsőséges hőséggel szemben
Vergini a hőmérséklet-emelkedést az „új normális” tankönyvi példájának nevezi, miközben a hőt csapdába ejtő gázok tovább melegítik a bolygót.
„Ami a felkészültségről árulkodik, az egyre nagyobb szerkezeti szakadék” – mondja. „Dél-Európában viselkedésbeli tűrőképesség alakult ki a szélsőséges hőséghez: átszervezett napirend, szieszta, zsalugáterek stb., de ez viselkedési, nem pedig biológiai alkalmazkodás, és nem védi a fizikai infrastruktúrát.”
A villamosenergia-hálózatok még a forróbb térségekben is nehezen birkóznak meg a légkondicionálók használatának megugrásával, miközben a közösségi közlekedési rendszerek jelentős részét a 20. század végének hőmérsékleti határértékeihez tervezték, így azok is kiszolgáltatottak a perzselő hőségnek.
Múlt héten az északnyugat-olaszországi Torinóban kiterjedt áramszünetek voltak, mivel a májusi hőhullám túlterhelte a helyi villamosenergia-hálózatot.
Franciaország elővárosi vasúti és tram-train hálózata, a Transilien már arra kérte a nyilvánosságot, hogy a hőhullám okozta esetleges fennakadások miatt indulás előtt ellenőrizze a vonatok menetrendjét.
A trópusi éjszakák rejtett veszélyei
A közelgő hőmérséklet-emelkedést a mediterrán térség nagy részén a trópusi éjszakák számának növekedése is kíséri.
Ez a jelenség már most hatással van a közszolgáltatásokra, például az iskolákra is: azt fontolgatják, hogy módosítják a vizsgaidőpontokat, hogy megvédjék azokat a diákokat, akik az éjszakai magas hőmérséklet miatt nem tudnak rendesen aludni.
„A tartós éjszakai hőség talán nagyobb közegészségügyi kockázatot jelent, mint a nappali csúcshőmérséklet” – magyarázza Vergini. „Amikor a minimum nem süllyed 20 °C alá, sőt a legrosszabb esetben 25 °C fölött marad – amit egyesek 'szupertrópusi éjszakáknak' neveznek –, a szervezet nem kapja meg létfontosságú regenerálódási idejét, a szív- és érrendszer pedig folyamatos terhelés alatt áll, miközben igyekszik lehűteni a testmagot.
„A hőhullámok idején jelentkező többlethalálozás sokkal szorosabban összefügg az egymást követő, magas éjszakai minimumokkal, mint egyetlen forró délutánnal.”
A trópusi éjszakák a városokban gyakran sokkal elviselhetetlenebbek az úgynevezett városi hősziget-hatás miatt. Ilyenkor a hő a magas házak között reked, elnyelik a városokban található nagy kiterjedésű aszfalt- és betonfelületek, majd fokozatosan visszasugárzódik a levegőbe.